Tudta-e?
Hogy mekkora a Kheposz-piramis? Körülbelül egy kilométer a kerülete. Alapjának egy oldala 227 m hosszú, csúcsának magassága a földtől 146,5 m. Ha belépünk a piramis belsejébe kamrákat találunk, melyek részben a föld felszíne fölött, részben alatta helyezkednek el. Itt helyezték el a fáraónak szánt élelmet, edényeket, ruhákat, dísztárgyait, bútorait, azokat a dolgokat, amire a halál után szüksége lehet az uralkodónak. A legutolsó kamrában találjuk kőszarkofágba zárt fakoporsóban a fáraó bebalzsamozott testét - a múmiát.

Nyelvtudomány

A nyelvi műveltség viszonylatai

Megjelent Dr. Molnár Csikós László A nyelvi műveltség viszonylatai című könyveTovább »

Madárszereplős szólások

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Régen az emberek közelebb álltak a természethez, mint manapság. Ennek a kapcsolatnak egyik megnyilvánulási formái azok a szólások, amelyekben madarak jelennek meg tulajdonságaikkal, viselkedésükkel, cselekedeteikkel.Tovább »

Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A magyar nyelvnek gyakran használt melléknévképzője az -ékony, -ékeny, számos közkeletű szó jött létre a segítségével. Zömük emberi tulajdonságot fejez ki (engedékeny, érzékeny, feledékeny, fogékony, hiszékeny, lobbanékony, találékony stb.). Némelyikük viszont szokatlannak tűnik. Ilyen például az esékeny.Tovább »

Műveltető képzős ige tárgyassá válása

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Eléggé általánosnak mondható az a jelenség, hogy tárgyatlan ige tárgyassá válik műveltető képzővel. Tucat számra lehet idézni az ilyen példákat. Mégis meglepődtem, amikor először hallottam a kiszivárogtat igéről.Tovább »

A felújított székváros

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Újvidéket a hazai sajtó olykor tartományi székvárosként említi. Fővárosnak azért nem nevezik, mert Vajdaság nem önálló állam. Székhelyét azonban lehet székvárosnak nevezni, ennek a patinás szónak ma már nincsen kifejezetten ’főváros’ jelentése.Tovább »

Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az -or, -ör végű magyar szavak közül több is török eredetűnek mutatkozik: a bátor melléknév, a csődör főnév, a gyötör ige, a sátor főnév, a tükör főnév stb. Szerintem a fodor főnév és a bodor melléknév is közéjük tartozik.Tovább »

Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Számos olyan idegen szava van a magyar nyelvnek, amely a szerbben is megtalálható, csakhogy az alakja más. A vajdasági magyar nyelvhasználatban olykor háttérbe szorul egy-egy idegen szónak a magyar alakja, a beszélők tájékozatlanságból, tévedésből vagy nemtörődömségből a szerb szóalakkal élnek.Tovább »

Le- igekötős igék idegenszerű használata

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az igekötős igék sajátos jelentésárnyalatok kifejezését teszik lehetővé a magyarban. Olykor viszont szokatlan értelemben jelennek meg olyan nyelvek hatására, amelyekben nincsenek is igekötők: a szerb otplatiti nyomán lefizet, a szerb otkazati mintájára lemond, a szerb otpisati hatására leír, a német abbauen nyomán leépít, a német festlegen mintájára lefektet stb.Tovább »

Jogi szavak a köznyelvben

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Több példa is akad arra, hogy a jogi nyelvből vesz át szót a köznyelv: fellebbez, szembesít, apellál, apelláta, paragrafus, prókátor, prolongál, ellehetetlenülés stb. A köznyelvbe kerülve ezek rendszerint sajátos jelentést kapnak.Tovább »

Kérdő szállóigék

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az ismert személyhez kötődő szólást, kifejezést, fogalommá vált nevet tekintjük szállóigének. A szállóige sajátos megjelenési formája a kérdő mondat. A magyar nyelven használatos szállóigék közt több mint száz ilyen akad.Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor