Tudta-e?
...az ókori Egyiptomban élő Peseshet úrnő (ie. 2600 környékén) volt a történelem első ismert női orvosa?

109. szám - 2013. október 01.

Gazdaság

A jövő zenéje: az elektronikus kereskedelem

Az elektronikus kereskedelem (vagy e-kereskedelem) az árucikkek és szolgáltatások elektronikus úton történő eladása, vásárlása, forgalmazása, illetve azok cseréje.
TÓTH Péter

1
Azokat a honlapokat, amelyeknek a fő profilja bizonyos árucikkek és/vagy szolgáltatások értékesítése, webshopnak vagy webáruháznak nevezzük, de ismert elnevezések még: internetes bolt, internetes áruház, online bolt, online áruház. Az e-kereskedelem kialakulását a számítástechnika és olyan technológiák fejlődése és széles körű elterjedése tette lehetővé, mint az elektronikus fizetés, az internetes marketing, az online tranzakciók feldolgozása, az elektronikus adatcsere a vállalkozások között, illetve az automatikus készletkezelési technológiák elterjedése.

Angolban az e-commerce és e-business szavakat egymás szinonimájaként is gyakran használják. Különösen igaz ez a magyar nyelvterületen, ahol mindkét szó fordítása elektronikus kereskedelem. A két fogalom azonban mégsem fedi teljes mértékben egymást. Az e-business tágabb értelemmel bír. Definiálhatjuk úgy, hogy bármely olyan tevékenység e-business, amely összeköt üzleti rendszereket a vásárlókkal, dolgozókkal, viszonteladókkal és beszállítókat intraneten (belső hálózat) és extraneteken, azaz világhálón keresztül. Lehet, hogy anyanyelvünk, a magyar nyelv csak előrelátó, amikor ugyanazt a fordítást használja, hiszen a két fogalom - jól megfigyelhetően - egyre inkább összefonódik. Az e-business (az elektronikus üzlet) magába foglalja az elektronikus kereskedelmet, emellett azonban ide sorolhatóak az olyan belső műveletek is, mint a gyártás, a leltárkezelés, a termékfejlesztés, a kockázatkezelés, a pénzügyek, a tudáskezelés, vagy a humán erőforrások nyilvántartása és irányítása.



Az e-kereskedelem új életminőség ígéretével kecsegtet. A jövőben minden bizonnyal nem csak a vásárlást, hanem egyben sokak munkáját is forradalmasítja. Az informatikai forradalom az üzleti és igazgatási tevékenység módjában olyan szintű minőségi változásokat generál, ami igazi korszakváltást jelent. Átalakítja a társadalmat, egyben az életünket is.
Az ezredfordulón a babonások és a hiszékenyek tartottak az olyan jóslatok bekövetkezésétől, melyek világvégét, apokalipszist, katasztrófákat jövendöltek. Aztán nem történt semmi rendkívüli. Sőt! Ha utólag visszatekintünk, elmondhatjuk, az évezred első évei optimista hangulatban teltek, amit a világgazdaság folyamatos növekedése is szépen tükrözött. Néhányan figyelmeztettek ugyan különféle veszélyekre, a 2008-ban kitört gazdasági válságot azonban jóformán senki sem látta előre. Azóta már sok minden történt, de elmondhatjuk, a világgazdaság még most sem heverte ki a megrázkódtatást. Felelőtlen hitelezés, rossz hitelkonstrukciók, a fogyasztói társadalom fenntarthatatlan mivolta, ezekre és más különböző okokra próbálják visszavezetni a válság eredendő okait. Pontos diagnózist azonban valószínűleg soha nem sikerül majd felállítani, annyira összetett folyamatokról van szó. Sokan vélik úgy, egy új évszázad, vagy új évezred kezdete - amennyiben történelmi korszakokban gondolkodunk – nem azonosítható magával egy dátummal, hanem mindig vannak bizonyos időbeni eltolódások, melyek akár éveket, évtizedeket is kitehetnek. Éppen ezért sokan úgy vélik, a XXI. század most fog megkezdődni, a válság szüli majd meg azokat az új, életképes modelleket, termelési és társadalmi viszonyokat, melyek mentén folytatódhat az emberi civilizáció fejlődéstörténete.

A történelemben nem lenne egyedi eset egy olyan példa, amikor egy korszak „kifulladása” után visszaesés, visszafejlődés, leépülés következik. Nem lepődhetünk meg tehát, amennyiben most is hasonló fejleményeket tapasztalhatunk. Bármelyik pillanatban történhet valami, ami elindít bizonyos változásokat, de lehet, hogy még évekig tart majd az agónia, ami megszüli majd végül a változásokat. Talán ezért is érdemes néhány dologra odafigyelni, hiszen globalizált világunkban minden szorosan összefügg, így lehet, hogy éppen egy most még jelentéktelennek tűnő jelenség lesz meghatározó a jövő szempontjából.

A 2008 utáni folyamatok egyik jelensége, hogy a globális piac növekedési tempója megtorpanni látszik. A gondokra egyes országok protekcionista intézkedésekkel reagálnak, ami szintén nem kedvező a kereskedelem szempontjából. Eközben azonban az elektronikus vásárlások népszerűsége töretlenül stabil növekedést mutat. Pedig elméletileg a világhálón keresztül történő értékesítés volumenének is pozitív korrelációt kellene mutatnia az általános gazdasági helyzettel. Az interneten történő értékesítések látszólag mégis ellenállóak a válsággal szemben. A hagyományos kereskedelem viszont zsugorodik. Az online shopping beépülni látszik a fogyasztók vásárlási szokásai közé, bizonyos termékek esetében pedig megfigyelhetően máris uralkodóvá válik. Utóbbihoz tartoznak a számítástechnikai hardverek és szoftverek, a kiegészítő berendezések, melyek több mint a felét ma már az internet segítségével szerzik be Amerikában. Tipikusan olyan árukról van szó azonban, melyek esetében kézenfekvőnek tűnik a mai viszonyok között az internetes forgalmazás. Emellett azonban megfigyelhető hogy a lábbelik, bútorok, ruhaneműk, szépségápolási és kozmetikai cikkek internetes forgalma is folyamatosan és stabilan nő. Az internet korszakában született nemzedékek felnövésével és anyagi önállósulásával pedig ezek az arányok várhatóan még jobban eltolódnak. Érdekes lehet a jelenségen belül, hogy a világhálón megjelenő információáradat hogyan befolyásolja a hagyományos vásárlási szokásainkat. Bizonyos felmérések és kutatások alapján 2014-ben a világon lebonyolítandó összes vásárlások több mint a felét a fogyasztók interneten történő előzetes tájékozódása előzi majd meg.

Az okostelefonok és táblagépek térnyerésével egyre többen és többen használják ezeket az eszközöket már vásárlásra is. Egy reprezentatív felmérés szerint a táblagépeket az emberek elsősorban vásárlásra és szórakozásra használják. Megfigyelhető, hogy itthon is egyre nagyobb teret nyer ezeknek az eszközöknek a használata. A statisztikai adatokat elnézve azonban a globális kiskereskedelmi forgalomhoz képest még mindig marginális a neten elköltött összeg. A trendeket azonban évekre elővetítve már megállapíthatjuk, 2020-ig Amerikában a teljes kiskereskedelmi forgalom 15 százalékát adhatják a netboltok, szemben a mostani 8 százalékkal. A teljes fogyasztói költésnek tehát ezek szerint immár csaknem a tizedéért felelős az e-kereskedelem az Egyesült Államokban. Amennyiben a szerkezetét is vizsgáljuk, megállapítható, hogy az internetes vásárlók körében a legnépszerűbb a ruházat volt, de a kiegészítők, a digitális tartalom, a sport és a lakberendezés is előkelő helyezést ért el. Ezek mindegyike mintegy 20 százalékkal ugrott meg egy év alatt, ami szédületes növekedésnek mondható. Az e-kereskedelem a jövőben hozzá fog járulni a határok további lebontásához, eltörléséhez. Erre abból lehet következtetni, hogy az online vásárlók 68 százaléka külföldről is rendelt termékeket az elmúlt egy évben, ez derült ki az Amerikára, Nagy-Britanniára, Kanadára, Ausztráliára, Japánra, Brazíliára, Franciaországra és Németországra vonatkozó felmérésből. A felmérés szerint emellett az online vásárlók többsége a következő években még tovább kívánja növelni ezt a tevékenységét, még nagyobb arányban fognak majd külföldről is termékeket rendelni.

Az interneten keresztül történő vásárlás a bíztató trendek ellenére még mindig csak gyermekcipőben jár. Széles körű elterjedésére lehet azonban a trendekből következtetni, így aztán megállapítható, hogy ez a ”jövő zenéje”. Ahhoz azonban, hogy valóban az legyen, az e-kereskedelmi infrastruktúrának alkalmazkodnia kell még a globális piachoz. Bizonyos logisztikai korlátok, mint például a szállítási költségek, az időfaktor, a helyi fizetési lehetőségek hiánya, az adók és vámok gátolják az internetes kereskedelem további globális terjedését.



Eddig főleg Amerikára, a világ vezető gazdasági nagyhatalmára hivatkoztunk az e-kereskedelmet illetően. Érdemes és tanúságos azonban egy pillantást vetni arra is, mi történik Kínában, a világ második gazdasági nagyhatalmában. A sajtóban fellelhető adatok szerint a kínai e-kereskedelmi szektorban jelenleg éppen egy intenzív árverseny zajlik az ország robbanásszerűen növekvő internet felhasználóinak kegyeiért. Számos cég igyekszik minél nagyobb piaci részesedésre szert tenni. Jelenleg a Taoboa az abszolút piacvezető, jó idő kell még, hogy más cégek a nyomába érhessenek. A Taoboa sikere alacsony áraiban és széles kínálatában rejlik. Nincs tehát semmi ördöngösség a dologban, olcsón kell csupán sok mindent kínálni.

Éves szinten a szerbiai e-kereskedelem mintegy 180 millió eurót tesz ki, és egyre többen veszik igénybe az ilyen jellegű ügyleteket. A statisztikák szerint tavaly Szerbiában már hatszázezer ember vásárolt az interneten. Egyre több internetes bolt jelenik meg, egyre több árut, szolgáltatást vásárolhatunk meg a világhálón keresztül és nagy kereskedelmi láncok is megkezdték termékeik interneten keresztüli árusítását. Több akadálya van azonban, amiért az e-kereskedelem még mindig nem terjedt el igazán. A vásárlók bizalmatlansága és tudatlansága miatt, valamint, hogy még mindig alacsony szinten áll a számítógépes ismeretünk, de az emberek alacsony fizetőképessége és a hazai törvények hiányosságai is hozzájárulnak ehhez. Az államnak is lépéseket kellene tennie ezen a téren, új törvényekre, valamint a meglévők módosítására van szükség ahhoz, hogy az elektronikus kereskedelem fellendüljön. Az elektronikus ügyvitelről szóló törvényt kell meghozni, módosítani kell a számviteli törvényt, lehetővé téve az elektronikus számlák megjelenését. Módosítani kell a fizetésforgalomról szóló törvényt is, azért, hogy leegyszerűsítsék az adózási eljárást, de a legfontosabb a fizetési szolgáltatásokról szóló törvény meghozása, amellyel lehetővé válna a mobiltelefonon keresztüli fizetés, ami fordulópontot jelentene az elektronikus ügyvitel fellendülésében. Szerbiában ma még a kereskedelmi forgalom 1 százalékát sem teszi ki az internetes vásárlás. Az egész balkáni régióban hasonló a helyzet. Errefelé ez még nagyon gyerekcipőben jár.

Az online shopping terjedését több tényező is jelentősen befolyásolja. Az egyik meghatározó tényező a szállítási, vagyis a kézbesítési költségek nagysága. Zenék, filmek, elektronikus könyvek a világhálón keresztül nemcsak beszerezhetőek, hanem le is lehet „szállítani” őket, azaz letölthetők, míg lakberendezési, ruházati cikkek, vagy élelmiszer esetében a kézbesítés költséget jelent. A vevő mindig mérlegelni fogja, mi éri meg neki jobban. Akkor spórol, ha saját maga utazik el az áruért, vagy megvárja a kézbesítőt. Az elektronikus kereskedelem azonban nemcsak a személyes vásárlás esetében van terjedőben, hanem a vállalatok, cégek közötti kapcsolatokban is.

Az elektronikus kereskedelmet az teszi vonzóvá, hogy megszünteti a távolságot, kitágítja a határokat. Amikor vásárolni szeretnénk valamit, akkor azt otthonról, akár ágyban heverészve, pizsamában is megtehetjük. Nem kell időt pazarolni az odautazással, sorban állással és fizetéssel. A számítógép előtt ülve egyszerűen válogathatunk az árucikkek között, és ha megtaláltuk a nekünk legmegfelelőbb terméket, egy kattintással megrendelhetjük. Ha akarunk, ellátogathatunk a gyártó honlapjára, ahol több adattal látnak el bennünket a termékkel kapcsolatban.

Összegzésképpen megállapítható, hogy az elektronikus kereskedelem rohamosan terjed. A következmények, a kockázatok és mellékhatások azonban még nem teljesen ismertek. Biztos, hogy lesznek, pontosabban már vannak is a dolognak nem kívánatos mellékhatásai. Gátat szab pl. az online bevásárlás fellendülésének az is, hogy a valóságos kirakatnézés és a „válogatós” vásárlás fárasztóbb, de mégis izgalmasabb, megvan a maga varázsa, arról nem is beszélve, hogy sokan a bevásárlást összekötik az ismerősökkel történő hosszabb-rövidebb beszélgetésekkel stb. A hagyományos bevásárlásnak megvan a maga sajátos „feelingje”, amit az internet nem tud pótolni. A jövőben feltehetően előbb csak bizonyos termékek vásárlása esetében fog meghatározóvá válni.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor