Tudta-e?
Hogy a világ legkisebb műholdját 2000-ben bocsátották fel. A Picol-sat-1 és -2 ellenőrző műhold 250 grammos, kártyacsomag nagyságú szerkezet volt, és harminc méter hosszú huzal kötötte őket össze.

25. szám - 2007. november 19.

Ami a mágia és a sátánizmus hátterében áll

A mágikus praktikák alkalmazásának hagyománya a törzsi társadalmak vallási rendszereinek mintájára szerveződik
SÁFRÁNY Attila

Az ország, amelyben élünk, rejtett vallási arcát mutatta felénk az utóbbi időszak történéseiben. Szeptemberben Novi Banovciban rituális gyilkosságra emlékeztető brutális bűntény történt, egy kisgyerek és egy felnőtt megcsonkított tetemét halászták ki a Dunából, s a gyanúsított, Danijel Jakupek kapcsán felmerült, hogy egy sátánista szervezet tagja. Július végén Nikola Radosavljević ámokfutásától volt hangos a sajtó, aki a Negotin melletti Jabukovacon agyonlőtt kilenc embert. Ő tanúvallomásában a környéken még élő vlach mágiára hivatkozott, állítása szerint a felesége megrontotta őt, ez volt mindennek az oka.

A médiában vallási hátterük miatt gyakran együtt hallottuk emlegetni a két bűntényt. Ez részben indokoltnak mondható, a két vallási módszer elkeveredhet egymással, a mágia sátánista jegyeket ölthet, ezt nevezik fekete mágiának, s a sátánizmus is alkalmazhat mágikus praktikákat. Összeolvasztásuknak XX. századi „apostola” Alister Crowley, az ismert okkultista volt. A módszerek összefonódhatnak, ám lényegi szempontjaik szerint alig vannak közös vonásaik. Talán csak egy: mind a mágia, mind a sátánizmus határozottan szemben áll a történelmi vallásokkal, mindenekelőtt a nyugati kultúrkör uralkodó vallásával, a kereszténységgel. Egészen másként teszi ezt az egyik és a másik.

A sátánizmus utólagos szembeszegülés, valójában vallási lázadás. Az uralkodó hitrendszer, a kereszténység eszmeiségével, közösségi szervezetével, szentségeivel szemben határozta meg önmagát, utólagosan, miután már ezek a keresztény vallási tartalmak határozott formát öltöttek. A mágiát előzetes szembenállásnak is nevezhetnék, de ezzel fölrúgnánk az időrendi sorrendet: valójában a történelmi vallás, a kereszténység került szembe annak idején a mágiával, mint egy régebbi korszak elvetendő vallási irányzatával. A mágikus praktikák oly mélyen beivódtak az ókori ember közösségi életébe, a társadalmi igény annyira erős volt irántuk, hogy azt még a győzedelmeskedő új vallás sem szüntethette meg teljes egészében. A konstantini fordulattal a többi vallási irányzat hamarosan eltűnt, a mágia azonban, némiképp keresztény színbe öltözve, túlélte a krisztushit össztársadalmi diadalát. Ma sokszor csak népi babonának nevezzük.

Szervezetileg is ugyanez a világosan körvonalazódó különbség mutatkozik közöttük. A mágikus praktikák alkalmazásának hagyománya a törzsi társadalmak vallási rendszereinek mintájára szerveződik: néhány kivételes tudással vagy képességgel rendelkező személy, varázsló, halottlátó, jós áll a középpontjában, akinek különleges szolgáltatásait, ellenszolgáltatás fejében, igénybe veszik a közösség tagjai. Így működik a Kelet-Szerbiában még élő vlach mágia is. Egy archaikus jelenség, a régmúlt beláthatatlan mélységeibe nyúlnak a vallási gyökerei. A vlachokról nevezték el, akik valamikor benépesítették ezt a térséget, de a benne alkalmazott módszerek egy része minden bizonnyal ennél a pásztornépnél is ősibbek. A sátánizmus a lázadó vallási irányzatok, a titkos társaságok mintájára építkezik. Ez nem is modern, nem is archaikus jelenség, mindenkor voltak efféle lázadó szellemű titkos társaságok. A szembenállásuk iránya különbözteti meg őket egymástól: a sátánizmus a keresztény vallás és a keresztény erkölcsi értékrend elleni lázadás. (Szembeszegülés a XVIII. századtól szekularizálódott nyugati társadalom világias erkölcsével is, mivel az szinte egy az egyben a keresztény etika vallási kitételek nélküli átvétele.)

Az elmondottak alapján már jól beazonosítható az attitűd, beállítódás, amely a sátánizmus, avagy a mágia vallási rendszerei felé közelíti az embereket. A sátánizmus a kereszténység, s mindenekelőtt a nyugati társadalmat meghatározó keresztény erkölcsi értékrend elleni lázadás, következésképp olyan egyéneket vonz magához, akik a keresztény értékrendet kényszerként, szabad individualitásuk elfojtásaként élik meg, s akik attól sem riadnak vissza, hogy ebbéli elégedetlenségüket konkrét, az uralkodó erkölccsel ellenszegülő cselekedetekkel is kifejezzék. A vallási irányzat e lázadó attitűdje miatt szerez magának oly sok tagot a sátánizmus a fiatalok körében. Náluk a szülőktől való leszakadás természetes lelki folyamataként a lázadás attitűdje egy bizonyos életszakaszban szükségszerűen előtérbe kerül. Az a baj, ha a fiatal nem lázad, ez ugyanis annak a csalhatatlan jele, hogy a félrenevelés következtében nem képes a szülőkről leszakadni. A fiatalos lázadás önmagában se nem jó, se nem rossz, a környezeti hatások folytán válhat progresszív vagy destruktív folyamattá. A rendezetlen, gondatlan szülői háttér, vagy éppen annak az ellentéte, az, amikor a szülő, nem akarja elengedni a gyermekét, s magához láncolja őt, a termőtalajai a fiatalos lázadás destruktívvá, pusztítóvá alakulásának.

A mágiához kötődő attitűd az archaikus gondolkodás beállítódása: a sorsba való belenyugvás hiánya mutatkozik meg benne, az a természetes vágy, hogy az ember a jövőjét maga alakítsa. A mágia, mint egy őskori kövület, ezt olyan módszerekkel próbálja elérni, amit a mai észre esküdő, „felvilágosult” társadalom értelmetlennek, babonásnak és hatástalannak tekint. A modern társadalom „ésszerű” módszereket dolgozott ki annak érdekében, hogy kielégítse az ember vágyát a másmilyen sors, a jobb élet iránt. A szappanoperákat nézve beleélhetjük magunkat kedvenc hősünk szerepébe, a harci játékokkal a hős szerepbe, a fogyasztói társadalom árubősége pedig a jólét, a boldogság illúziójával lát el bennünket, és sorolhatnánk, a XXI. századi társadalom hihetetlenül leleményes e tekintetben. Mindezek ellenére a jól bevált ősi módszerek sem tűntek el nyomtalanul. Ezoterikus vallási irányzatok újították fel a régmúlt mágikus praktikáit, de az ősi módszerek is élnek még, jó példa erre a Kelet-Szerbiában virágzó vlach mágia.

Éppen ezért jelenthetjük ki, hogy az elmúlt időszak tragikus történései nem azt igazolják, mintha visszaléptünk volna a középkorba. Ellenkezőleg, arról tanúskodnak, hogy a középkor mindig is itt volt velünk. A mágiára gondolva elmondhatjuk, hogy még az őskor is ott él és működik a modern társadalom hátterében, rejtetten, vagy nem is annyira rejtetten.
S azt is kimondhatjuk, hogy nem egy elkövetkező sátánista kor előjelei a sátánista csoportosulások érzékelhető térnyerése Szerbiában és Vajdaságban. Nem, ez annak a jele, hogy a társadalomban, amelyben élünk, valami nagyon rosszul működik. Annak a bizonyítéka, hogy a családok egy része, s a társadalom egésze úgy, mint emberi közösség, rosszul teljesítik a rájuk bízott feladatokat.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor