Tudta-e?
hogy az egész naprendszerünkben a leghidegebb pont a Hold jeges pólusán található, ahol a hőmérséklet -240 Celsius.

24. szám - 2007. november 12.

Egy zseniális feltaláló

Kempelen Farkas

A világ egyik legnagyobb mechanikus zsenije
MUHI Béla

Egyik korábbi cikkünkben már írtunk Kempelen Farkasról és az általa megalkotott beszélőgépről. Nikléczy Péter és Olaszy Gábor 210 évvel később újra létrehozták Kempelen Farkasnak, a világ első kísérleti fonetikusának beszédkeltő szerkezetét. Ezúttal a zseniális feltaláló életét és tudományos tevékenységét írjuk le.





Kempelen Farkas 1734-ben született Pozsonyban. Apja, Kempelen Engelbert fõharmincados, anyja, Spindler Anna patríciuslány (polgárlány). Bátyja, János katonai pályára lépett.
Pozsonyban, Bécsben, Rómában tanult jogot és rézmetszést, beszélt németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul, megszerezte kora természettudományos, nyelvészeti és technikai könyveit. 21 évesen fogalmazó volt a bécsi udvarban, 23 évesen udvari kancellár lett, majd Mária Terézia és II. József tanácsosa. Első feleségét fiatalon elvesztette, második felesége, Gobelius Anna Mária lett, 2 gyermekük nőtt fel, Teréz és Károly.

Igazi polihisztor volt, sokféle tudományos témakör érdekelte, és szerteágazó tudományos tevékenységet folytatott. Egyben kancelláriai tanácsos, tudós, feltaláló, építész, művész. A világ egyik legnagyobb mechanikus zsenije. Nyolc nyelven írt, beszélt és olvasott. Mérnöki munkái: a schönbrunni szökőkútrendszer tervének elkészítése, a budai vár vízellátásának megoldása, a pozsonyi hajóhíd megtervezése, gőzgépet tervezett (tárgyalt Wattal, a gõzgép tökéletesítőjével, angliai utazása során), nyomtatógépet tervezett vakok számára, és a Száva és az Adriai-tenger között húzódó csatornarendszer építésével is foglalkozott.

Legjelentõsebb találmánya a beszélőgép volt, amit süketnémáknak és beszédhibásoknak tervezett, 22 évi munkával szerkesztette meg, az informatika alaptalálmányának tekintik a szerkezetet. 1773-ban mutatta be – szavak, mondatok kiejtésére volt alkalmas a mesterséges tüdő, gégefő és szájüreg segítségével. Az emberi beszéd szerkezetéről írt tanulmányt, amely a fonetika alapja. Őt tekintik az első magyar logopédusnak.






Mégsem erről a szerkezetről híresedett el, hanem a sakkozógépről. A sakkozógépet Mária Terézia részére készítette, szellemes játékszernek szánta. 1769-ben mutatta be. A sakkozó török elmés szerkezete a mai napig is találgatásokra ad okot. A gép Philadelphiában egy tűzvész során 1854-ben elégett.






Jelentősek voltak szervezõ munkái is. Rábeszélése hatására csatolta Mária Terézia Magyarországhoz a határőrvidéket, csellel szállt szembe a délvidéken hatalmaskodó törökkel, megszervezte az elnéptelenedett Bánátba az új népesség telepítését, ő költöztette Budára a nagyszombati egyetemet 1777-ben, Várszínházzá építtette át a budai kármelita kolostort (ahol 1800-ban Beethoven is hangversenyt adott). Könyvtárrendezéssel és selejtezéssel is foglalkozott az udvarnál, valamint a magyarországi sókamarákat vezette.

A művészetekkel is szívesen foglalkozott, verseket, epigrammákat, színdarabokat, drámákat is írt, műkedvelő rézmetsző volt, és 1789-ben felvették a bécsi művészeti akadémia soraiba is. Legismertebb színpadi alkotása a Perseus és Androméda. Többszáz rajza a kassai múzeumba került.

I. Ferenc - talán azért, mert Kempelen valószínűleg kapcsolatban állt az uralkodó ellen fellépõ jakobinusokkal - megvonta járadékait, és nem tartott igényt szolgálataira. Szegényen halt meg 1804-ben.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor