Tudta-e?
hogy az újszülött gyomra születésekor akkora, mint egy cseresznye (befogadó képessége kb. 6 ml).

69. szám - 2008. december 15.

Szükség van-e az alapszabályzatra?

Nemrégiben a szóvegyülésnek egy újabb megnyilvánulására figyeltem fel.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

1
Aki nem jártas a hivatali nyelvben, annak talán fel sem tűnik az, hogy némelyik újságcikkben nem alapszabálynak, hanem alapszabályzatnak nevezik a statútumot, vagyis az alapszabály és a szabályzat szóból egy harmadikat hoznak létre. Íme néhány példa: Beregszászon megtartotta alakuló gyűlését a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma. Az alapszabályzat leszögezi, hogy a fórum önkéntes társadalmi szervezet, érdekképviseletet szolgál, s célja a kárpátaljai magyar lakosság megmaradásának elősegítése. -- Rabár Ferenc korábban a párt szakbizottságainak elnöke volt, az új alapszabályzat februári megszavazása óta azonban nem viselt tisztséget a Kereszténydemokrata Néppártban. -- Tőkés László szerint az alapszabályzat módosítása körüli vita során nemcsak a változtatások kerültek előtérbe, hanem komoly politikai motivációk is érvényesültek. -- Ötórányi tanácskozás után sem született meg pénteken a szövetségi magyar párt bejegyeztetéséhez és az alapszabályzat-tervezet belügyminisztériumi előterjesztéséhez szükséges végső megállapodás a szlovákiai Magyar Koalíció három pártja között. – Lech Walesa elmondta, hogy az ő idejében érvényes alapszabályzat szerint a szakszervezet vezetői posztjait legfeljebb kétszer egymás után tölthette be valaki.

Az alapszabály főként az olyan, hatóságilag jóváhagyott jogszabályra vonatkozik, amely egyesületnek, intézménynek, szövetkezetnek vagy más szervezetnek a működését határozza meg. Lehetséges egyesületi alapszabály, szakszervezeti alapszabály, szövetkezeti alapszabály, társasági alapszabály, társulati alapszabály, testületi alapszabály stb. Valaminek alapvetően fontos szabályát is jelölheti az alapszabály főnév, erre azonban ritkábban kerül sor. A szabályzat ettől kissé eltér, ugyanis ’magatartást, cselekvést megszabó szabályok, előírások összessége’ jelentésben használatos. Sokféle szabályzat lehetséges: építési, fegyelmi, hivatali, szállítási, szervezeti, szolgálati, tőzsdei, ügykezelési, ügyrendi, ügyviteli, üzemi stb. Az alapszabályzat szó esetében kevésbé látszik kifejezésre jutni a szóvegyülésnek, mint szóalkotási módnak az a mozzanata, hogy a beszélő tévedésből módosítja egy szónak az alakját egy másiknak a nyomán. Feltehetően tudták a cikkírók, hogy van alapszabály szavunk, csakhogy nyilván nem tartották alkalmasnak arra, hogy a kérdéses jelentésben használják, vagyis hogy szabályok halmazát fejezzék ki vele. Pedig így, egyes számban is van gyűjtőnévi értéke. Akik ezt nem érzik, azok leginkább többes számba teszik: egyesületi alapszabályok, társasági alapszabályok stb. Cikkíróink másik utat választottak, inkább a szabályok összességére utaló szabályzat főnevet vették igénybe. Ezt már csak azért is jogosnak vélhették, hogy megtegyék, mert a statútum szónak nemcsak ’alapszabály’, illetve ’szabályrendeletet’ értelme van, hanem szervezeti szabályzatot is jelent. Mint például a következő mondatban: Az egyetemi tanács határozatképtelen volt, mert a statútum kimondja: az érvényes igen és nem szavazatok együttes száma nem lehet kevesebb a határozatképességhez szükséges létszámnál.

A régi nyelvben az alapszabály főnév önmagában nem utalt szabályok összességére, csak egyes szabályokra. Egyrészt olyan fő szabályt jelöltek vele, amelyen a többi szabály alapul (mint például nyelvtani alapszabály), másrészt pedig általános szabályra vonatkozott, amelyhez egyes cselekmények, teendők, különös esetek rendszerint alkalmazkodnak (ilyen értelemben beszéltek például testületi alapszabályokról).

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor