Tudta-e?
hogy a Kaliforniai Műegyetemen olyan beültethető műanyag szemlencsét találtak fel, amely egy bizonyos rezgésszámú ibolyántúli fény hatására megváltoztatja domborulatát, tehát az illetőnek olvasáshoz sem kell szemüveget felvennie?

Nyelvtudomány

Madárszereplős szólások

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Régen az emberek közelebb álltak a természethez, mint manapság. Ennek a kapcsolatnak egyik megnyilvánulási formái azok a szólások, amelyekben madarak jelennek meg tulajdonságaikkal, viselkedésükkel, cselekedeteikkel.Tovább »

Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A magyar nyelvnek gyakran használt melléknévképzője az -ékony, -ékeny, számos közkeletű szó jött létre a segítségével. Zömük emberi tulajdonságot fejez ki (engedékeny, érzékeny, feledékeny, fogékony, hiszékeny, lobbanékony, találékony stb.). Némelyikük viszont szokatlannak tűnik. Ilyen például az esékeny.Tovább »

Műveltető képzős ige tárgyassá válása

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Eléggé általánosnak mondható az a jelenség, hogy tárgyatlan ige tárgyassá válik műveltető képzővel. Tucat számra lehet idézni az ilyen példákat. Mégis meglepődtem, amikor először hallottam a kiszivárogtat igéről.Tovább »

A felújított székváros

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Újvidéket a hazai sajtó olykor tartományi székvárosként említi. Fővárosnak azért nem nevezik, mert Vajdaság nem önálló állam. Székhelyét azonban lehet székvárosnak nevezni, ennek a patinás szónak ma már nincsen kifejezetten ’főváros’ jelentése.Tovább »

Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az -or, -ör végű magyar szavak közül több is török eredetűnek mutatkozik: a bátor melléknév, a csődör főnév, a gyötör ige, a sátor főnév, a tükör főnév stb. Szerintem a fodor főnév és a bodor melléknév is közéjük tartozik.Tovább »

Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Számos olyan idegen szava van a magyar nyelvnek, amely a szerbben is megtalálható, csakhogy az alakja más. A vajdasági magyar nyelvhasználatban olykor háttérbe szorul egy-egy idegen szónak a magyar alakja, a beszélők tájékozatlanságból, tévedésből vagy nemtörődömségből a szerb szóalakkal élnek.Tovább »

Le- igekötős igék idegenszerű használata

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az igekötős igék sajátos jelentésárnyalatok kifejezését teszik lehetővé a magyarban. Olykor viszont szokatlan értelemben jelennek meg olyan nyelvek hatására, amelyekben nincsenek is igekötők: a szerb otplatiti nyomán lefizet, a szerb otkazati mintájára lemond, a szerb otpisati hatására leír, a német abbauen nyomán leépít, a német festlegen mintájára lefektet stb.Tovább »

Jogi szavak a köznyelvben

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Több példa is akad arra, hogy a jogi nyelvből vesz át szót a köznyelv: fellebbez, szembesít, apellál, apelláta, paragrafus, prókátor, prolongál, ellehetetlenülés stb. A köznyelvbe kerülve ezek rendszerint sajátos jelentést kapnak.Tovább »

Kérdő szállóigék

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

Az ismert személyhez kötődő szólást, kifejezést, fogalommá vált nevet tekintjük szállóigének. A szállóige sajátos megjelenési formája a kérdő mondat. A magyar nyelven használatos szállóigék közt több mint száz ilyen akad.Tovább »

Sajátos alakú helynevek

Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

A tulajdonnevek általában egyes számúak, alanyesetben vannak, főnévi eredetűek. Olykor azonban ettől eltérő nevek is felbukkannak, amelyek alakjuk, szerkezetük szempontjából különlegesek. Az effélékkel foglalkozik többek között J. Soltész Katalin, Szabó T. Attila, Reuter Camillo, Incefi Géza stb.Tovább »

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2026 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor