Tudta-e?
Az USA államok közötti autópályáit úgy építették, hogy minden 5 mérföld útból legalább 1 mérföld egyenes legyen. Ezek az egyenes útszakaszok repülőgép leszállópályaként használhatók háború vagy egyéb vészhelyzet esetén.

6. - 7. szám - 2007 július 9.

Születésének évfordulóján a nagy feltalálóra emlékezünk

NIKOLA TESLA – a zseniális elektrotechnikus

(Smiljan, Lika 1856. jul. 10. - New York City, 1943. jan. 7.)
MUHI Béla

3
A technikatörténet egyik legnagyobb alakja Nikola Tesla, aki forradalmasította az elektrotechnikát. Likában, Smiljan faluban született 1856. jul. 10-én. Ez a terület abban az időben az Osztrák-Magyar Monarchia keretében Horvátországhoz tartozott. Apja szerb ortodox lelkész, édesanyja háztartásbeli volt. A karlstadti (Karlovac, Károlyváros) középiskola befejezése után mérnöknek kezdett tanulni Grazban, majd tanulmányait a prágai egyetemen folytatta (1879-1880). A fizika és a matematika iránt vonzódott, majd az elektromosságtan kötötte le leginkább a figyelmét.

Budapesten egy telefontársaságnál kezdett dolgozni. A feljegyzések szerint első találmánya egy távbeszélő-erősítő volt. Sokat töprengett az egyenáramú villanymotoroknál a gyűrűk és a kefék között jelentkező szikrák elhárításán. Figyelme mindinkább a mágneses indukciós motor felé fordult. A forgó mágneses tér alkalmazásával ugyanis sikerült kiküszöbölnie a szikrázást. Szigeti Antal nevű barátjával egy alkalommal a parkban sétált, amikor agyában felvillant a megoldás, és az út porában lerajzolta a váltóáramú dinamó és motor vázlatát. Azét a motorét, amely forradalmasította az elektrotechnikát. Tesla ugyanis rájött arra, hogy többfázisú áramokkal forgó mágneses teret lehet előállítani, ami mozgásra készteti a villanymotor forgórészét.

1882-ben a párizsi Continental Edison Company-nál dinamotervezőként dolgozott. Időközben megépítette az indukciós motor prototípusát. 1884-ben Amerikába hajózott némi aprópénzzel. Egy ajánlólevél is volt, ami bizonyára segített neki abban, hogy állást kapjon a híres feltaláló, Thomas Alva Edison cégénél New Yersey-ben. Egy idő után megmutatkozott Tesla és Edison eltérő gondolkodásmódja az elektromos rendszerekkel kapcsolatban. Edison az egyenáram, addig Tesla mindinkább a jobban szállítható váltóáram híve volt. Idővel bebizonyosodott, hogy Tesla hatékonyabb váltóáramú berendezéseket tudott kifejleszteni.

1885 májusában a Westinghouse Electric Company cég vezetője megvásárolta Tesla találmányának, a többfázisú váltóáramú dinamónak, transzformátor és motornak a szabadalmát. Ez újabb lendületet adott a versengéshez az Edison-féle egyenáramú, és a Tesla-féle váltóáramú megoldások között. A gyakorlatban kiderült, hogy Tesla váltóáramú alkalmazása a sikeresebb. Ma már a háromfázisú elektromos rendszert és az indukciós motort az ipari és háztartási eszközökben világszerte alkalmazzák.

Tesla 1887-ben saját laboratóriumot alapított New York Cityben. Itt kísérletezett többek között a később Wilhelm Röntgen által 1895-ben szabadalmaztatott x-sugarakkal. 1891-ben felfedezte az úgynevezett Tesla-tekercset, amit az elektromos eszközökben széles körben lehetett alkalmazni. Nagy sikereket ért el az elektromos motorok, generátorok, energia átalakítok fejlesztésében. Az 1893-as chicagoi világkiállításon a világítást Tesla véltóáramú rendszerével oldották meg. A Niagara-vízesések vízierőmű rendszere megépítésére kiírt pályázatot a Westinghouse-Tesla megoldás nyerte el 1895-ben.

Tesla számos területen végzett úttörő munkát: távirányítás, energia-átvitel, robottechnika. 1896-ban szabadalmaztatta a rádiókészüléket, és nyilvánosságra hozta vázlatait az adatátvitel alapjairól. Később valami hasonlót jelentett be Marconi is 1901-ben, s 1909-ben Nobel-díjat kapott érte a rádió felfedezésére. Tesla sokáig pereskedett ez elsőbbség kapcsán.
New Yorkba visszatérve Tesla egy vezeték nélküli adótorony építését kezdte el, melynek pénzelését egy J. P. Morgan nevű befektető vállalta. Egy világszerte működő kommunikációs rendszert akart kifejleszteni, amely kép- és üzenetküldésre, időjárás jelentések és tőzsdei hírek gyors átvitelére lett volna jó. A projektum megvalósításával gondok támadtak, a pénzforrások is elapadtak. Tesla mindinkább háttérbe szorult a tudományos életben, az elméleti fizika óriási eredményeket produkált, Tesla ebbe már nem tudott beleszólni.

Barátai közé tartozott Mark Twain, a híres író, akivel megosztotta tudományos felismeréseit, merész gondolatait. Mintegy 700 találmányi szabadalma van Teslának. Munkásságát részben még ma is homály fedi, állítólag vannak titkos, vagy titkosított felfedezései is…
1943. jan. 7-én hunyt el New York City-ben.

A nagy feltaláló emlékére lett a mágneses indukció nemzetközi mértékegysége a T (tesla), amit az egész világon használnak a tudományban.
A belgrádi Nikola Tesla Múzeumban található a legtöbb Teslával kapcsolatos dokumentum és eszköz.



Nikola Tesla



Tesla a laboratóriumban



Ternovácz Bálint újvidéki gimnazista a Tesla emlékműnél Kanada és az Egyesült Államok határán a Niagaránál





Morvai Balázs és Deák Szabolcs zentai gimnazisták a IV. GENIUS diákversenyre egy kicsi és egy hatalmas Tesla-generátort készítettek



Tesla képét és a róla elnevezett mértékegységet láthatjuk a 100 dináros bankjegyünkön
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor