- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy élet alatt nagyjából hat elefánt súlyának megfelelő ételt fogyaszt el egy ember.
207. - 208. szám - 2021. december - 2022. január
Nyelvjárási vagy regionális?Mind jelentősebb szerepet töltenek be a magyar nyelv vízszintes tagolódásában a regionális köznyelvek. Noha sok érintkezési pontjuk van a nyelvjárásokkal, mégis alapvetően különböznek tőlük. A nyelvjárások kihalófélben vannak, a regionális köznyelvek kialakulóban, az előbbiek a falvak, a tanyák, a puszták népének ajkán élnek, az utóbbiak viszont inkább a városi lakosság beszédében élő nyelvváltozatok.
|
4
|
A nyelvjárások is és a regionális köznyelvek is többé-kevésbé eltérnek a standard nyelvváltozattól. A közlés hatékonysága szempontjából a jelentésbeli különbségek a legfontosabbak. Például a "Tavaly jobban fizetett a törökbuza” mondat nyelvjárásias, mert a köznyelvi normától eltérően törökbuza néven szól a kukoricáról. Regionális köznyelvinek számít viszont a következő mondat: "A cukrászdában samrolnit és baklavát ettünk, aztán pedig bozát ittunk." Ebben a mondatban olyan szavak vannak, amelyek csak a vajdasági magyarok beszédében használatosak: a samrolni fehér krémes tekercs, a baklava dióval vagy mandulával töltött mézes rétes, a boza erjesztett kukoricalisztből készült ital neve. Ahogyan az erdélyi magyarok nem értik meg ezt a mondatot, ugyanúgy mi sem tudunk mit kezdeni az alábbi közlésükkel: „A gyár valamennyi részlegén immár ötödik éve globális akkordban dolgoznak.” Sokan nyilván nem is sejtik, hogy a globális akkord egyféle javadalmazási forma. Az akkord szónak a régi magyar köznyelvben volt 'teljesítménybérezési rendszer', 'teljesítménybérben végzett munka' jelentése is, de ma már sem Magyarországon, sem Szerbiában nem használják. Az erdélyiek körében viszont élő forma. Itt is a regionális köznyelv megnyilvánulásáról van szó. Olykor nehéz elkülöníteni a nyelvjárásiasságot a regionalizmustól. Például a borvíz székely nyelvjárási szó, de az erdélyi regionális köznyelvben is széltében használják a szénsavas ásványvíz megjelölésére. Nálunk többek között a bara víznév áll a nyelvjárásiasság és a regionális köznyelviség határán. A regionális köznyelvek nem csupán szóhasználatukban térnek el az egységes köznyelvtől és az irodalmi nyelvi normától, hanem bizonyos hangtani, alaktani és mondattani sajátságokban is. Az ö-zés például Szeged vidékén regionális köznyelvi sajátságnak számít, mivel a városi munkásság és az értelmiség beszédében is föllelhető, az illabiális ȧ használata (ȧpȧm, kȧnȧl stb.) viszont a szlovákiai magyarok beszédében van elterjedve. A nyelvjárásiasság és a regionalitás problémája nemcsak a magyar nyelvterületen jelentkezik, hanem más nyelvekén is. A szerb nyelv viszonylatában a Boszniában használatos pendžer (= ablak), a mehana (= kocsma), az avlija (udvar), a hamam (= fürdő) és más szavak jelzik a vagylagos szerepet, a horvát nyelv dalmáciai változatában pedig a barba (= bácsi), a nona (= nagymama), a riva (= part) stb. Velük szemben a hleb – kruh, a supa – juha, a voz – vlak, az ugao – kut, a sprat – kat stb. párhuzam esetében a mai helyzet szerint nem egy nyelven belüli regionális köznyelvi, hanem a szerb és a horvát közötti nyelvi eltérésről van szó A nyelvjárásiasság és a regionalitás önmagában nem jelent nyelvhelyességi kérdést, csak akkor, ha nem a megfelelő stílusrétegben alkalmazzuk. Stílustalanság például, ha valaki az önkiszolgálóban megkérdezi, hogy kaptak-e tarhót, pedig aludttejet szeretne venni. A tarhó nyelvjárási szó, nem biztos, hogy megértik a boltosok. Az sem jár el helyesen, aki magyarországi ismerősétől penkalát kér töltőtoll helyett, mert az illető nyilván nem ismeri regionális köznyelvünknek ezt a szavát. |
Kapcsolódó cikkek
- Fogalommá vált személynevek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata