Tudta-e?
A madárhang sokkal több információt rejt mint gondolnánk, például a foltos nádiposzáta énekét legalább ötven különböző hangelemből tetszés szerint állítja össze, az énekes nádiposzáta más madarak énekét úgy utánozza, hogy akár negyven idegen faj énekét is vegyítheti.

218. szám - 2022. november

25 éves a Kasztner Janka Iskolatörténeti Múzeum

A 750 éves Győr gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. Mária Terézia királyi rendelkezései nyomán 1769-ben megalakult a jogakadémia, 1778-ban a nemzeti iskolában, a normaiskolában megkezdődött a tanítóképzés.
Kováts-Németh Mária

6

Ti vagytok meghíva egy sarjadék népet megmenteni;
Merjetek nagyok lenni,
Ti, kik valami jobbra vagytok meghíva…
Kik egy szebb jövendőnek lehettek urai.”
(Széchenyi István)

A Ratio Educationis alapján a normaiskolák „alapvető célja: bennük kell képezni az ország különböző részein levő anyanyelvi iskolák élére állítandó tanítókat, hogy azután ezek mindenütt meghonosítsák és folyamatosan fenntartsák a tanítás azonos módszerét; ezért e kiemelt iskolákat normaiskolának is nevezik, mivel példaként állnak a többiek előtt, illetőleg ez a tanítók nevelőkertje.” A normaiskola két egysége a minta népiskola és a tanítóképző tagozat. A tanítóképzés a Széchényi György által alapított (1684) nemesi konviktusban – ma Xantus János Múzeum – kezdődött, amelyet gróf Zichy Ferenc püspök ajánlott fel a nemzeti iskola céljaira. Az első hallgatók - összesen 19 fő - Magyarországról, Ausztriából, Csehországból, Erdélyből, Morvából, Porosz-Sziléziából érkeztek. A képzés tartalmáról, a tanítójelöltek oktatásáról részletesen tudósít a Protocollum.

A XIX. század első negyedében folyamatosan nőtt az igény, hogy a gyarapodó népiskolákba képzett tanítók kerüljenek. 1819-ben Szepeskáptalanban nyílt hazánk első önálló, más iskolától független tanítóképzője Pyrker László kezdeményezése alapján, majd egri érsekként 1828-ban életre hívta az alapszintű általános tanulmányokra épülő középszintű kétéves tanítóképzőt. A legfőbb tárgy az iskolai tanítás és nevelés tudománya, továbbá tanították az éneklést, a liturgiát, a latint, az orgona- és zongorajátékot. Győrött továbbra is a két szemeszteres tanítóképző tanfolyamokon folyt a képzés.

1842-ben királyi rendelet született a tanítóképző intézetek szervezéséről. Ezt megerősítette 1845-ben a helytartótanács a „Magyarország elemi tanodáinak szabályai” címmel kiadott rendelkezése. Győrben ez év októberében határoztak a Mesterképző Intézet felállításáról, de nagy gondot jelentett az új feltételeket igénylő intézmény elhelyezése. 1846. június 21-én a helytartótanács a 26.454.sz. levelével felszólította a várost, hogy a „közjó s nevezetesen a városra háramlandó erkölcsi haszon tekintetéből e kérdéses intézet befogadására maga költségén alkalmas helyet szerezzen.” A hosszú vita után, Deáky Zsigmond királyi főigazgató javaslata alapján, a város jóváhagyta a „kijelölt helyet” az új intézmény számára a jogakadémia és reáliskola közös helyiségében az udvar felöli részen négy szobát. Ennek megfelelően a helytartótanács 1847. március 2-ai rendelkezése alapján Győr jogot kapott az 1778-ban létesült normaiskola-együttes tanítóképző tagozatának továbbfejlesztésére, a Mesterképző Intézet felállítására.

A tanítóképzők szakmai, elméleti és gyakorlati feltételeinek legnagyobb gazdagodását báró Eötvös József 1868. évi 38. tc. jelentette, a megvalósítást a Kir. Kath. Tanítóképző-Intézet és az 1875 őszén Trefort Ágoston kultuszminiszter rendeletével megnyílt Győri Állami Tanítónőképző-Intézet korabeli állapota bizonyítja, valamint gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter intézkedései, melyek minták az elődök eredményes munkáinak gazdagítására. Az utóbbi 75 év iskolaszervezésének értékelése és a jövő generációval való megismertetése a neveléstudomány feladata! Ezt szolgálja az Iskolatörténeti Múzeum, amely az egykori Mesterképző Intézet céljait szolgálta, s a korabeli Jogakadémia és Reáliskola udvari termeiben nyert elhelyezést, s több mint 25 éve létezik.

Hogyan jött létre az Iskolatörténeti Múzeum? 1996: Ezeréves a magyar iskola. Korosztályom, s a magyar kultúra meghatározó neveléstudósát, Mészáros István tanár urat az 1990-es évtized első felében számtalan iskola - alsó foktól a felső fokig – hívta meg, hogy a hazai iskolák pedagógusai előtt fejtse ki a keresztény pedagógia lényegét, sajátosságait, a világi iskolákban az új történelmi korszakban érvényesíthető tartalmait. Ezt az évtizedkezdést a pedagógus társadalomban az igényesség, az „éhe a Szónak, éhe a Szépnek” valósága jellemezte. 1996-ban Mészáros Tanár úrnak volt köszönhető, hogy az ország közvéleménye, pedagógusai és neveléstudományi szakemberei méltó módon emlékezhettek meg „a magyarföldi iskola millenniumának kiemelkedő jelentőségű évfordulójáról, ugyanis… művei alapján tisztázódtak és tudatosultak az ezer esztendővel ezelőtti hazai kezdetek tényei; ennek alapján határoztak az országos évfordulós megemlékezésről, s fogtak hozzá az ünnepi esztendő rendezvényeinek megtervezéséhez.” Az ünnepi évben az országban és a Kárpát-medence magyarok-lakta területein számos helyen ismertette a magyar iskola ezeréves történetét. Így volt ez Győrben is. Az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Pedagógia Tanszékének kiváló oktatói - Dr. Markó Endre, Dr. Csehi Lajos, Dr. Marton Károly, Wappel Kálmánné – munkája eredményeként az Iskolatörténeti múzeum egyik terme 1996 óta kitűnően szemlélteti a XIX-XX. század népiskoláinak berendezését. A korabeli padok, térképek, az 1886-88. között Győrben tanító, újságíró Gárdonyi Géza Dabronyból származó íróasztala Dr. Marton Károly kutatómunkájának köszönhető. A győri tanítóképzés 230 éves jubileuma alkalmából 2008-ban két hallgatóval egy nyarat tölthettem a múzeum két termének felújításával, gazdagításával. 

Az Iskolatörténeti Múzeum anyaga gazdagon szemlélteti oklevelekkel, bizonyítványokkal, értesítőkkel, folyóiratokkal, tankönyvekkel, szakkönyvekkel, tanítóknak szóló vezérkönyvekkel, a számolást-, írást-, olvasást segítő eszközökkel, az állami tanítónőképző példás felszereltségét bemutató fotókkal, a tanítás embernevelő jelentőségét. Remek példái ennek az 1883 februárjában megjelent Győrmegyei Tanügy, a Győrmegyei Kir. Tanfelügyelőség Hivatalos Közleményének 2. száma, melynek Vargyas Endre tanfelügyelő volt a kiadója; mellette tanulmányozható a Tanító, a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségének Hivatalos Lapja 1913-ból; a Tanodai Lapok - Kath. Hetiközlöny. Ez nem minden, de ha ezekből egy-egy témát megismerünk, remélhetőleg elősegíti a nemzetismeretet, az iskola szerepét, jelentőségét a nemzettudat kialakításában, s az elődök munkája eredményeinek megbecsülését. Szép példája ennek, hogy a múzeumot 2019-ben a Tanítók Napján Kasztner Jankáról, az állami tanítónőképző első igazgatójáról nevezték el. A folyamatos karbantartás feltétele azonban a látogathatóság, ezért különösen indokolt a múzeum hivatalos nyitvatartási idejének biztosítása.

Forrás:

Hargitai József: Interjú Mészáros Istvánnal – In: Mészáros István művelődéstörténeti szakirodalmi munkásságának tematikus bibliográfiája. (Szerk.: Fehér Erzsébet, Hargitai József) Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt. Budapest, 2002. 101-102. o.

Kovátsné Németh Mária: Győri tanítóképzés 1778-2008. Palatia Nyomda és Kiadó Kft. Győr, 2008., 143 o.

Kovátsné Németh Mária: Magyarok és európaiak – Kornis Gyula és Mészáros István a magyar kultúra példás közvetítői. In: A magyarság megtartó ereje V. Tudomány – Művészet – Hit – Erkölcs a Kárpát-medencében. (Szerk.: Kováts-NM., Szabó P., Lévai A.) Palatia Nyomda és Kiadó Kft. Győr, 2022. 63-78.o.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2023 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor