- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- az Atlantai Egyetem kutatói kimutatták, hogy egyetlen ujj megmozdítása 0,1, a lélegzés 1, egy lépés pedig 67 watt teljesítményt jelent!
192. szám - 2020. szeptember
Jogi szavak a köznyelvbenTöbb példa is akad arra, hogy a jogi nyelvből vesz át szót a köznyelv: fellebbez, szembesít, apellál, apelláta, paragrafus, prókátor, prolongál, ellehetetlenülés stb. A köznyelvbe kerülve ezek rendszerint sajátos jelentést kapnak.
|
5
|
A fellebbez ige a jogi nyelvben 'bíróság, hatóság döntése ellen felsőbb szervhez folyamodik' jelentésben használatos, a köznyelv pedig választékos kifejezőeszközként 'valaminek az orvoslását kérve fordul valakihez vagy valamihez' értelemben él vele. A fellebbez ige összefüggésben van a feljebb szóalakkal. Eredetileg 'kevélykedik, fennhéjázik' jelentést hordozott (a XVII. században). Használták 'magasabbra tör', illetve 'rangsorban feljebb emel' értelemben is. Faludi Ferenc, Pázmány Péter írásaiban 'felsőbb polcra, hivatalra, méltóságra vágyik, törekszik' a jelentése. A tizenkilencedik század negyvenes éveiben kezdte felvenni a 'felsőbb igazságszolgáltatási szervhez fordul' értelmet. Efféle, a középfok jelével ellátott szóalakból képzett ige még a hosszabbít, a hosszabbodik, a meghosszabbít, a nagyobbít, a nagyobbodik, a megnagyobbít, a megnagyobbodik, a kisebbít, s kisebbedik, a kevesbít, a kevesbedik, a megkevesbedik, a jobbít, a rosszabbodik, az öregbít stb. Elsősorban jogi fogalom jelölője a szembesít. Arra az eljárásra vonatkozik, amikor a hivatalos vizsgálat, per során a vizsgálat vezetője a felek és a tanúk vallomását egymás előtt megismételteti. A köznyelv inkább valamit valamivel szembesít (rendszerint állítást vagy tételt a valósággal), hogy igazságát ellenőrizze. A tizenkilencedik században még helytelenítették az olyan szóalkotásmódot, mint amellyel a szembesít létrejött (határozóragos főnévből melléknév, majd pedig ige). Ma már elfogadjuk a hozzá hasonló kézbesít szóval együtt. Mindenesetre a szembeállít inkább köznyelvi, mint a szembesít. Az apellál régen a fellebbez rokon értelmű szava volt, ma a választékos beszédben 'hivatkozik valakire', illetve 'kéréssel vagy panasszal, tiltakozással fordul valamihez' jelentést fejez ki. Az apelláta a régi jogi nyelvben föllebbezésre vonatkozott, ma pedig tiltakozásra utalnak vele a bizalmas szóhasználatban. A paragrafus törvénycikk megnevezése a jogi nyelvben, a választékos beszéd 'szakasz, cikkely' értelemben él vele, olykor pedig paragrafusjelre vonatkozik. A prókátor az ügyvéd régi neve, néha rosszalló értelemben fordul elő, átvitt értelmet is kifejeznek vele: a fogadatlan prókátor voltaképpen kéretlen szószóló. A prolongál eredeti, jogi jelentése: 'okirat érvényét, a benne megszabott határidőt meghosszabbítja'. A kereskedelmi szóhasználatban már kiveszőben van 'a fizetés határidejét meghosszabbítja' jelentése. A sajtónyelvben műsoros előadások, filmek sorozatának a meghosszabbítására vonatkoztatják. Egy alkalommal a Családi Kör hetilapban a vajdasági fiatal értelmiség "ellehetetlenüléséről" olvashattunk. A cikkíró is érezte, hogy szokatlan ez a szó, ezért magyarázatot fűzött hozzá: a fiatal értelmiség nem hallat magáról túl sokat, ezért létezése megkérdőjelezhető. A köznyelv nem él a lehetetlen melléknévből képzett igével, viszont ismeri a lehetetlenülés fogalmát: ez jogi kötelezettség teljesítésének lehetetlenné válása. Az említett cikkben nem kötelezettség teljesítéséről van szó, hanem szerep betöltéséről: a fiatal értelmiség nem képes betölteni azt a szerepet, amelyre alkalmas lenne. Ezt ellehetetlenülésnek is mondhatjuk. Ez talán jobban is hangzik, mint a tartalmilag megfelelőbb, de még szokatlanabb képtelenülés vagy tehetetlenülés. Az ellehetetlenülés szóval kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a nyelv viszonylag ritkán él azzal a lehetőséggel, hogy fosztóképzős melléknevet igésítsen. Jellegzetes típusuk az efféle igéknek az, amelybe az alapszó viselkedésmódra utal: csintalankodik, helytelenkedik, alkalmatlankodik, idétlenkedik, ügyetlenkedik, szemtelenkedik, és így tovább. Ezekből aztán főnevet is lehet alkotni: csintalankodás, helytelenkedés, alkalmatlankodás, idétlenkedés, ügyetlenkedés, szemtelenkedés. |
Kapcsolódó cikkek
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata