Tudta-e?
...hogy a világ legrégebbi újságja Svédországban olvasható 1645 óta? A Krisztina királynő parancsára megjelent lap, a Post-och Inrikes Tidningar 2007. januárjától viszont már csak online kiadásban jelenik meg.

A szerző összes cikkei :: WILHELM Józef

1. A demokrácia fékei és ellensúlyai
(Történelem, 141. szám - 2016. június 1.)

Egy demokrácia akkor működik igazán, ha a hierarchiában alacsonyabb fokon álló szervek minél nagyobb fokú autonómiával rendelkeznek a központi szerv(ek)hez viszonyítva…Tovább »

2. Az 56-os magyar forradalom zombori visszhangja
(Történelem, 72. szám - 2009. október 1.)

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményei az úgymond határokon túli magyarságot is érintették. A Vajdaságban, konkrétan Zombor város környékén a forradalom hírére a fiatalok szervezkedni kezdtek…Tovább »

3. A Bájkút
(Történelem, 73. szám - 2009. november 1.)

Tűznyelvek kavartak bele az éjszakába. Sírás és sikolyok foszlódtak szét az éjben. Sebzett, beteg emberek lézengtek céltalanul, és már nem rémültek meg semmitől.Tovább »

4. Mitől lett sötét a középkor?
(Történelem, 74. szám - 2009. december 1.)

A korok közötti határok mesterséges választóvonalak, amelyek a történészek szüleményei, és arra szolgálnak, hogy könnyebben tájékozódjanak a múlttal foglalkozók.Tovább »

5. A középkori bácsi vár
(Történelem, 75. szám - 2010. január 1.)

A középkori Bács a Mosztonga ölelésében feküdt. Az egykori vár és város maradványai északnyugatra találhatók egy magaslaton, pár lépésnyire a jelenkori Bácshoz viszonyítva.Tovább »

6. Kékvérűek nyomában
(Történelem, 76. szám - 2010. február 1.)

Közismert, hogy a kékvérűséget a középkori nemességgel, a nemesek hóka, fehér bőrszínével hozzák összefüggésbe, még ma is a nemesség szinonimájaként emlegetik…Tovább »

7. A zimonyi csata
(Történelem, 77. szám - 2010. március 1.)

A zimonyi csatában a bizánci és magyar sereg 1167. július 8-án ütközött meg egymással. Magyar oldalról a csata megvívásának gondolata és kivitelezése merően más, mint ahogy az a század más csatáiban megszokott volt.Tovább »

8. A Mátyás korabeli reneszánsz étkezés
(Történelem, 78. szám - 2010. április 1.)

A királyi és főúri asztalokra kerülő ételek sora bőséges és választékos volt. Mátyás király nem kenyérhéjon és levesen tengette az életét, mint ahogy a meséből ismeretes…Tovább »

9. A sámánizmus
(Történelem, 79. szám - 2010. május 1.)

A sámánizmust nem lehet egyértelműen vallásként meghatározni, mert nincsen egyházi szervezetük, nincsenek előírásaik, papságuk…Tovább »

10. Bodrog vára
(Történelem, 82. szám - 2011. március 01.)

A középkori bodrogi vár helye a mai Monostorszeg (Bački Monoštor) közelében, a bácskai Felső Duna-mente árterületén található. Róla kapta Bodrog vármegye a nevét.Tovább »

11. Az európai „nagy fal”
(Történelem, 83. szám - 2011. április 01.)

A híres kínai nagy fal mellett általában elfeledkezünk más hasonló jellegű építményekről, pedig az ókori Római Birodalom is kiépítette a maga határvonal rendszerét…Tovább »

12. A huszitizmus elterjedése a Délvidéken
(Történelem, 84. szám - 2011. május 01.)

A huszitizmus a XV. század elején Nyugat-Magyarországon, majd a Délvidéken is elterjedt. A Szerémségben annyira meghonosodott, hogy 1430-ban Zsigmond király Marchiai Jakab inkvizítort hívta segítségül ellenükTovább »

13. Egy királygyilkosság történetének dél-magyarországi vonatkozásai
(Történelem, 85. szám - 2011. június 01.)

Az Obrenović dinasztia utolsó sarja, Sándor király és felesége 1903-ban katonai puccs áldozatává vált.Tovább »

14. Polihisztor vagy garabonciás
(Tudósok, 86. szám - 2011. július 01.)

A híres polihisztor, Herman Ottó bebarangolta Nyugat-Bácska vidékét. Nyugtalan természete ezen a vidéken is sok ismerettel gazdagodott.Tovább »

15. A magyarok déli érdekövezete az államalapítás előtt a X. században
(Történelem, 88. szám - 2011. szeptember 01.)

A X. század első felében, a magyarok pannóniai megjelenésével, megindult a hatalmi átrendeződés Délkelet-Európában. Az átmenetileg meggyengült Bizánc szerepét a délszláv népek igyekeztek átvenni.Tovább »

16. Egy állam fejlődésének csodája
(Történelem, 89. szám - 2011. október 01.)

A XIX. század vége Japán fejlődésének csodálatos korszaka volt, mely az európai államok elragadtatását és irigységét is kiváltotta.Tovább »

17. A bácsi humanista udvar
(Történelem, 90. szám - 2011. november 01.)

A mai Vajdaság, az egykori déli végek területén Mátyás király halálát követően Váradi Péternek köszönhetően Bács vidéki udvarrá alakult, sőt humanista vidéki udvarrá…Tovább »

18. A mohácsi csata előtti 1518-as bácsi országgyűlés
(Történelem, 91. szám - 2011. december 01.)

1518-ban, amikor már tarthatatlanná vált a főurak önkényeskedése és pénzügyi visszaélése, akkor a köznemesség tömegesen jelent meg a bácsi országgyűlésen, hogy az országban uralkodó áldatlan helyzeten változtasson.Tovább »

19. Tatárdúlások a Duna és Tisza közén a 15 éves háború idején
(Történelem, 92. szám - 2012. március 01.)

Amikor a tatárjárás kifejezést halljuk vagy olvassuk, akkor többnyire az 1241-es eseményekre gondolunk, de a tatárok később is fejtörést okoztak a magyaroknak.Tovább »

20. Hogyan gyártanak tervszerűen szemetet az 1929-es gazdasági világválság óta
(Történelem, 93. szám - 2012. április 01.)

Egy válságot az is előidézheti, hogy a technika fejlődésével a fogyasztók túl sokáig használják a minőségesen gyártott cikkeket. Az obsolescenc angol fogalom gazdasági tekintetben azt jelenti, hogy elromlásra tervezés.Tovább »

21. A modern háborúk, és a mai láthatatlan háborúk hadviselésének rövid története
(Történelem, 94. szám - 2012. május 01.)

Mottó: A háborút, amely az ország legnagyobb vállalkozása, az élet vagy halál alapja, a megmaradás vagy pusztulás útja, mindenképpen alaposan tanulmányozni kell.Tovább »

22. Egy világméretű csata 626-ban
(Történelem, 95. szám - 2012. június 01.)

Európa történelme szempontjából igen jelentős események zajlottak le 626-ban, amikor két ősi civilizáció, Bizánc és a Szasszanida Birodalom igyekezett felemészteni egymást egy hihetetlenül fontos csatában.Tovább »

23. A keresztes hadjáratok nyomai a mai Vajdaság területén
(Történelem, 96. szám - 2012. július 01.)

Az érett középkor egyik jelentős korszaka a keresztes hadjáratok kora: a bátor, a lelkes, az önfeláldozó lovagok ideje, akik Jeruzsálem felszabadításáért adták oda életüket.Tovább »

24. II. András magyar király keresztes hadjáratának előzményei
(Történelem, 97. szám - 2012. augusztus 01.)

A középkori Magyar Királyság nyugati irányultságát az V. keresztes hadjáratban való részvétel is bizonyítja.Tovább »

25. II. András szentföldi hadjárata
(Történelem, 98. szám - 2012. szeptember 01.)

A negyedik lateráni zsinaton III. Ince pápa 1215-ben egy új keresztes hadjárat megindítását hirdette ki. Bár Európa több részében is felvették a keresztet, mégsem gyűlt egybe számottevő had sehol sem a kontinensen…Tovább »

26. II. András keresztes hadjáratának következményei
(Történelem, 99. szám - 2012. október 01.)

Megismerkedhettek a várrendszer fontosságával, megfigyelhették az új harcászati megoldásokat, a keresztes államok jogi berendezése hatással volt az Aranybulla meghozatalában…Tovább »

27. A lőporos Balkán
(Történelem, 100. szám - 2012. november 01.)

Az egykori Török Birodalom esetleges felosztását eredményezték a XIX. század végére eső katonai és politikai események. Az európai érdekellentétek különösen a Balkánon váltak mind kifejezettebbé.Tovább »

28. Változások a Balkánon a XIX.-XX. század fordulóján
(Történelem, 101. szám - 2013.)

A berlini kongresszus (1878) és a Balkán-háborúk (1912-13) közötti időszak lényeges geopolitikai változásokat hozott a Balkánon…Tovább »

29. A nagyvárosok, mint az emberiség önpusztításának motorjai
(Történelem, 102. szám - 2013. március 01.)

Mikor, hogyan és miért keletkeztek a középkori városok, és mi tette őket különlegessé, értékessé? Mitől működtek jobban, mint a mai megapoliszok?Tovább »

30. A milánói edictum
(Történelem, 103. szám - 2013. április 01.)

A Római Birodalomban a régi politeisztikus vallási életet mindjobban háttérbe szorította a monoteista kereszténység, és e vallás lett a császári hatalom domináns szövetségese…Tovább »

31. A tatárjárás előzményei
(Történelem, 104. szám - 2013. május 01.)

A középkorban a távolabbi területekről érkező hírek lassan terjedtek, a világpolitikai eseményeknek ritkán volt lokális hatásuk, ezért a terjeszkedő mongolok hírének sem tulajdonítottak különösebben sok figyelmet.Tovább »

32. A tűzfegyverek megjelenése Európában
(Történelem, 105. szám - 2013. június 01.)

A puskapor Ázsiából, pontosabban Kínából származik. Faszén és kén keverékéből állították elő. Bár ismerték robbanó tulajdonságát és erejét, eleinte mégsem katonai eszközként használták, hanem vallási ceremóniákon…Tovább »

33. A felegyenesedés hatása az emberré válásban
(Történelem, 106. szám - 2013. július 01.)

A paleoantropológusok többsége egyetért abban, hogy az emberré válás folyamatában a felegyenesedett járás alapvető változásokat okozott az ember csontvázában, életében.Tovább »

34. Károly Róbert hatalomra kerülésének körülményei
(Történelem, 107. szám - 2013. augusztus 01.)

Az Árpád-ház kihalását követő trónharcokban sokáig bizonytalan volt az új magyar király személye, de végül Károly Róbert maradt egyedüliként…Tovább »

35. A tőkés viszonyok meggyökeresedésének kora Magyarországon
(Történelem, 108. szám - 2013. szeptember 01.)

A karlócai békével (1699) a Habsburg Birodalomhoz került Magyarország a polgári átalakulás, a fejlődés szempontjából az európai peremvidékhez kapcsolódhatott…Tovább »

36. A diktatúrák jellemzői
(Történelem, 109. szám - 2013. október 01.)

A történelemben mindig akadtak időszakok, helyzetek, amikor a körülmények adta viszonyok diktatúrákat szültek…Tovább »

37. A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
(Történelem, 110. szám - 2013. november 01.)

A XV. század második felét tekintjük a nagy földrajzi felfedezések korának…Tovább »

38. Az Oszmán Birodalom európai terjeszkedése
(Történelem, 111. szám - 2013. december 01.)

A XIV. századtól kezdődően a Kis-Ázsiában élő törökök egyre inkább terjeszkedni kezdtek, miután Oszmán egyesítette őket, ami lehetővé tette katonai erejük megsokszorozódását.Tovább »

39. A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
(Történelem, 112. szám - 2014. január 01.)

Vágvölgyi Zoltán: A másik Rákóczi – II. Rákóczi Ferenc lelki élete című kötetérőlTovább »

40. A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
(Történelem, 114. szám - 2014. március 01.)

Az Oszmán Birodalom hanyatlása nem volt egy egygenerációs, látványos összeomlás, hanem igen lassú folyamat…Tovább »

41. A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
(Történelem, 115. szám - 2014. április 01.)

Szinán pasa 1593-ban 150 ezer főnyi török-tatár csapataival indult meg a Habsburg Birodalom ellen…Tovább »

42. Pedig bírom a verést
(Kultúra, 115. szám - 2014. április 01.)

Naponta látom a sanyarú gyermeksorsokat, mégsem tudom elviselni…Tovább »

43. A 15 éves háború záró szakasza
(Történelem, 116. szám - 2014. május 01.)

Az 1596. évi mezőkeresztesi csata volt a 15-éves háború döntő ütközete. III. Mehmed győzelme teljessé vált, a keresztények 15 000 főt, a törökök, becslések alapján 20 000 embert veszítettek…Tovább »

44. Közeledve az első világháborús centenárium felé
(Történelem, 117. szám - 2014. június 01.)

A 2014-es évvel megkezdődtek Európa szerte az első világháború századik évfordulójára történő megemlékezések úgy a kormányok, mint a civil szervezetek és az önkormányzatok részéről is…Tovább »

45. Menni, vagy nem lenni
(Kultúra, 118. szám - 2014. július 01.)

Egy kisfilm a vajdasági magyar fiatalok elvándorlásának a témáját boncolgatja igen finom érzékkel, a menni vagy maradni kérdésének érzelmi és észérvi ütköztetése által…Tovább »

46. A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
(Történelem, 118. szám - 2014. július 01.)

Egyesek az I. világháború kitörésének okaként, mások csak a háború elindító ürügyeként emlegetik a szarajevói merényletet…Tovább »

47. Az első világháború kitöréséhez vezető út
(Történelem, 119. szám - 2014. augusztus 01.)

Az európai érdekazonosságok és ellentétek idővel különféle szövetségi rendszerek kialakulásához vezettek…Tovább »

48. A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
(Történelem, 120. szám - 2014. szeptember 01.)

Egy villámháború emlegetése azzal kecsegtette a háborúba induló férfiakat és hozzátartozóikat, hogy csupán egy rövid, talán heves, ám egyszerű csetepaté lesz az egész, és a rend gyorsan helyreáll…Tovább »

49. A félelem oldala az első világháborúban
(Történelem, 121. szám - 2014. október 01.)

Az első világháború nagyon sok téren elütött a korábbi háborúktól, főleg embertelenségében múlta felül az elképzelhető borzalmak tárházát…Tovább »

50. Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
(Történelem, 122. szám - 2014. november 01.)

Amíg a többség a háború következményeként tönkrement, éhezett, elszegényedett, addig a másik oldalon burjánzott a feketegazdaság, virágzott a feketepiac, a háborús nyerészkedők hatalmas vagyonra tettek szert…Tovább »

51. A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
(Történelem, 123. szám - 2014. december 01.)

A harci gázok, azaz vegyi fegyverek tömeges bevetésének tekintetében az I. világháború jelentett fordulópontot. Ebben a háborúban kezdték el hatalmas mennyiségben és felelőtlenül alkalmazni a mérges gázokat…Tovább »

52. A karácsony csodája a fronton
(Történelem, 124-125 szám - 2015. január-február)

Az egyszerű emberek akaratát száz évvel ezelőtt is úgy, ahogyan manapság is gyakran, felülírta a mindenkori politika…Tovább »

53. Felőrlő közelharc az I. világháborúban
(Történelem, 124-125 szám - 2015. január-február)

Nemcsak a halottak és sebesültek számának hatalmas számaránya miatt nevezhetjük ezt a háborút felőrlő összecsapásnak, hanem azért is, mert iszonyúan elhúzódott, és mert gazdaságilag is felmorzsolta a háborúban résztvevő országokat.Tovább »

54. Mátyás király vendége voltam
(Történelem, 126. szám - 2015. március)

A gyerekek, a tanulóifjúság, és néha a felnőttek számára is nehezen érthetők egyes történelmi események, egy adott kor jellemvonásai, a történések háttere és körülményei…Tovább »

55. A künde
(Történelem, 127. szám - 2015. április)

Egy detektívtörténet sejtelmességébe bújtatott történelmi regény, mely a X. század második felében élő magyarság valós és megtörténhetett eseményeivel, az államalapítás előtti politikai zajlásokkal foglalkozik. Könyvismertető a doroszlói származású Márai-díjas Hász Róbert történelmi regényéről…Tovább »

56. A malediktológia rövid áttekintése
(Nyelvtudomány, 128. szám - 2015. május)

A szó a latin maledicem fogalomból ered, ami csúnya beszédet, kiabálást jelent. A magyarok igencsak ismeretesek arról, hogy kacifántosra tudják kerekíteni dühük, mérgük, tehetetlenségük, sértettségük, átkozódásuk szóbeli megnyilvánulásait…Tovább »

57. A kommunikáció történetének rövid áttekintése
(Kultúra, 129. szám - 2015. június)

A kommunikáció kifejezést a latin communis szóból származtatják, ami magyarul közös jelentéssel bír. Ez arra utal, hogy egy közösségre, de legalább két résztvevőre vonatkozik a közlés tere. …Tovább »

58. A waterlooi csata
(Történelem, 130. szám - 2015. július)

Kétszáz évvel ezelőtt, 1815. június 18-án zajlott le az a csata, amely megpecsételte Napóleon sorsát, és ez az esemény az általa képviselt polgári eszmék ideiglenes visszaszorítását idézte elő az Ókontinensen egészen 1848-ig…Tovább »

59. Száz éve történt
(Történelem, 131. szám - 2015. augusztus)

A béke helyett az 1915-ös év újabb katonai és politikai tervek kovácsolásához vezetett. Az antant hatalmak igyekeztek a központi hatalmak katonai erejét szétforgácsolni, főleg a német hadsereg meggyengítésén dolgoztak…Tovább »

60. Növények a világtörténelem színpadán
(Történelem, 132. szám - 2015. szeptember)

Érdemes elgondolkodni azon, honnan származik egy-egy növény, milyen történelmi körülmények között került őshazájából hozzánk, és milyen szerepet játszott a történelem során…Tovább »

61. Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
(Közélet, 133. szám - 2015. október)

Doroszlói tartózkodása idején, 1874 és 1875 között nem csak a magyarországi pókfauna című munkájának megírásán dolgozott, hanem sokrétű tudományos, közéleti és politikai tevékenységet is folytatott. …Tovább »

62. Tudatos telepítések
(Történelem, 134. szám - 2015. november)

A mai világ sohasem látott méretű migrációknak a tanúja. Mint ahogy a történelemben, így most is szemtanúi lehetünk annak a ténynek, hogy a migrációk valódi hátterében gazdasági érdekek állnak…Tovább »

63. A terrorizmus történetének rövid áttekintése
(Történelem, 135. szám - 2015. december)

Egyesek szerint csupán nézőpont kérdése, hogy a terrorista adott esetben erőszakos cselekmény elkövetője-e, vagy pedig szabadságharcos…Tovább »

64. Napóleon a mítoszgyártó
(Történelem, 136-137. szám - 2016. január, február)

A híres emberek becsvágya gyakran nagyobb az átlagnál. Sokkal tudatosabban dolgoznak a róluk kialakuló kép megformázásában. Ilyen ismert személyiség volt Napóleon Bonaparte…Tovább »

65. A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
(Történelem, 136-137. szám - 2016. január, február)

Akik mélyrehatóan tanulmányozzák a népesség számának alakulását egy országon, kontinensen belül, vagy a világ demográfiai arányainak változását figyelik, azok azt is tudják, hogy kulturális, vallási, társadalmi nézetek, elvárások, trendek stb. is befolyásolják egy-egy térség összlakosságának mutatóit…Tovább »

66. A doroszlói énekes Babosok
(Történelem, 142. szám - 2016. július 1.)

A valamikori nagycsaládokban sokszor másként alakultak az anyagi körülmények, mint az egykézős családokban… A nagycsaládban felnövő gyerekek másfajta értékeket kaptak az élet megvívásához…Tovább »

67. A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
(Történelem, 143. szám - 2016. augusztus 1.)

Az 1960-as években megindult munkásmigrációnak az alapját az 1955-ben megkötött német-olasz munkaerő-toborzó egyezmény biztosította…Tovább »

68. A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
(Történelem, 144. szám - 2016. szeptember 1.)

Eddigi ismereteink szerint Európában az első rendszertelenül megjelenő írott tájékoztatót az ókori Rómában jelentették meg. A tájékoztatásnak hosszú története van. A nemrég még gyermekcipőben járó digitális világ mára szinte eluralta a médiák univerzumát. Ebben nagy szerepe van az elkényelmesedésnek is…Tovább »

69. A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
(Történelem, 145. szám - 2016. október 1.)

A Szentkút történetének első újkori gyógyulása 1792-ből való. Ekkor a Doroszlóhoz közeli gombosi Zablóczki János nevű lakos zarándokolt ide elvesztett szeme világáért. A látását visszanyerő fiatalember a forrás vizének tükrében Szűz Mária fénysugárban úszó alakját fedezte fel, és neki tulajdonította gyógyulását.Tovább »

70. Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
(Történelem, 146. szám - 2016. november 1.)

Amíg a Jugoszláv sajtó és rádió visszafogott, száraz adatokat közölt a magyarországi eseményekről, az emberek a Szabad Európa Rádió hullámhosszán igyekeztek minél részletesebb hírekhez jutni…Tovább »

71. Egy amerikai kincs, azaz a földi körte rövid története
(Történelem, 147. szám - 2016. december 1.)

Amikor a spanyol hódítók 1525-ben arany után kutatva az Inka Birodalomba hatoltak, mit sem sejtve az aranynál is értékesebb kincsre leltek. A burgonya, kolompér vagy pityóka 1650 körül jutott el a tájainkra…Tovább »

72. Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
(Történelem, 148-149. szám - 2017. január-február)

Kilátástalan, első ránézésre megmagyarázhatatlan helyzetekben ártatlanokat megvádolni - baj esetén - egy sajátságos emberi gyengeség…Tovább »

73. Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
(Történelem, 150. szám - 2017. március)

Kilátástalan, első ránézésre megmagyarázhatatlan helyzetekben ártatlanokat megvádolni - baj esetén - egy sajátságos emberi gyengeség…Tovább »

74. A manipulálás rövid története
(Közélet, 151. szám - 2017. április)

A pokolba vezető út jóakarattal van kirakva. A manipuláció egyik sajátossága elhiteti az emberekkel, hogy amit tesznek, azt a jó érdekében teszik…Tovább »

75. A „tittytainment”
(Közélet, 152. szám - 2017. május)

A „tittytainment” elméletének az alapja, hogy akik kiesnek a termelésből, szolgáltató-tevékenységből és munkanélkülivé válnak, azokat birkatudatra kell süllyeszteni, ugyanis így nem lázadnak föl…Tovább »

76. Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
(Történelem, 153. szám - 2017. június)

A Török Birodalom Szulejmán szultán idejéig felfelé ívelt. A fenséges padisah idején élte fénykorát. Szulejmán 1566-ban bekövetkezett halála után a központi hatalom gyengülése egyre nyilvánvalóbbá vált, de egészen a XX. századig kellett várni a teljes összeomlásig…Tovább »

77. Az Oszmánok udvari asszonyai
(Történelem, 154. szám - 2017. július)

A mohamedán világban élő nők helyzetét sokkal árnyaltabban kell kezelni, mint ahogy azt manapság a liberális médiák teszik…Tovább »

78. Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
(Történelem, 155. szám - 2017. augusztus)

Homo bulla est – az ember egy buborék …Tovább »

79. A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
(Történelem, 156. szám - 2017. szeptember)

A demokrácia is azon fogalmak közé tartozik, amelyeket nem olyan értelemben használnak, mint ahogyan kellene. Többnyire a népuralom kifejezéssel párosítjuk…Tovább »

80. Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
(Történelem, 157. szám - 2017. október)

Szent László jelentős magyar király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából 2017-et emlékévvé nyilvánították…Tovább »

81. Csihás Benő, a zöld város megálmodója
(Történelem, 158. szám - 2017. november)

Vannak még olyanok, akik a POLGÁRMESTER (nagybetűkkel írva) munkáját, szellemét tisztelettel emlegetik az eljövendő korosztályok előtt…Tovább »

82. Az 1440-es nándorfehérvári csata
(Történelem, 159-160. szám - 2017. december - 2018. január)

A Magyar Királyságban uralkodó belpolitikai ellentétek kedveztek II. Murád szultánnak, aki 1440-ben Magyarország déli kapujának, Nándorfehérvárnak az ostromába fogott. A törökök már májusban támadás alá vették a területet…Tovább »

83. A méltóságteljes élet
(Történelem, 159-160. szám - 2017. december - 2018. január)

Az emberi méltóság azon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek a származásától, műveltségétől, vallásától, anyagi helyzetétől függetlenül a tulajdonságai.Tovább »

84. A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
(Történelem, 166. szám - 2018. július)

Amióta léteznek összecsapások, harc, háború, azóta létezik pszichológiai hadviselés is. Az egymás ellen törő harcosok a hangjuk, a sokaságuk, a harci felszerelésük, a róluk terjesztett hírek által igyekeztek erősebbnek, ügyesebbnek, kegyetlenebbnek tűnni, mint az ellenfeleik.Tovább »

85. Az ereklyék bűvöletében
(Közélet, 166. szám - 2018. július)

A mai világ egyre sokrétűbben manipulál az emberekkel. A pszichológia, a szociológia, a média fejlődésének és az ezeken a területeken folytatott alapos kutatásoknak köszönhetően ma már nagyon sok képzés létezik azzal kapcsolatban, hogyan alakítsunk ki magunkról egy „kisminkelt”, hamis képet, vagy miként adjunk el egy fölösleges kacatot valakinek.Tovább »

86. Az eretnekmozgalmak eredete
(Történelem, 167. szám - 2018. augusztus)

Az eretnekség kialakulásának megértéséhez vissza kell nyúlni egészen a kereszténység kialakulásáig.Tovább »

87. Az eretnekség kialakulásának folyamata
(Történelem, 168. szám - 2018. szeptember)

A középkori eretnekség gyökerei az ókorba nyúlnak vissza.Tovább »

88. Az eretnekség fiziológiája
(Történelem, 169. szám - 2018. október)

Az eretnekség többnyire egy adott ideológiai, társadalmi, vallási, politikai mítosz kigúnyolásával kezdődik, majd annak kritikájával, s végül teljes aláásásával folytatódik…Tovább »

89. A nagy háború végének centenáriuma
(Történelem, 170. szám - 2018. november)

A központi hatalmak összeomlása a háború végét vetítette elő, pontosabban a vég újabb szörnyűségeit…Tovább »

90. Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
(Történelem, 171 - 172. szám - 2018. december - 2019. január)

A nagy háború végével kapcsolatos megemlékezések újra felkorbácsolták a nemzeti érzelmeket.Tovább »

91. Valósággyűlölő eszmék fogságában
(Közélet, 178. szám - 2019. július)

A történelem attól válik érthetővé és érdekessé, ha bemutatják az ok-okozati összefüggéseket, ha egy adott múltbéli jelenség kialakulásának gyökeréig hatolnak vissza, ha feltárják egy folyamat fejlődési hátterét és működési mechanizmusait.Tovább »

92. A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
(Történelem, 179. szám - 2019. augusztus)

A XXI. század kezdetétől egyre drámaiabb módon tolódnak el a hatalmi koordináták a világpolitika mezejénTovább »

93. A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
(Közélet, 180. szám - 2019. szeptember)

Senki sem szereti, ha megvezetik, ha átverik. A politika, a média azonban nagyon tudatosan használ olyan módszereket, amik finoman szólva nem tisztességesek.Tovább »

94. A háborúzást befolyásoló körülmények
(Történelem, 181. szám - 2019. október)

Nem tudjuk, és soha nem is fogjuk megtudni, hogy hol tarthatna az emberiség technikai-tudományos, kulturális és erkölcsi fejlettség szempontjából, ha nem lennének háborúk, viszálykodások, konfliktusok.Tovább »

95. A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
(Történelem, 182. szám - 2019. november)

A 19. század végére egyre jobban tudatosult egyes politikai, katonai vezetők, geográfusok körében, hogy a földrajzi tényezőknek fontos szerepe van a mindenkori világpolitika alakulásában, egy-egy ország hatalmi (birodalmi) ambícióinak megvalósításában vagy fenntartásában.Tovább »

96. „Ide helyeztette a közös buzgóság, bízván, lesz gyümölcse kétféle boldogság.”
(Közélet, 182. szám - 2019. november)

Út menti körösztök Szenttamáson - könyvismertetőTovább »

97. Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
(Közélet, 183. szám - 2019. december)

Jódal Rózsa legújabb, Az éjszaka megérintése c. novelláskötetének számos elbeszélése a történelmi fordulatok által szült kiszolgáltatottság kontextusában mozog.Tovább »

98. Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
(Közélet, 183. szám - 2019. december)

Ebben a cikkemben folytatnám a manipulálással kapcsolatos sorozatomat. Írtam már azokról az emberekről (kereskedők, politikusok, médiasztárok stb.), akik az érzelmeinkkel manipulálnak és nem a józan érvek segítségével győznek meg bennünket.Tovább »

99. A háború, ami 38 percig tartott
(Történelem, 192. szám - 2020. szeptember)

Sajnos a háborúkban is léteznek különböző legek. Léteztek drága és olcsó összetűzések, véresek, és halottak nélküliek, ugyanígy, a történelem folyamán voltak hosszú és rövid háborúk egyaránt.Tovább »

100. Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
(Történelem, 192. szám - 2020. szeptember)

A Földön mindig léteztek titokzatos helyek, amelyek az egyszerű szemlélődők számára a csodával határosak. Például ma is létezik egy hely a Kara-kum sivatag közepén, Türkmenisztánban, amit a pokol kapujaként emlegetnek a médiában.Tovább »

101. A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
(Történelem, 193. szám - 2020. október)

A 14. század közepén, Európában hirtelen furcsa betegség sújtotta az embereket: lázuk támadt, sötét foltok keletkeztek a bőrön, a testükön különös dudorok alakultak ki, és nem sokkal később – ahogy a tünetek megjelentek – meghaltak a betegek, egymás után, egyre tömegesebben.Tovább »

102. „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
(Történelem, 193. szám - 2020. október)

A COVID hírekkel való bombázás a tavalyi év vége óta folyamatos. Mind a mai napig a vezető hírek közé tartoznak a vírussal kapcsolatos legfrissebb adatok.Tovább »

103. Járványok idején keletkezett babonák
(Történelem, 194. szám - 2020. november)

Régebben, amikor pusztító járványok ütötték föl a fejüket, a tehetetlenség, a düh hatására az emberek bűnbakot kerestek, ha nem lelték meg a ragály terjedésének valódi okát.Tovább »

104. A mirigyesek közül sokat elfogattak, mások megszöktek
(Történelem, 194. szám - 2020. november)

A 19. század második évtizedében egy új, világméretű járvány kelt életre, amely 1831-ben Magyarországon is pusztított, és amelyben, az év augusztus 22-én Kazinczy Ferenc is elhunyt. A nép e betegséget mirigyként emlegette, az orvosok Indiai Cholera nevű ragályként jegyezték le a nevét.Tovább »

105. Szeszélyes járványok a történelemben
(Történelem, 195. szám - 2020. december)

A XX. század utolsó évtizedben egyes betegségek előfordulása, elsősorban a fogyasztói társadalmak fejlett országaiban élő lakosok körében jelentősen megnőtt. Ezeket civilizációs betegségeknek nevezzük, amelyek a mai kor rohanó emberét sújtják.Tovább »

106. Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
(Történelem, 195. szám - 2020. december)

Évezredek óta léteznek járványok, pontosabban azóta, amióta az emberek letelepedtek és összezsúfolódtak a háziasított állataikkal.Tovább »

107. A teurgia
(Történelem, 204. szám - 2021. szeptember)

Léteznek különféle gyógyítási elképzelések, koncepciók, rendszerek, amelyek jól átgondolt, szisztematikusan megfogalmazott és megalapozott elméletet alkotnak a betegség tüneteiről, jellegéről, ok-okozati összefüggéseiről és szabályszerűségéről, valamint a gyógyítás módjairól. Ezek a múltban folyamatosan változtak. Az elkövetkező sorozatban ezeknek a gyógyászati rendszereknek a bemutatásával foglalkozom majd.Tovább »

108. Hippokratész orvosi felfogása
(Történelem, 204. szám - 2021. szeptember)

Az ókorban Kína, India és a mediterrán régió fejlett kultúráiban különböző orvosi rendszerek alakultak ki, amelyek gyakran fejlődtek tovább és keveredtek. Ezek ma nagy szerepet játszanak a nyugati, alternatív gyógyászatban is.Tovább »

109. Hippokratész esküje
(Történelem, 205. szám - 2021. október)

A régi korok emberei számára a betegségek kialakulásának hátterében nem csak testi folyamatok álltak, hanem azt tartották, hogy a nyavalyák kialakulásának hátterében lelki-szellemi rendellenességek is hasonlóan súlyos szerepet játszanak.Tovább »

110. Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
(Történelem, 205. szám - 2021. október)

Alapos vizsgálat, helytálló kórkép és teljes titoktartás - ezek voltak a hippokratészi orvoslás alapjai két és fél évezreddel ezelőtt.Tovább »

111. Aulus Cornelius Celsus – az orvosok Cicerója
(Történelem, 206. szám - 2021. november)

Aulus Cornelius Celsus (született Kr. e. 25 körül; meghalt Kr.u. 50 körül) ismert I. századi római enciklopédista és korának egyik legjelentősebb orvosi írója volt. Nem valószínű, hogy Celsus (az orvosok Cicerója) maga is orvosként tevékenykedett, viszont alapos tudásról, orvosi ismeretekről tanúskodik a munkája. Életéről azonban keveset tudni.Tovább »

112. Pedaniosz Dioszkoridész - a gyógyszerészet úttörője
(Történelem, 206. szám - 2021. november)

Pedaniosz Dioszkoridész (latinul: Pedanius Dioscurides, Anazarba, Kilíkia, Kr. u. 40 körül – Kr. u. 90 körül) görög katonaorvos és szakíró. Dioszkoridész az ókor egyik leghíresebb orvosa volt, akit A gyógyító anyagokról című munkája által a gyógyszerészet úttörőjének tartanak.Tovább »

113. A középkori gyógyítás különböző módszerei
(Történelem, 214. szám - 2022. július)

A középkori gyógyászat különböző forrásokból táplálkozott. Egyrészt az eltérő ókori görög és római orvosi iskolák hagyományaiból, az antik vallási hagyományokból és babonákból, az asztrológiából, a népi természetgyógyászat praktikáiból és a gyógynövények használatának ismeretéből, továbbá sok egyéb más forrásból.Tovább »

114. A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
(Történelem, 215. szám - 2022. augusztus)

Mindazok, akik jártak már kolostorokban, azok megérezhették ezeknek az épületeknek és szerzetesi közösségeknek a sajátságosan pozitív kisugárzását. A középkori emberek számára a kolostorok még jelentősebb szerepet játszottak, hiszen a vallási élet mellett a tudomány, az oktatás, a gyógyítás, a technológiai eljárások ismereteinek a kézzelfogható közelségű központjai voltak.Tovább »

115. A kolostorok füvészkertjei és ispotályai
(Történelem, 216. szám - 2022. szeptember)

A középkori gyógyítás történetéről szóló előző részben már írtam arról, hogy gyógyítással ekkoriban nem csak orvosok és szerzetesek foglalkoztak, hanem borbélyok, hóhérok, fürdőmesterek, bábasszonyok, csontkovácsok, vándorgyógyszerészek és mások. Megvolt, hogy melyik betegséggel, bajjal kihez, vagy hová kell fordulni.Tovább »

116. Az érvágás hagyománya a középkorban
(Történelem, 217. szám - 2022. október)

Az érvágás az ókor óta ismert gyógyító módszer, amelyet a 19. századig gyakran alkalmaztak embereken és állatokon. Ez a módszer a nedvtan szemléletén nyugszik. E terápia abból indul ki, hogy a szervezet öngyógyító erőkkel rendelkezik.Tovább »

117. A középkori arab gyógyászat
(Történelem, 218. szám - 2022. november)

Nagyfokú hozzáértés jellemezte a középkori arab-iszlám orvostudományt, hiszen indiai, perzsa, görög, közel-keleti és egyiptomi gyógyászati ismeretek széleskörű elméleti és tapasztalati tudására épült.Tovább »

118. A középkori arab orvosok ismeretei
(Történelem, 219. szám - 2022. december)

Amikor az arab-iszlám világ kiterjedt Ázsia, Afrika és Európa térségeire, megindult a különböző kulturális-tudományos ismeretek ötvöződése, ami az arab-iszlám kultúra, műveltség kivirágzásában csúcsosodott ki.Tovább »

119. Az indiai gyógyászat
(Történelem, 226-227. szám - 2023. július-augusztus)

Az ún. védikus orvoslás az egyik legrégebbi egészségügyi rendszer, amely Indiából származik.Tovább »

120. A hagyományos kínai gyógyászat
(Történelem, 228. szám - 2023. szeptember)

Az indiai ájurvédához hasonlóan a hagyományos kínai orvoslás (rövidítve HKO) is egy holisztikus gyógyászati rendszer, amely körülbelül 2500 évvel ezelőtt alakult ki Kínában.Tovább »

121. A gyógyító sámánok
(Történelem, 229. szám - 2023. október)

A sámán kifejezés eredetileg Szibériából származik, és ma a gyógyító emberekre, rituális szertartásokat végző személyek széles körére utal, akik egyfajta közvetítőként szolgálnak az ember, a természeti környezet, továbbá a szellemvilág között.Tovább »

122. Gyógyászati szemléletváltás a kora újkor kezdetén
(Történelem, 230. szám - 2023. november)

A középkor végén, a reneszánsz és humanizmus térhódításával az egyház befolyása az orvostudományra ugyan gyengült, de még jelentős mértékben meghatározó maradt.Tovább »

123. A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
(Történelem, 231. szám - 2023. december)

A múltkori cikkben már felvázoltam, hogy a kora újkor jelentős változásokat eredményezett az európai gyógyászatban.Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor