- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy noha a világon mintegy 30000 emberi fogyasztásra alkalmas növényfaj létezik, a világ élelmiszereinek 90 százaléka mindössze 20 fajtából készül?
120. szám - 2014. szeptember 01.
Amit az Újszövetség egyszer sem említKármelA Kármel hegye egy 20 km vonulat, mi a szamariai hegyeknek a folytatásaként nyúlik a Földközi-tengerbe. Héber nevén gyümölcsöst jelent, míg az arabok „Illés hegyének” nevezik (Jebel Mar Elyas).
|
10
|
A Kármel-hegy valószínűleg nagyon régtől fogva ismert volt az európaiak számára helyzetének köszönve.
Tulajdonképpen mindkét elnevezés illik rá. A mediterrán éghajlat és a vastagabb, vulkáni ásványokban gazdag termőtalaj valóban kiváló feltételeket nyújt a meleget igénylő növények termesztésére, a tenger közelsége pedig nagy mennyiségű harmatot biztosít. Mindennek köszönve a hegy aprócska területén közel 700 fajta növény él. Elterjedt fajták a mirtusz, az olíva és a szentjánoskenyérfa. Az Ószövetség gyakran említi a Kármel szépségét, mit Libanonéhoz és Básánéhoz hasonlít. (Izajás 33,9) A hegységet érinti az ókor egyik legfontosabb mediterrán kereskedő útvonala, a tenger mellett húzódó Via Maris, ami összekötötte Egyiptomot Szíriával majd kettéágazva nyugaton Anatóliáig (mai Törökország) keleten pedig Mezopotámiáig (mai Irak és Kuvait területe) futott.
A Kármel főként mészkőalapú és kövületekben, kvarcban gazdag, de a vulkanikus bazalt is megtalálható területén. Legnagyobb magassága csupán 550 m körül van. Területe kicsivel több, mint 300 km2 s határainak vonalai jól látszanak. Északon a Haifa-öböl, délen egy plató, s keleten a Jezréel-völgy szegélyezi. Lábánál folyik el a Kison patak, amit a Szentírás többször említ. Ma több kis település van a területén s csupán kevés apró parcellát művelnek. A hegy sok barlangot rejt magában, melyek a barlangrajzok bizonysága szerint ősidők óta szolgálnak menedékül az ember számára.
Az arabok „Illés hegyének” nevezik, ami utalhat arra is, hogy a próféta a barlangok egyikének mélyében keresett menedéket üldözője, a pogány Jezabel királyné elől (I Királyok), de azzal is kapcsolatba hozható, hogy ezen a hegyen hívta Illés segítségül Istenét, hogy bebizonyítsa hitének igaz voltát. A próféta idejében ugyanis Baál papjai e pogány isteneket vallották uruknak s nekik mutattak be áldozatot. Ehhez a kultuszhoz nagyban hozzájárult a királynő is, aki rendkívül ügyesen elérte, hogy férje megtagadja saját őseinek Istenét s felvegye az ő vallását. Történt ezekben az időkben, hogy az Úristen megelégelte népének hűtlenségét, a királyi pár gonoszságát s úgy határozott, megmutatja dicsőségét. Hogy újra hitre vezesse választottjait, évekig tartó szárazságot bocsátott a vidékre. Mikor már kritikussá vált a helyzet, elküldte prófétáját, Illést, hogy segítségével csodát cselekedhessen bizonyságul minden népnek, hogy láthassák, nincs Rajta kívül más isten, aki előtt hódolhatnának. Ácháb király uralkodása alatt azonban az igaz próféták gyűlölt ellenségnek számítottak, üldözték őket és sokuk életével fizetett. Illés is elrejtőzött a Kármel hegyének egyik barlangjában. Az Úr azonban őt küldte. Találkozása a királlyal jól tükrözi a kor szellemét. Ezek voltak az uralkodó hozzá intézett szavai. >>Te vagy-e az, te, aki bajba döntötted Izraelt?<< A próféta azonban ezúttal sem azt mondta, amit a király hallani szeretett volna. Így felelt: >>Nem én döntöttem bajba Izraelt, hanem te s apád háza, akik elhagytátok az Úr parancsait s a Baálokat követtétek. Nos, küldj csak el, s gyűjtsd nekem egybe egész Izraelt a Kármel hegyére, valamint Baál négyszázötven prófétáját s a berkek négyszáz prófétáját, akik Jezabel asztaláról esznek.<< (I Királyok 18, 17-19) Mikor összegyűltek a hegyen, Illés egyezséget ajánlott. Kért két fiatal bikát áldozati állatnak s hagyta, hogy először Baál papjai válasszanak egyet közülük. Azok elkészítették az oltárt, feláldozták saját Isteneiknek a bikát, de Illés rendelése szerint tüzet nem gyújthattak alá. A próféta ugyanis miután megdorgálta a népet hűtlenségéért, azt mondta, az lesz a jel, hogy melyik az igaz isten, hogy nevét szólítva felgyújtja az oltárt s elemészti az áldozatot. Baál papjai egész délelőtt próbálkoztak, de eredménytelenül. Illés pedig kövekből újjáépítette a lerombolt oltárt, ami mindaddig ott állt s hirdette Istent, míg a Baál-kultusz el nem hatalmasodott. Mikor előkészítette az áldozatot, segítségül hívta az Úr nevét, hatalmas, erős tűz lobbant fel elégetve a bikát, vele együtt az oltárt is egészen a földig s még “felitta a vizet, ami az árokban volt”. Az Úr nem sokkal később ismét bebizonyította igaz prófétájához való hűségét s dicsőségét azzal, hogy áztató esőt küldött az ország kiaszott földjére. (I Kir 18, 20-46)
A keresztény hagyomány szerint az Illés által újjáépített oltár helye és magának az eseménynek a színhelye a Kármel délnyugati lejtőin játszódott le. Ma az itt épült Kármelhegyi Boldogasszony oltalmába ajánlott karmelita kolostor, a Stella Maris tanúskodik Urunk győzelméről Baál prófétái felett.
* Baál a gyűjtőneve azoknak a természeti istenségeknek, melyeket a palesztínokat körülvevő népek imádtak. Sajnos Isten népe is sokszor engedte magát tévútra csábítani s az igaz Isten helyett Baált választotta. Jeremiás próféta által maga az Úr dorgálja a népet: „Hogyan mondhatod:>>Nem vagyok tisztátalan, nem jártam a Baálok után?<<”. (Jeremiás 2,23) Ezékiel próféta által a haragos Isten szól, aki fenyegeti hűtlen népét (Ezékiel 6,4-7), Ózeás 13-ban pedig Efraim elpártolásáról panaszkodik az Úr s mondja „Pedig én, az Úr Istened vagyok neked Egyiptom földje óta; rajtam kívül Istent nem ismerhetsz, és Szabadító nincsen kívülem.” (Ózeás 13,4) |
Kapcsolódó cikkek
- A Zuhatagok kapujában
- Vásárláspszichológia II.
- A közvetítők nélküli vallások
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Jöjj és láss!
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- Hitünk!
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- a Szentség utáni vágy
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- Egyház és média
- Hidat építeni Krisztussal
- Az Újszövetség hajnalán
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Az új tudomány
- Tábor kontra Hermon
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A vallás és a vallástudomány
- Jézus városa
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Olvasóink ajánlata