Tudta-e?
A világtörténelem leghosszabb műsormegszakítását a BBC követte el. Egy Miki egér rajzfilmet szakítottak félbe azzal a hírrel, hogy kitört a második világháború. Hat év múlva aztán akkurátusan folytatták a félbeszakadt rajzfilmet, pontosan attól a ponttól, ahol anno abbahagyták

62. szám - 2008. október 27.

Magyar származású tudósok

Kürti Miklós, az alacsony hőmérsékletek kutatója

Az alacsony hőmérsékletek egykori világcsúcstartója, az atombomba előállításnak egyik úttörője, a molekuláris gasztronómia atyja mondta: „Szomorú, hogy ma többet tudunk a csillagok belső hőmérsékletéről, mint egy rizsfelfújt belső hőmérsékletéről.”
MUHI Béla | a szerző cikkei

Az alacsony hőmérsékletek egykori világcsúcstartója, az atombomba előállításnak egyik úttörője, a molekuláris gasztronómia atyja mondta: „Szomorú, hogy ma többet tudunk a csillagok belső hőmérsékletéről, mint egy rizsfelfújt belső hőmérsékletéről.”

Budapesten született 1908. május 14-én. Szülővárosában a Trefort utcai Mintagimnáziumban tanult, majd érettségi után a párizsi Sorbonne Egyetemen folytatta tanulmányait. Ez hároméves időszak volt, és elméleti fizikát, fizikai kémiát hallgatott. Doktori disszertációját a berlini egyetemen készítette el Franz Simon professzor irányításával. Két évig tanársegéd volt a breslaui (Boroszló, Wroclaw) műszaki főiskolán. 1933-től 1940-ig az oxfordi Clarendon Laboratóriumban kutatóként dolgozott, miközben megkapta a brit állampolgárságot.

A második világháború idején részt vett azokban a brit kutatásokban, melyek célja az atombomba kifejlesztése volt. 1945 és 1960 között az Oxfordi Egyetem fizikademonstrátora, 1960-tól docense, 1967-től professzora, 1975-től emeritus professzora volt. Két évig az Angol Tudományos Akadémia, a Royal Society alelnöki tisztségét is betöltötte. 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. Tagja volt a nagy tekintélyű fizikai szaklap, az Acta Physica szerkesztőbizottságának. 1986-ban Kürti Miklós lett az első főszerkesztője az Europhysics Letters európai fizikai folyóiratnak. Oxfordban hunyt el 1998. nov. 24-én. Hamvai visszakerültek szülőföldjére, síremléke szülővárosában, Budapesten van.

Az alacsony hőmérsékletek fizikájának úttörője

Doktori szakdolgozatának a címe ez volt: „GdSO4 mágneses és kalorimetrikus tulajdonságai”. Az által vizsgált anyag ideális paramágneses tulajdonságainál fogva nagyon alacsony hőmérsékletek elérésére alkalmas. Hőcsere nélküli, úgynevezett adiabatikus lemágnesezéses technikát alkalmazva igencsak lehűthető. 1934-ben egymástól függetlenül Kürti Miklós és C. Gorter azt javasolták, hogy az atommagok mágneses nyomatékait kellene kihasználni még alacsonyabb hőmérsékletek előállítására. A hűtést két lépcsőben képzelték el. Az első az adiabatikus lemágnesezés, a második pedig az atommagspinek lemágnesezése, melynek eredményeképpen mikrokelvines hőmérsékleteket vártak. Technikai okokból a megfelelő mágneses tér kialakítását sokáig nem lehet megoldani.

Kürti Miklósnak két évtizedes munkájába került, míg a világon elsőként sikerült ezt a technikát kidolgoznia és segítségével 1954-ben a mikrokelvines hőmérsékleteket elérnie. Az USA több egyetemére is meghívták, hogy megismertesse az ottani professzorokat az általa alkalmazott nukleáris mágneses hűtés elvével és gyakorlatával.
Az atombomba előállításával kapcsolatban, Angliában az izotópdúsítás volt a feladata. Az urániumra vonatkozó gázdiffúziós izotópszétválasztási módszer sikeres volt, de a részletek még mindig hadititoknak számítanak.

A molekuláris gasztronómia megalapítója

Nyugdíjba vonulása után Kürti Miklós több tudományterület iránt is érdeklődött. Elsősorban az emberiség energiagondjai érdekelték. Gyakorlati kérdésként azon töprengett, hogy miként lehet jó hatásfokkal felfűteni a lakásokat, gazdaságosan termelni az energiát, illetve tárolni és átalakítani egyik formából a másikba.
Már fiatal kora óta szeretett főzni, és nyugdíjba vonulása után volt ideje arra, hogy a fizikus szemével vizsgálja meg a főzés titkait.
Hobbija, kedvenc témája volt a főzéssel kapcsolatos problémák fizikai megközelítése és megoldása is. Angliában, de 1970-től Magyarországon is tartott nagy érdeklődéssel kísért előadásokat „Fizika a konyhában” címmel.
Úgy tartotta, hogy a konyhaművészet nem más, mint alkalmazott fizika és kémia. A sütés-főzés során lezajló folyamatok tudományos vizsgálatával Kürti nyomán ma már más tudósok is foglalkoznak. A konyhafizika atyjának néhány jellemző kijelentése:
„Úgy gondolom, civilizációnkra nézve szomorú, hogy míg meg tudjuk mérni, és meg is mérjük a Vénusz légkörének hőmérsékletét, fogalmunk sincs, mi megy végbe a szuflé belsejében.”
„Szomorú, hogy ma többet tudunk a csillagok belső hőmérsékletéről, mint egy rizsfelfújt belső hőmérsékletéről.”



A sült fagylalt, vagy ennek fordítottja, a kívül hideg és a középső rétegekben forró habcsók Európa-szerte ismert Kürti specialitások. Népszerű a „But the Crackling is Superb” című, a feleségével közösen írt „szakácskönyve” is.

Szalmonellamentes lágytojás

A szalmonellafertőzés elkerülése érdekében ajánlatos a tojást magas hőmérsékletre hevíteni. A lágytojás viszont még tartalmazhat fertőző mikroorganizmusokat.
Kürti Miklós figyelembe vette, hogy a szalmonella kórokozói 60°C körül elpusztulnak. Ennek megfelelően a következő eljárást dolgozta ki. A tojásfehérje 3-3,5 perc után megfő. A sárgája ekkor még csak 35-40°C, benne vígan táncolhatnak a baktériumok. A tojást kivette a forró vízből, és körülbelül 60°C-os állandó hőmérsékletű vízbe tette. Így a fehérje hőmérséklete nem ment 60°C fölé (tehát nem keményedett meg túlságosan), de a sárgája tartósan 60°C közelében maradt. Kürti ezzel az eljárással körülbelül 15 perc alatt tökéletes lágytojást nyert, amiben a kórokozók elpusztultak. Bakteriológiai szempontból is ellenőriztette módszerét, és a laboratóriumi vizsgálat megállapította: klasszikusan szép lágytojást kapott, melyben nem volt egyetlen szalmonella baktérium sem!

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor