- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ... hogy csillagászok számításai szerint Tejútrendszerünkben évente három csillagrobbanás következik be?
193. szám - 2020. október
Szerb szóalakok hatása a magyar beszédreSzámos olyan idegen szava van a magyar nyelvnek, amely a szerbben is megtalálható, csakhogy az alakja más. A vajdasági magyar nyelvhasználatban olykor háttérbe szorul egy-egy idegen szónak a magyar alakja, a beszélők tájékozatlanságból, tévedésből vagy nemtörődömségből a szerb szóalakkal élnek.
|
5
|
Az idegen szavaknak egy jó része eltérő módon idomult a magyar és a szerb nyelvhez, ugyanaz az idegen szó egyféleképp hangzik a szerbben és másféleképp a magyarban. Például szerbül pansion, magyarul panzió az olyan kisebb, családias szálló neve, amely lakást és ellátást is nyújt. Hozzá hasonló pár még a kolektiv és a kollektíva, az arhiv és az archívum, a referat és a referátum, a dokumenat és a dokumentum, a jubilej és a jubileum, a dijalog és a dialógus, a fotelja és a fotel, a viza és a vízum, a piramida és a piramis, a pacijent és a páciens, és így tovább. Látjuk tehát, hogy egyszer a magyar szóalak a bővebb, másszor pedig a szerb, az egyiknek -at, -ej, -a, -da stb. a végződése, a másiknak -um, -us, -is stb. A vajdasági magyar beszélők némelyike nem is igen tudja megkülönböztetni egymástól egyes idegen szavaknak szerb és magyar alakját. Ez főleg azokra jellemző, akik nem olvasnak rendszeresen magyar sajtóterméket, és általában inkább szerb nyelven tájékozódnak, vagy akik nem magyar nyelven végezték tanulmányaikat. A két nyelv közös idegen szavai közt olyanok is vannak, amelyek nem végződésükben térnek el egymástól, hanem egyik-másik hangjukban. Azokat az idegen szavakat tudniillik, amelyekben ö v. ü van, a szerb e-vel, illetve i-vel használja, mivel fonémarendszerében nincsenek meg ezek a hangok. A magyar nyelvben nincs szükség erre a hangcserére, megmaradnak az eredeti hangok: manevar – manőver, ekonomija – ökonómia, bife – büfé stb. Egyes idegen szavak szerb változatában a található, magyar változatában pedig e (például amblem – embléma). Az is előfordul, hogy a szerb és a magyar szó valamelyik mássalhangzójában különbözik egymástól: a szerb szóban h van, a magyarban k (hemija – kémia, hlor – klór), a szerb sz-t s váltja fel a magyarban (statistika – statisztika, spontan – spontán), továbbá párban lehet a ž és a z (buldožer – buldózer), az sz és a z (servis – szerviz) stb. A szerb szóalakoknak a magyar beszédre való hatása főleg azoknak a szavaknak az esetében szembetűnő, amelyeket a szerbben sz-szel ejtenek. Sokan nem azt mondják, hogy statika, ha-nem sztatika, szpeciálist mondanak speciális helyett, sztabilt stabil helyett, szpontánt spontán he-lyett, szterilt steril helyett, sztátuszt státus helyett. Számukra a csavar alakú rugó nem spirális, ha-nem szpirál, a színkép nem spektrum, hanem szpektrum, a standard szót sztandardnak, a stadiont sztadionnak, a statisztát sztatisztának, a stilisztikát sztilisztikának ejtik. Ezek a szavak a magyarban rendre s-sel honosodtak meg, tehát ne sz-szel mondjuk őket, mint ahogyan a szerbben hangzanak. Nálunk nem úgy honosodtak meg a latin műveltségszavak, mint a szerbben. A magyar nyelv a latin eredetű szavak sz hangját általában s-re módosította, így a latin scala-ból a magyarban skála lett, a szerbben skala (szkala). Bántó hiba, ha valaki összetéveszti a két alakot. Az efféle különbségek ismerete ugyanúgy hozzátartozik a nyelvi tudathoz, mint mondjuk annak a számontartása, hogy például a kutya hangsor magyarul háziállatot, ebet jelent, szerbül pedig házat. (Nem beszélve arról, hogy a magyar kutya szó hangtani szempontból sem teljesen azonosítható a szerb kuća szóval.) Az említett szavaknak eredeti sz-szes formáját csak rendkívüli esetben lehet meghagyni, mégpedig akkor, ha latin szókapcsolatba vagy mondatba ágyazva, tehát latin szóként használjuk őket. Magyar beszédben viszont lehetőleg ne szerb minta szerint éljünk velük és a többi idegen szóval, hanem nyelvünk szellemében, azon a módon és abban az alakban, amely a magyarban szokásos! |
Kapcsolódó cikkek
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- A helyesírás és a beszédszünet
- Kétjegyű betűnek is olvasható betűjelek elválasztása
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata