Tudta-e?
...hogy életünk során mintegy 100 tonna táplálék halad át a gyomor-bél traktuson

100. szám - 2012. november 01.

Publicisztikai szavak

A publicisztika, vagyis az újságírás olykor jellegzetes szavakat használ. Ezeknek egy része magára a sajtóra és az újságírásra vonatkozik. Ilyen többek között a sajtókonferencia, a sajtótájékoztató, a háttérbeszélgetés, a sajtóhadjárat, a sajtóvisszhang stb.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

1

 

A publicisztikai szóhasználat sajtókonferenciának mondja az olyan tájékoztatót, amelyet közéleti személyiség vagy személyiségek a sajtó képviselői, pontosabban újságírók előtt tart, illetve tartanak. Ezen nemcsak hírlapok munkatársai vesznek részt, hanem rádiós és tévés újságírók is. Ennek sajtóértekezlet a hivatalos megnevezése. A sajtófogadás is hivatalos használatú szó, az efféle fogadásnak az a célja, hogy az újságírókat tájékoztassák valamely közéleti, művészeti, tudományos és más közérdekű eseménnyel kapcsolatban. Ugyanezt a sajtó képviselői sajtótájékoztatónak nevezik. Ez a szó a sajtóértekezlet helyettesítésére is szolgálhat. A sajtóbemutató inkább képzőművészeti, illetve színházi fogalom; általa kiállítási anyagot, színpadi művet ismertetnek az újságírókkal, mielőtt a nagyközönség elé kerülne, nagyobb nyilvánosságot kapna.

A háttérbeszélgetés jellegzetesen publicisztikai fogantatású szó, a háttér főnévnek sajtónyelvi jelentésén alapul. A sajtóban háttérnek nevezik valaminek ismeretlen részleteit, rejtett összefüggéseit, továbbá valaminek a nyilvánosság elől eltitkolt helyzetét. A háttérbe szorít valakit kifejezés értelme 'érvényesülésében akadályoz', a háttérbe szorul kifejezésé pedig 'jelentősege csökken'. A háttérbeszélgetés szóban olyan információk megszerzésének mozzanata jut kifejezésre, amelyek valaminek (rendszerint eseménynek, történésnek) a hátterében vannak, amelyek korábban a nyilvánosság előtt ismeretlenek voltak. A háttérbeszélgetés főnévvel újabban találkozhatunk a sajtóban: A kormánymegbízott háttérbeszélgetésen válaszolt az újságírók kérdéseire. – Kedden közlekedésszakmai háttérbeszélgetést tartottak a közlekedési társaság székházában. – Kötetlen háttérbeszélgetésre invitálta a sajtó képviselőit a Miskolc Holding Zrt. – Egy háttérbeszélgetésen az hangzott el, hogy öt éven belül nem lesz szakorvos és ápoló, aki ellássa a betegeket.

A háttérbeszélgetésnek nem maga az esemény, a történés a témája, hanem a rá vonatkozó elképzelések, szándékok, lehetőségek, problémák stb. Ez a szó a sajtóértekezletnek, a sajtókonferenciának, a sajtófogadásnak, a sajtótájékoztatónak, a sajtóbemutatónak a szinonimasorába tartozik.

A sajtóval kapcsolatos fogalmak jelentős része összetett szó alakjában ölt testet. Egyik jellegzetes csoportjuk az efféléknek az, amelyben az előtag a sajtó-: sajtófigyelő, sajtóhadjárat, sajtóközlemény, sajtónyilatkozat, sajtóorgánum, sajtószolgálat, sajtóvisszhang stb. A sajtófigyelő olyan személyre vagy intézményre vonatkozik, aki vagy amely megrendelőknek meghatározott tárgykörű cikkeket gyűjt. A sajtóhadjárat vagy más néven sajtókampány olyan akció, melynek során cikksorozattal mozgósítják a közvéleményt valaki, valami mellett vagy ellen. A sajtóközlemény az újságcikk hivatalos megnevezése, lehet továbbá hivatalos szervnek, személynek a lapokban megjelenő közleménye. Hozzá hasonló fogalom a sajtónyilatkozat, ezt fontos személy vagy szerv teszi közzé a lapokban. A sajtóorgánum főnév valamely mozgalomnak, szervezetnek az újságjára, folyóiratára utal. A sajtó tájékoztatását végző hivatali szervet, illetve ennek működését nevezik sajtószolgálatnak. A sajtóvisszhang nem más, mint azok a vélemények, amelyeket a sajtóban közölnek.

Több összetételnek a hír- az előtagja: híradás, híranyag, hírforrás, hírközlés, hírlap, hírlapírás, hírlapíró, hírlapirodalom, hírlaptudósító, hírmagyarázó, hírszolgálat, hírügynökség, hírzárlat. A híradás főnév sajtónyelvi jelentése 'híreket tartalmazó közlés'. A híranyag azoknak a híreknek az összességére vonatkozik, amelyek bizonyos idő alatt összegyűltek, és rendszerezve vannak. Akitől, illetve ahonnan valamely hír, értesítés származik, az a hírforrás. A hivatalos szóhasználat hírközlésnek mondja a hírek (rendszeres) továbbítását.

A hivatalos stílusnemben és a választékos beszédben hírlapnak nevezik az újságot, az újságírásnak hírlapírás, az újságírónak hírlapíró a neve. A hírlapi írásművek összességére választékosan a hírlapirodalom szóval lehet utalni. A hírmagyarázó napihírt bővebben megmagyarázó közlemény vagy személy, a hírszolgálat híranyag szerzésére és továbbítására vonatkozó tevékenység, ill. szervezet, a hírügynökség az a vállalat, amely a híranyagot összegyűjti, és a tájékoztatási szervekhez továbbítja.

 

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor