Tudta-e?
...melyik a világ legrégibb városa? Jerikó. A Közel-Keleten, a Jordán völgyében épült, és már a Biblia is említi mint erős falakkal körülvett várost. I. e. 7800 táján keletkezett , többször lerombolták és újraépítették. Híres falai gyakran másfél méternyi szélességűre terebélyesedtek, még a felső peremüknél is. A Biblia szerint Józsué, aki Mózes halála után a zsidók kánaáni honfoglalásának vezére lett, és népét az Ígéret Földjére vezette, úgy foglalta el,hogy megparancsolta papjainak, fújjanak bele a kürtjeikbe.A kürtrivalgásra az öles városfalak összeomlottak.

93. szám - 2012. április 01.

Tudomány

Elaludt a bemutatandó Nobel-díjas

Velez Ottó, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákja ismertette az egyik Nobel-díjas tudós munkásságát Szegeden, a Szent-Györgyi Konferencián
Laskovity J. Ervin

Soha nem volt egyszerre annyi Nobel-díjas Magyarországon, mint az elmúlt hónapban, március 22-e és 25-e között, amikor a Szegedi Tudományegyetem 9 olyan tudóst hívott meg az alföldi városba, akit kitüntettek már a legrangosabb tudományos díjjal. Az apropó az 1931 és 1944 között Szegeden tevékenykedő, a C-vitamint is itt izoláló, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75 éves évfordulója volt. A szervezők igyekeztek felhasználni az alkalmat arra, hogy népszerűsítsék a különféle tudományterületeket a fiatalok körében. Fél évvel ezelőtt kiírtak egy pályázatot középiskolások számára, melyre olyanok jelentkezését várták, akik élnének a lehetőséggel, hogy angolul ismertessék valamelyik meghívott tudós életét, munkásságát, illetve feltennék nekik az első kérdést a március 23-án megtartott Fiatalok Fórumán.

Hetven középiskolás pályázott többnyire Magyarország dél-alföldi régiójából, de a két zentai gimnáziumból és egy szabadkai középiskolából is voltak jelentkezők. A meghallgatások után kiválasztott 9 fiatal közé bekerült a magyarkanizsai Velez Ottó is, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium végzős diákja. A magyar felmenőkkel is rendelkező, lengyel származású tudós, Andrew V. Schally bemutatását választotta, aki az idegrendszer és a hormonok közötti kapcsolat felfedezéséért, három kulcsfontosságú hormon leírásáért nyerte el a Nobel-díjat. Ottó elmondása szerint inkább köszönheti a gyermekkora óta meglévő angol nyelvtudásának, hogy bekerült a kiválasztottak szűk keretébe, semmint a természettudományok terén való jártasságának. Persze, “bolyais” diákként ezeken a területeken is megvan azért az alaptudása, hiszen például kémiából az a Szórád Endre tanította, akit Magyarországon 2009-ben az Év Mentora díjjal tüntettek ki. Ottó elmesélte, hogy a kémia órákra pozitívan emlékszik, mert nagyon sok érdekes kísérletet végeztek a lángoló kéztől az osztálytagok nyálában lévő vastartalom kimutatásáig. Bár nem ebből a tárgyból volt a legerősebb, azért elindult néhány kémia versenyen, például a GENIUS poszter versenyére a Penta-eritritolt dolgozták fel egyik osztálytársával.

A szegedi kiruccanásán Ottó végül mégsem érezhette magát maradéktalanul szerencsésnek, mert a két Nobel-díjas tudós közül, akik nem jelentek meg a Fiatalok Fórumán, az egyik épp az általa válaszott Schally volt. Ennek nagyon prózai oka volt: a 86 éves kutató egyszerűen elaludt a kora délutáni esemény időpontjában és a szervezők nem akarták/merték felébreszteni. Miután kialudta magát a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává választották, azt viszont nem hallhatta ahogy Ottó a fórumon bemutatja munkásságát, és így a tervezett kérdését sem tehette fel neki a kanizsai diák, ami egyébként így hangzott volna: Ön az én koromban átélte a holokausztot és látta a világháborút. Mennyire befolyásolta ez a szörnyű élmény a későbbi életét?

A diákokat kiválasztó tanárok a meghallgatások után elmondták, nagyon elégedettek voltak a jelentkezőkkel, és külön kiemelték, hogy a fiatalok tudásuk mellett, humorérzéküket is megvillantották. Az egyik jelentkező például azt szerette volna megkérdezni a Nobel-díjas John E. Walkertól, hogy szereti-e a skót whiskyt, a Johnnie Walkert...

Ottó elmondása szerint, a tudósok olyan lazák, közvetlenek, viccesek voltak, akár csak ez a fenti kérdés... Volt aki telefonált közülük a színpadon, nevetgéltek és egymást is kérdezték. Schallyn kívül egyedül Bert Sakman társaságát nem élvezhették a diákok, pedig igazán kíváncsiak lettek volna rá is, mert őt egy igazi különcnek tartják. Megszökött már előző nap a fényképezkedés elől, azután néha felbukkant, majd ismét eltűnt – meséli Ottó.

A tudósok többsége méltóan viselkedett Szent-Györgyi emlékéhez: amikor Klebelsberg Kunó magyar kultuszminiszter hívására Cambridge-ből Szegedre költözött az akkor már nagyhírű tudós, sokan meglepődtek az addig Magyarországon teljesen szokatlanul közvetlen viselkedésén a diákokkal.

Ottó szerint a legközvetlenebb és egyben „legőrültebb” tudós a konferencián Eric Wieschaus volt, aki mintha egy álomvilágban élne, de épp ezért nagyon szimpatikus volt mindenkinek, tőle kérdeztek a legtöbbet. Egyedül a nevével nehezítette meg a diákok dolgát, akik még a bemutatása előtti utolsó pillanatokban is azon tanakodtak, hogyan kell azt ejteni. Ugyanilyen nyelvtörőnek számított a Nobel-díjasoknak Szent-Györgyi Albert nevének kiejtése, akit mindvégig emlegetni próbáltak, de ez valamennyiüknek túl nagy falatnak bizonyult.

Ő volt az egyeten olyan magyar tudós, aki Magyarországon végzett kutatásokért kapta meg a Nobel-díjat és amikor ez a hír napvilágra került, Szegeden spontán fáklyás felvonulást tartott a lakosság, hiszen az első világháború után megtépázott nemzeti önbecsülés visszaállítását látták a díjban. Szent-Györgyi sikere többek között abban rejlhetett, hogy mindig a lehetetlent tűzte ki célul maga elé, vagy ahogy ezt ő szemléletesebben megfogalmazta: „Mindig nagy horoggal horgásztam, mert sokkal izgalmasabb nagy halat nem fogni, mint kicsit”.



További érdekességek és tudnivalók a Szent-Györgyi Konferencia honlapján: www.szentgyorgyi75.com/
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2022 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor