- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...a ramadán idején még egy injekció is megtöri a muszlim hívők böjtjét?
182. szám - 2019. november
Sajátos alakú helynevekA tulajdonnevek általában egyes számúak, alanyesetben vannak, főnévi eredetűek. Olykor azonban ettől eltérő nevek is felbukkannak, amelyek alakjuk, szerkezetük szempontjából különlegesek. Az effélékkel foglalkozik többek között J. Soltész Katalin, Szabó T. Attila, Reuter Camillo, Incefi Géza stb.
|
3
|
Többes számú helynévből rengeteg van, ezek leginkább -földek, -kertek, -rétek, -szőlők utótagúak. Olykor elhalványodik a névben a többes számú jelleg (ahogyan az Egyesült Államok nevet egynek vesszük, tekintjük). Bizonyos esetekben földrajzi köznév jelzőjeként szerepel többes számú főnév: Baranya megyében Meggyfák-tető, Szénák-erdő, Szénák-mező, Szolnok megyében Katonák-dűlő, Tolnában Sóhajok-híd, Komárom megyében Urak-árok stb. Megszokottabb az olyan szerkesztésmód, amikor a többes számban levő főnév birtokos jelzői szerepet tölt be: Sóhajok hídja, Vermek sora (Tolna megyében), Hősök tere, Mártírok útja, Vértanúk tere (Budapesten). Számos népi helynévben megtalálható melléknévvé vált formában egy-egy többes számú névalak: Baranya megyében Csíszároki-árok, Gólyásfáki-kút, Tolna megyében Bürüki-tábla, Gödröki-út, Veszprém megyében Búzaföldeki út, Laposaki őrház, Komárom megyében Hegyeki-fődek, Zala megyében Barátoki-hegy, Kalotaszegen Kenderfődeki patak stb. Az -i melléknévképző nyelvtörténeti előzménye, az -é birtokjel is előfordul helynevekben. Például: Kántoré, Szerencsés Péteré (Heves megyében), Nemesé, Bikáé, Csődöré (Szabolcs-Szatmárban), a papé (Kalotaszegen) stb. Olykor önállósul a birtokszó: Pincék süreje, Süreje ódal (Veszprém megyében). Némelyik helynév határozói alakú, vagyis határozóraggal vagy névtóval ellátott főnév. Gyakori a -nál, -nél rag használata. Baranya megyéből való a Csárdánál, a Hidori határnál, a tőtösi erdőnél név, Tolnából a Buborkás meggyfájánál, Komárom megyéből az Ászári eresztéknél, Kalotaszegről a Bódizsáréknál, a Puskáséknál stb. Egyéb határozóragos névalakok is előfordulnak: A határon, Az ólban, Ugba, Ivánbattyánról (Baranya megyében), Sóstóra (Komárom megyében), Hidra (Veszprém megyében), Pálfai útra (Tolna megyében), Ezeréves gesztenye (vendéglőnév Pécsett), A Bányapatakába a Juknál (Kalotaszegen). A névutós helynevek száma meghaladja a ragosakét. Különlegesnek számítanak az olyanok, amelyekben a névutó megelőzi a főnevet. Például: Túll a köröszt, Túl a Lögön (Baranya megyében), Túl a Duna (Tolna megyében), Túlatápió (Szolnok megyében). Olykor a határozórag teljesen beolvad a névtestbe, elhomályosul a névnek ragos volta: Csentiba (Szlovéniában), Kotoriba (Horvátországban), Malomba (Kalotaszegen), Papcseriba (Szigetváron) stb. Az indoeurópai nyelvekben gyakoriak a jelzői értékű hátravetett határozóval kifejezett földrajzi nevek (Ústí nad Lábem, Baden bei Wien stb.). A magyar helynévanyag is tartalmaz ilyeneket. Tolnában található Farkas-hát-nyugatról, Orbó Dáron föjjű, Baranyában Kubik a Bakó-rámpánál, Szolnok megyében Tűzkő-tanya a Nagy árkonn, Kalotaszegen Szöllaji út a Kiskút felől stb. Bizonyos nevekben elöl van ugyan a határozó, de nincs jelzősítve (pl. melléknévi igenévvel): Kakas dombon kis tábla (Baranyában), Dáka felé út (Veszprém megyében), Éren innen tag (uott). Sajátosak azok a nevek, amelyekben melléknévi igenév és a hozzája kapcsolódó határozóragos szó alkot szerkezetet: Fölső-rétre dűlő (Tolna megyében), Tóra dülő (Komárom megyében), Kéméndi útnál-dűlő Baranyában), Pécsre járó (uott), Uzdi útra fekvő (Tolna megyében). Leginkább főnévből vagy melléknévből jönnek létre helynevek, olykor azonban számnév, névutó, ige is betöltheti ezt a szerepet: Nyolcad (Baranyában), Túlát (Szolnok megyében), Kínlód (Veszprém megyében), Muszáj (Szabolcs-Szatmár megyében) stb. Gyakori névelem a Bánom. Szabó Dénes kimutatta, hogy nem a bán ige paradigmájáról van szó, hanem a latin banum birtokjogi műszóról. Hangulatosak a mondatból eredő nevek: Bárnevóna (Veszprém megyében), Neszólj csárda (Szolnok megyében), Nincsliszt utca (Tolna megyében) stb. |
Kapcsolódó cikkek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata