- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hat deciliter üdítő elfogyasztásával 20 teáskanálnyi cukor jut a szervezetbe?
219. szám - 2022. december
Az újkori emberkép és az istenképűségA gnosztikus irányzatok közös ismertetőjegye volt, hogy a szellemet, az emberi tudásképességet előnyben részesítették a testtel, az emberi létképességgel szemben, s így egy testellenes és létezésellenes, (másként kifejezve) életellenes és világellenes gondolkodásmódot és vallási törekvést fejlesztettek ki.
|
4
|
A biblikus antropológiában a test és a szellem vagy a test és a lélek organikus, elválaszthatatlan egységet képeznek: az ember nem oszlik föl e gondolkodásmódban egymástól elszakítható kettősségekre. Ebben a szemléletmódban az ember a látszólagos kettősség valóságos egysége, nem pedig egy látszat egység valóságos kettőssége, mint a gnosztikus nézetrendszerben. A nyugati gondolkodás – görög és zsidó alapokra építkezve – az emberből kiindulva, antropocentrikusan szemléli a világot és magát a transzcendenciát is. A világot emiatt a beállítódás miatt tekinti emberért létező organikus egységnek: élettérül szolgáló természetnek. A nyugati kultúrkör alternatív vallási megközelítésmódja, a gnosztikus gondolkodás is emberközpontú volt. A gnózis antropocentrikussága az ember valódi természetének a fölszabadítási szándékában konkretizálódott. Ebből a célkitűzésből kiindulva tagadta a világot és a testet: azokban ugyanis az ember valódi, szellemi mivoltát fogva tartó anyagi természet megnyilatkozásait látta. Az alulértékelt, megvetett világhoz való negatív viszony vagy arra sarkallta a gnosztikust, hogy egy világon túli, szellemi, tudásalapú régióba meneküljön, vagy arra, hogy a testtel és a világgal szemben megvetően és pusztítóan lépjen föl. A radikális aszkézisben, a gnosztikus beállítódás jellemző attitűdjében mindkét vonás formát öltött. A radikális aszkézis egy világon túli régió felé való irányulás a test sanyargatása és a világ iránti megvetés révén. Tudásorientáltságával és individualizmusával az újkori szemléletmód is gnosztikus jegyeket hordoz. Filozófiai kiindulópontjában, a kartéziánus dualizmusban visszafogottabban fogalmazódnak meg a szétválasztó, kettőségre épülő gnosztikus antropológiának a látásmódbeli következményei. Az újkori dualizmus nem vágyódik valamiféle világon túlmutató szent tudás után, megelégszik annyival, hogy a gondolkodói alanynak transzcendentális és mértékadó megismerői pozíciót biztosítson, és a világgyűlölet helyett is beéri annyival, hogy a létezés terepét, a Földet az ember személyes boldogulása eszközének, neki alárendelt, kizsákmányolandó lakóhelynek tekintse. A kartéziánus dualizmus a biblikus szemléletmódra épülő nyugati antropocentrikus gondolkodás gnosztikus vonásokkal való feltöltése, de nem gnosztikussá való átalakítása. A gnosztikus ismertetőjegyek bevonását a tudományos megközelítés körébe az antropológiai fordulat tette lehetővé. Az ember azelőtt a gondolkodásmód és a látásmód eszköze volt: a kivetítés tárgya; a valóságlátás személyes mértéke; egy tudatszint és egy érzékelésmód megtestesítője. Mögötte és/vagy fölötte kikezdhetetlen kritériumként az abszolút igazság trónolt: mint Legfőbb Idea, mint Mozgatatlan Mozgató vagy mint Isten. Az antropológiai fordulat előtti bölcselet ennek az abszolút igazságnak és a hozzá vezető útnak a megismerését tekintette legfőbb feladatának. Az antropológiai fordulat után az ember a gondolkodás (Descartes) és az érzékelés (Kant) kiindulópontjává vált. Mögötte és/vagy fölötte nem áll már abszolút igazság: ő maga Az, vagy egyáltalán nincs abszolút igazság. Az antropológiai fordulatnak ezt a gondolkodói konzekvenciáját majd csak a 18. századtól fogva mondják ki nyíltan: előbb csak az isten, később pedig az abszolút igazság létének filozófiai tagadásaként. Az antropológiai fordulattal a bölcseletnek szükségképpen el kellett távolodnia a metafizikától: megismerése magától értetődően az érzékelt világra, valamint a gondolkodás és az érzékelés kiindulópontjára kellett, hogy korlátozódjon. A metafizikához és az istenhez való visszatérés útja nem vihető végbe az ember szerepének az újbóli háttérbe szorításával. Ez az idő kerekének a visszaforgatása volna: visszaevezés a múltba. Az újkorban lejátszódott antropológiai fordulat végérvényesen átalakította a gondolkodást. A metafizika és az isten újbóli fölfedezése ezután már csakis az emberből mint középpontból kiindulva lehetséges. Az antropocentrikus látásmódból kiindulva az a botrányos és logikátlannak tűnő gondolat körvonalazza a metafizika újbóli föléledését, hogy az ember egy olyan lény, aki közvetlenül tükrözheti az istent. Nem lényege szerint, mint a keleti vallási tanokban, nem általánosságban, nem is metaforikusan, hanem valóságosan (itt és most)! Az antropológiai fordulat ezen szükségképpeni, de nyíltan nem hangoztatott következménye fényében is értelmezhetők a Biblia első teremtéstörténetének a sorai a hatodik napon, az ember létbehívása napján (1Móz 1,26): „Akkor ezt mondta Isten: alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá.” |
Kapcsolódó cikkek
- „Teremtsd egészen ujjá e hazát.” (Petőfi Sándor)
- Hol vannak a fejlődés határai
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- A jelenlét jelei, a csodák
- Róma püspöke Mária országában
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Pápalátogatások Magyarországon
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Végül mindannyian a szeretet jegyében ítéltetünk meg!
- Szikkim amerikai királynéja
- A Nyugat alkonya
- Adventi levél 2018.
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Históriai ínyencségek
- Kihez tartozom?
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- Mit ünnepelünk húsvétkor?
- Harc a másság ellen
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Históriai ínyencségek
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Jöjj és láss!
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A forradalom lényege
- Aki kilógott a felvilágosodás közgondolkodásából
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- Keresztény értékek az irodalmi művekben
- Európa igazi atyja
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Hitünk!
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- Út a vallások kialakulásától a vallástagadó vallások megszületéséig
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A nácizmus, a modern(ista) álvallás
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- Prága Óvárosának meséi
- Isten nem halott! Jézus nem hal meg sohasem!
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- Hit és erkölcs
- A feminista teológia áldozat fogalma és annak teológiai értékelése
- A három ajtó
- Házasság és család a „Kezdet” horizontján
- a Szentség utáni vágy
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- A kereszt civilizációja
- Hát ti mit mondotok, ki Jézus?
- Egy új erkölcs vázlata
- A világ elvilágiasodása
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- Egyház és média
- A karácsony csodája a fronton
- Hidat építeni Krisztussal
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Az Újszövetség hajnalán
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- Az emlékezés napjai
- A Genezáreti-tó
- Izrael gazdasági jellemzői a Szentírás tükrében
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- A félelem oldala az első világháborúban
- Izrael éghajlata, élővilága és vízrajza
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- Kármel
- Az új tudomány
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- Izrael földrajzi tagoltsága
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A vallás és a vallástudomány
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- A Jordán-folyó
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata