Tudta-e?
A farkasról a legtöbb embernek egy vérengző fenevad jut eszébe, aki nemcsak a mesében falja fel a nagymamát, hanem a való életben is az emberekre támad. A szakértők szerint azonban a farkas ha teheti, messze elkerüli az embert.

48. szám - 2008. július 21.

A jövő üzemanyaga

A hidrogén

A hidrogén - hydrogenium a periódusos rendszer első kémiai eleme. Nevének jelentése: vízképző.

3
FARAGÓ Erik, 3. osztályos tanuló, Egészségügy Szakközépiskola, Újvidék

A hidrogén a periódusos rendszer első kémiai eleme. Nevét Antoine Lavoisier adta, mégpedig a görög hudôr=víz és a gennen=képezni szavak összevonásával. Nevének jelentése: ˝Vízképző˝.

A hidrogént először Robert Boyle állította elő 1671-ben. Henry Cavendish fedezte fel 1766-ban, hogy önálló elem. Egyik izotópját, a deutériumot 1931-ben Harold Urey amerikai kémikus fedezte fel. 1839-ben sir William Robert Grove brit tudósnak sikerült a vizet elekromos árammal hidrogénre és oxigénre bontania.

A hidrogén valójában igen ritkán fordul elő önálló atomként, legtöbbször kétatomos molekulákat alkot, melyek képlete H2. Normálállapotban színtelen, szagtalan, íztelen, nemfémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony gáz. Nagyon jó hővezető. A hidrogén a legkönnyebb és egyúttal a világegyetemben leggyakrabban előforduló elem. (75%-ban)


A hidrogént víz alatt kell felfogni, mivel könnyebb a levegőnél, a vízben pedig nem oldódik.

A Földön leginkább vegyületeivel találkozhatunk: jelen van a vízben, szinte minden szerves vegyületben és minden élőlényben. A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá égetnek el.

Ipari felhasználás

Az iparnak nagy mennyiségű hidrogénre van szüksége az ammónia előállításához (Haber-féle ammóniaszintézis), zsírok és olajok hidrogénezéséhez, és metilalkohol (metanol) gyártásához.

Egyéb felhasználási területei:
· sósavgyártás, hegesztés, fémek redukciója
· rakétaüzemanyag
· folyékony hidrogént használnak kriogenikai kutatásokban, pl. a szuperfolyékonyság vizsgálatában
· Mivel 14 és félszer könnyebb a levegőnél, valamikor léghajók töltőgázaként is használták – gyúlékonysága miatt azonban ezzel felhagytak.



· A deutériumot, a hidrogén egyik izotópját (2H) maghasadás során moderátorként alkalmazzák, fúziós kísérletekben szintén használják.

· Másik izotópját, a tríciumot (3H) nukleáris reaktorokban állítják elő, hidrogénbomba gyártásához használható. Ezentúl biológiai kutatásokban jelölő izotóp lehet, illetve fényes festékekben a világító komponens.

Laboratóriumi előállítása során erős savakat reagáltatnak valamilyen negatív standardpotenciálú fémmel, például cinkkel.

Egyenlete: Zn + 2HCl ZnCl2 + H2
­
Ipari előállítás: metán és vízgőz reakciója. Ekkor szén-monoxid és hidrogén keletkezik.

CH4 + H2O = CO + 3H2

A hidrogén és az oxigén elegye (2:1 térfogatarány = durranógáz) szobahőmérsékleten nem lép reakcióba, de láng vagy szikra hatására felrobban. Magas hőmérsékletű lánggal vízzé ég el és energiát szolháltat.

2H2 + O2 2H2O

A hidrogén a víz elektromos bontásával is előállítható.

2H2O = O2 + 2H2

Ez az utolsó két egyenlet már érthetővé is teheti számunkra, hogy hogyan lehet hidrogén üzemanyagú autókat működtetni…

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor