Tudta-e?
Hogyan táplálkozik a húsevõ növény? Ezeknek a nönyeknek a leveleik végén tömlõszerû kitüremkedés van, amit kancsónak hívunk. A széle többnyire színes, hogy a rovarokat magához csalogassa. Ha ügyetlenek, a kancsó peremén megcsúsznak és a tömlõ mélyére pottyannak, ahol beleragadnak a lefelé álló ragadós szõrszálakba. A fogságba esett rovarok elpusztulnak a kancsó mélyén és felbomló testükbõl táplálkozik a növény.

75. szám - 2010. január 1.

Anyagi helyzetre utaló helynevek

Az emberek olyan szegények voltak, hogy csutkán kívül más tüzelőre nem volt pénzük, valószínűleg ezért lett Csutkafalu a telep neve…
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

1
Azt a települést, amely a zombori és a bajai vasútvonal között épült a huszadik század húszas és harmincas éveiben, a szabadkaiak Csutkafalunak nevezik. Az itt lakók olyan szegények voltak, hogy csutkán kívül más tüzelőre nem volt pénzük, valószínűleg ezért lett Csutkafalu a telep neve. A györgyéni vasútállomás és a Nagyfényi út között egy ilyen nevű tanyacsoport van, Csantavéren viszont egy rövid és keskeny utcát emlegetnek ezen a néven. Kelebián Csutka-progony található, nevét az ott lakó szegény családok miatt kapta.

Anyagi helyzetre utaló helynevek másutt is előfordulnak. Moholon a Remény telepen a nincstelenek kaptak helyet, és abban reménykedtek, hogy hamarosan elköltözhetnek, nem sokáig kell ott lakniuk. Zentán Ingyentelep létesült a két világháború között. Korábban onnan hordták az építéshez való földet, ezért Gödröknek is nevezik. A palicsi Árendás utca onnan kapta a nevét, hogy az ott lakó szegény emberek bérbe vett földeken dolgoztak, mivel sajátjuk nemigen volt. Szegények kapták a szabadkai Krumpityó nevű részt is, sok krumplit fogyasztottak, erre utal a név.

Csutkafalu-szerű településrésznek számít Zentán, Adán, Tornyoson a Kukucska. A zentai Kukucska kunyhók és putrik sorából áll a Tisza-parton, állandó árvízveszélynek van kitéve. Nevéhez különböző népi magyarázatok fűződnek, mindegyikük a kukucskál igével kapcsolatos. Az adai Kukucska házacskáin, kunyhóin alacsony kis ablakok voltak, éppen csak, hogy kikukucskálhatott rajtuk az ember. Ezeknek a földbe vájt kis Bara-parti házaknak a zöme már nincs meg. Tornyoson egy házsor viseli a Kukucska nevet, szintén a házak piciny ablakai miatt.

Szinte minden nagyobb helység szélén van Cigányfalu vagy Cigánytelep nevű rész. Szenttamáson a Túlsóvégi téglagyár felé a Cigány soron vagy Cigány utcában laknak a romák. Kanizsán az ún. muzsikás cigányokat a Kálvária közelébe telepítették, ez lett (némi humorral) a Művésztelep.

Némely esetben a helynév a lakók műveltségére utal. Ilyen például a lévai járáshoz tartozó Ipolypásztón (Szlovákiában) az Alsó suttyó és a Fölső suttyó név. A falunak ezeken a részein laktak a legszegényebb és legelmaradottabb emberei, akik semmihez sem értettek. A suttyó főnév ugyanis 'bárdolatlan, otromba személy' jelentést fejez ki a vidék nyelvjárásában. Az említett faluban, Ipolypásztón Proletárföldnek nevezik azt a határrészt, ahol az I. Csehszlovák Köztársaság idején a Hodža agrárpárt tagjai kaptak földet. Voltaképpen nem mondhatta magát különösebben szerencsésnek az a néhány szegény ember, aki itt földhöz jutott, mert a falusiak szerint ez a legrosszabb része a határnak. Ipolybélen Proletároknak hívják azokat a szántóföldeket, amelyek a falu legszegényebb rétegének a birtokában vannak. Ipolyszakálloson is van Proletárok nevű szántó, szintén a szegényebbek földjeiről van szó. A kettő között az a különbség, hogy ez laposban fekszik, az ipolybéli viszont dombon. Ipolyszakálloson nemcsak szántónak a nevében szerepel a proletár főnév, hanem erdőében is. A Proletár erdő régebben a falu szegényebb rétegének szükségleteit szolgálta.

Szerényebb gazdálkodási lehetőséget biztosítottak azok a szántóföldek, amelyeket Ipolybélen Faluföldeknek, Lontón Kis tagoknak, Zalabán pedig Rövid zsellérvonalaknak neveztek. A Faluföldek nevű részen néhány évtizeddel ezelőtt a szegényebb emberek béreltek földet. A Kis tagok onnan kapta a nevét, hogy azon a területen fel voltak aprózva a földek, a szóban forgó dűlőben négy-öt rész fél hektár volt található. A zalabai Rövid zsellérvonalak névben már a zsellér főnév is sejteti a földet használók szociális helyzetét (a zsellér szó ugyanis föld nélküli mezőgazdasági munkásra vonatkozik). A zsellérvonal voltaképpen a föld határát jelölte, mégpedig kövek segítségével.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor