- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy melyik a leghosszabb kígyó? A hálós piton, amely Ázsia dél-keleti részén él. A leghosszabb példány amit eddig láttak majd 10 méteres volt.
Érdekesség BeethovenrőlA világhírű zeneszerző, Ludwig van Beethoven a technika fejlődésére is hatott: egyik műve befolyásolta a CD ipar kialakulását…
|
5
|
Tudtad-e, hogy Beethoven miatt lett 12 cm átmérőjű a CD-lemez? A március 29-én tartott temetési menetben a becslések szerint több tízezer ember vett részt. A fáklyavivők között volt Franz Schubert is, aki másfél évvel később halt meg, kérésére Beethoven mellé temették. Idézzük fel Beethoven legnagyobb hatású és talán legismertebb művéhez, a 9. szimfóniához kapcsolódó legérdekesebb részleteket. Beethoven 9. szimfóniájának negyedik tételét az Európa Tanács 1972-ben választotta Európa jelképévé. 1985-től hivatalosan is az Örömóda lett az Európai Unió himnusza. Beethovennek ez volt az utolsó szimfóniája, amit 1824-ben, mindössze három évvel a halála előtt fejezett be. A mű gyakorlatilag az első képviselője a későbbi kórusszimfónia műfajának. Beethoven Kilencedikjében az utolsó tételben kapcsolódik négy szólista és kórus a szimfonikus zenekarhoz. Beethoven a kórustétel szövegét Friedrich Schiller 1785-ben írt “Az örömhöz" című ódájából kölcsönözte. A szimfónia premierjét 1824. május 7-én tartották Bécsben. Beethoven ekkorra már teljesen elvesztette a hallását. A mű vége előtt néhány taktussal a közönség üdvrivalgásban és tapsban tört ki, Beethoven azonban ebből semmit nem hallott és tovább vezényelt. A bemutató egyik szólistája, Caroline Unger ment oda a mesterhez, hogy Beethoven a közönség felé forduljon és fogadhassa a tetszésnyilvánítást. A közönség ötszörös álló tapssal üdvözölte Beethovent, ami úgy látszik több volt mint sok, hiszen a császári pár is csak háromszorost érdemelt. Később meg is jelentek a rendfenntartók, hogy leállítsák az ünneplést. Beethoven soha nem használt ekkora zenekari apparátust egyik művénél sem, mint a 9. szimfóniánál. Tíz fafúvóst, négy ütőst, négy énekes szólistát, kilenc rézfúvóst, kórust és vonósokat írt a darabba. Beethoven ikonikus műve a technika fejlődésére is hatott. A Philips cég, amikor elkezdte a CD-lemezek gyártását eredetileg 11,5 cm átmérővel tervezte a lemezeket, a Sony pedig a 10 cm mellett tette le a voksát. Felmerült azonban, hogy Beethoven 9. szimfóniájának el kellene férnie egyetlen lemezen. A szimfónia hanganyaga 65 és 74 perc között váltakozhat, ez a terjedelem viszont csak egy 12 cm átmérőjű lemezre fér fel. Az utóbbi szabvánnyal kezdték meg a CD-gyártást. Beethoven öntörvényű muzsikus volt, aki sokkal inkább hallgatott a megérzéseire, mint a szabályokra és a tradíciókra. Kortársaiból viselkedésével és zeneszerzői attitűdjével inkább csak ellenszenvet váltott ki, az utódok azonban előszeretettel hivatkoztak rá és használták is fel műveit. • Wagner elkészítette saját hangszerelését a 9. szimfóniából. Forrás: https://papageno.hu/featured/2017/03/190-eve-hunyt-el-beethoven/ |
Kapcsolódó cikkek
- Az emberiség selejtezése elkezdődött!
- Ki hogyan hal meg…
- A világ legszennyezetebb folyója
- Csontváry: Öreg halász
- Régi magyar mértékegységek
- A morze ábécé
- A földrengések erőssége
- A magyar királyok
- A Föld legnagyobb sivatagai
- A földrészek jelentősebb hegycsúcsai
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- 25 éves a Kasztner Janka Iskolatörténeti Múzeum
- „Gyógypedagógia-e a gyógypedagógia?”
- Só és Világosság!
- Az ige közöttünk
- Középszintű állami és felekezeti iskolák...
- „Ide helyeztette a közös buzgóság, bízván, lesz gyümölcse kétféle boldogság.”
- Két Szabadkán született híres magyar színművész
- A legkalandosabb életű magyar zeneszerző
- Az eretnekmozgalmak eredete
- Kell egy hely, ahova leszállhatnak a galambok
- A világnézetről, avagy erkölcsi tudatosság
- PARLANDO - zenepedagógiai folyóirat
- Harc a másság ellen
- A művészet megtartó ereje
- Európai, s sajátosan magyar örökségünk és a reformáció
- Projektoktatás konferencia
- Újvidék - az új város
- Gyorsabban – Magasabbra – Erősebben
- Farsangi mulatságok, karneváli hangulat
- Színes természettudomány
- Nemzettudat és iskola
- A múlt alapos ismerete nélkül a jelenben is csak botladozunk „Nem azé, aki akarja…“
- Szakrális értékek a Duna kisalföldi szakasza mentén
- Találkozásaim Erdélyi Zsuzsannával
- A népköltészet szimbolikája és az archaikus apokrif népi szövegek kutatója
- „A rejtőzködő hit egyenértékű a nyilvános hitetlenséggel”
- Köztünk élő alkotók
- Egy egyház, amely nem egy vallásról szól
- Környezetvédelem és vidékfejlesztés
- A vallás és a vallástudomány
- A zentai csata kortárs szemmel
- Menni, vagy nem lenni
- Pedig bírom a verést
- Szent István öröksége
- Konceptuális művészet egy kicsit másképp
- Színház és Film Intézet
- Olvasóink ajánlata