- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy mekkora a Kheposz-piramis? Körülbelül egy kilométer a kerülete. Alapjának egy oldala 227 m hosszú, csúcsának magassága a földtől 146,5 m. Ha belépünk a piramis belsejébe kamrákat találunk, melyek részben a föld felszíne fölött, részben alatta helyezkednek el. Itt helyezték el a fáraónak szánt élelmet, edényeket, ruhákat, dísztárgyait, bútorait, azokat a dolgokat, amire a halál után szüksége lehet az uralkodónak. A legutolsó kamrában találjuk kőszarkofágba zárt fakoporsóban a fáraó bebalzsamozott testét - a múmiát.
Nyelvtudomány
A nyelvi műveltség viszonylatai
Megjelent Dr. Molnár Csikós László A nyelvi műveltség viszonylatai című könyveTovább »
Madárszereplős szólások
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Régen az emberek közelebb álltak a természethez, mint manapság. Ennek a kapcsolatnak egyik megnyilvánulási formái azok a szólások, amelyekben madarak jelennek meg tulajdonságaikkal, viselkedésükkel, cselekedeteikkel.Tovább »
Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
A magyar nyelvnek gyakran használt melléknévképzője az -ékony, -ékeny, számos közkeletű szó jött létre a segítségével. Zömük emberi tulajdonságot fejez ki (engedékeny, érzékeny, feledékeny, fogékony, hiszékeny, lobbanékony, találékony stb.). Némelyikük viszont szokatlannak tűnik. Ilyen például az esékeny.Tovább »
Műveltető képzős ige tárgyassá válása
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Eléggé általánosnak mondható az a jelenség, hogy tárgyatlan ige tárgyassá válik műveltető képzővel. Tucat számra lehet idézni az ilyen példákat. Mégis meglepődtem, amikor először hallottam a kiszivárogtat igéről.Tovább »
A felújított székváros
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Újvidéket a hazai sajtó olykor tartományi székvárosként említi. Fővárosnak azért nem nevezik, mert Vajdaság nem önálló állam. Székhelyét azonban lehet székvárosnak nevezni, ennek a patinás szónak ma már nincsen kifejezetten ’főváros’ jelentése.Tovább »
Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Az -or, -ör végű magyar szavak közül több is török eredetűnek mutatkozik: a bátor melléknév, a csődör főnév, a gyötör ige, a sátor főnév, a tükör főnév stb. Szerintem a fodor főnév és a bodor melléknév is közéjük tartozik.Tovább »
Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Számos olyan idegen szava van a magyar nyelvnek, amely a szerbben is megtalálható, csakhogy az alakja más. A vajdasági magyar nyelvhasználatban olykor háttérbe szorul egy-egy idegen szónak a magyar alakja, a beszélők tájékozatlanságból, tévedésből vagy nemtörődömségből a szerb szóalakkal élnek.Tovább »
Le- igekötős igék idegenszerű használata
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Az igekötős igék sajátos jelentésárnyalatok kifejezését teszik lehetővé a magyarban. Olykor viszont szokatlan értelemben jelennek meg olyan nyelvek hatására, amelyekben nincsenek is igekötők: a szerb otplatiti nyomán lefizet, a szerb otkazati mintájára lemond, a szerb otpisati hatására leír, a német abbauen nyomán leépít, a német festlegen mintájára lefektet stb.Tovább »
Jogi szavak a köznyelvben
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Több példa is akad arra, hogy a jogi nyelvből vesz át szót a köznyelv: fellebbez, szembesít, apellál, apelláta, paragrafus, prókátor, prolongál, ellehetetlenülés stb. A köznyelvbe kerülve ezek rendszerint sajátos jelentést kapnak.Tovább »
Kérdő szállóigék
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László
Az ismert személyhez kötődő szólást, kifejezést, fogalommá vált nevet tekintjük szállóigének. A szállóige sajátos megjelenési formája a kérdő mondat. A magyar nyelven használatos szállóigék közt több mint száz ilyen akad.Tovább »
- Olvasóink ajánlata