Tudta-e?
...hogy melyik a legnagyobb állat a világon? A kék, vagy óriás bálna, amely megnõhet 30 méter hosszúra is, súlya pedig 135 ezer kg lehet. Ezt úgy képzeljék el, mintha egy óriási mérleg egyik serpenyõjében ülne a bálna, a másikban pedig 22 nagy elefántbika kuporogna. Így lenne a mérleg egyensúlyban. A bálnák emlõsállatok, a tengerek lakói. Kicsinyeik is óriások, a kék bálna születésekor 7 méter hosszú és 7 ezer kg súlyú.

35. szám - 2008. április 21.

Láthatatlan lesz az ember?

Köpeny, mely láthatatlanná tesz

Ősidők óta vágya az embernek, hogy láthatatlanná váljon. Most sikerült olyan fizikai elveket felfedezni, melyek különleges meta-anyagok előállítását eredményezhetik: a fényt úgy engedik át magukon, mintha átlátszóak lennének.
MUHI Béla | a szerző cikkei

3
Eltűnni, láthatatlanná válni – ősidők óta vágya az embernek. Mondákban, mesékben bukkanhatunk rá ennek a nyomaira. Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című mesedrámájában is találkozhatunk ezzel a motívummal. A tudományos fantasztikus irodalom bővelkedik a láthatatlansággal kapcsolatos történetekben, a kalandfilmekben is találunk erre példát bőven.

A láthatatlan ember (The Invisible Man) című regényt H. G. Wells (azaz Herbert George Wells) 1897-ben írta. Igazi science-fiction regény.



A főhős egy tudós, Griffin, aki feltalálja a láthatatlanságot adó elixírt, melyet saját magán próbál ki. Tudását nem az emberiség hasznára akarja fordítani, találmányát nem teszi közkinccsé, hanem saját javára akarja felhasználni, hogy általa hatalomhoz jusson. A világ legnagyobb fizikusa, a lángelme emberi gyengeségének a rabja. Rabol, gyilkol, kihasználja láthatatlanságának fölényét. Az emberekben félelmet és gyűlöletet kelt. Végül összefognak ellene, sarokba szorítják, majd egy ásóval halálra sebzik. Összetörve, megalázva, senkitől meg nem szánva hal meg, és a láthatatlanság titka örökre elveszik.
A regényből nagysikerű film is készült, amelyet 1933-ban mutattak be.

Gárdonyi Géza is írt egy regényt A láthatatlan ember címmel.




Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye a népvándorlás korának izgalmas, ősi világát tárja az olvasó elé. Attila hun király uralmát és hirtelen halálát eleveníti fel. A regényben Zéta, egy görög szolga megtapasztalja, hogy vad és bátor harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan.

A köpeny, mely láthatatlanná tesz

H. G. Wells ötlete, a láthatatlanná válás öt éven belül valóra válhat – állítja John Pendry fizikus. Elkészülhet egy olyan köpeny, amely az embert láthatatlanná teszi. A láthatatlanságot hozó köpeny anyaga különleges fizikai tulajdonságokkal rendelkezik majd.

Sir John Pendry, a nemrégiben lovaggá ütött fizikus






















John Pendry elméleti síkon igazolta, hogy speciális optikai tulajdonsággal rendelkező anyagokon a fény nem verődik vissza, és nem is törik meg, hanem megkerüli azokat. A Science című tudományos hetilapban megjelent tanulmányában bebizonyította, hogy ilyen esetben az anyag az emberi szem számára láthatatlanná válik.


Ahogyan a víz megkerüli a köveket, úgy a fény is „kikerüli” az akadályokat.

John Pendry elméleti jellegű szakcikkét áttanulmányozva az észak-karolinai Duke Egyetem kutatója, David Smith és munkatársai hozzáláttak az ötlet gyakorlati megvalósításához. Egyelőre nem optikai sugárzással, hanem mikrohullámokkal kísérleteznek. Sikerült elérniük, hogy a különleges fizikai tulajdonságokkal rendelkező úgynevezett meta-anyag valóban láthatatlanná válik a mikrohullámok számára.

Ha azt akarjuk, hogy szemünk számára láthatatlanná váljon egy anyag, akkor annak a látható fény hullámtartományában kell meta-anyag tulajdonságokkal rendelkeznie. Nemrég a Maryland Egyetem kutatóinak, Igor Smoljaninovnak és munkatársainak egy tíz mikrométeres átmérőjű gyűrűt sikerült láthatatlanná tenniük, amelyet „kikerült" a fénysugár. Tehát megvannak már az első pozitív kísérleti eredmények, de hosszú még az út a valódi láthatatlanságig. Gond lesz még azzal is, hogy a fénysugár nemcsak áthaladna a meta-anyagon, hanem minden bizonnyal részleges fényvisszaverődés is bekövetkezne. Így az üveglaphoz hasonlóan a meta-anyag átlátszó lenne, de egy kicsit látnánk is. A felfedezés azért mégiscsak gyümölcsöző lehet, biztatóak a kezdeti eredmények, és ha a hadsereg is lát benne fantáziát (pl. az álcázás, elrejtés témakörében), akkor a kutatások anyagi háttere is biztosítva lesz.
Kamera és projektor

A Tokyo Egyetemen kutató Susumu Tachi igen látványos eredményeket ért el egy egészen más módszerrel. Átlátszóvá úgy teszi az embert, hogy hátára videokamerát rögzít, mely az ember mögötti tárgyakat rögzíti. A kapott képet aztán rávetíti az ember hasára. A köpeny anyagának optikai tulajdonságai olyanok, hogy a vetített képet jól visszaadja még akkor is, ha redők, gyűrődések vannak rajta. Mivel az ember mögötti kép a köpenyen élesen látszik, olyan érzésünk lesz, hogy az illető átlátszó. Tachi professzor ezzel a módszerrel valójában nem is az embereket akarja láthatatlanná tenni, hanem átlátszó falakat kíván létrehozni. Többek között az autóból vagy a pilótafülkéből lehetne minden irányban (tehát nemcsak az ablakon keresztül) kényelmesen kilátni.

Az „átlátszó” kabát


















ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor