Üzleties szemlélet a világpolitikában

Mindennek, ami most történik, oka van és előzményei. Az, hogy milyen történelmi távlatokból tekintünk az eseményekre, meghatározhatja, hogy kit tekintünk fő gonosznak és kit lehet megváltóként tisztelni. Azt is fontos figyelembe venni, hogy a meglévő világrend nem egy állapotként jeleníthető meg, hiszen folyamatos változáson megy keresztül. Jelenlegi perspektívából nehéz megjósolni az esetleges irányváltásokat, de úgy tűnik, talán a blokkosodásnak van a legnagyobb valószínűsége. Az Egyesült Államok és Kína intézményesített versengése nem várt fordulatokkal teli jövőt vetít elénk. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb. A globális gazdaság szoros összekapcsolódásai és függőségei miatt nem lehet egy olyan tisztán elhatárolható geopolitikai és geoökonómiai szembenállásról beszélni, mint ami a korábban a hidegháború időszakát jellemezte. Még akkor sem, ha sokan úgy vélik, most épen egy újabb hidegháborús korszak küszöbén vagyunk.

A régi, most mégis új amerikai elnök hivatalba lépése után azonnal megkezdte beváltani a kampányban tett ígéreteit. Szokatlan stílusa hozott is, meg nem is, eredményeket. A stratégiai irányvonalat szemmel láthatóan egy realista-tranzakcionalista elképzelés vezényli. Legalább is első látásra ez lehet a benyomásunk. Korábban arról szóltak az elemzések, hogy Trump majd inkább a nemzetállam Amerika érdekeit fogja előtérbe helyezni. Azt azonban nehéz elképzelni, hogy ez Washington részéről a világpolitikában a vezető szerepről történő lemondást jelentené. Ez sem kizárható, de nem valószínű. Az irányzat külpolitikai ismérve lesz a jelek szerint, hogy Washington ugyan talán valóban nem kezdeményez új fegyveres konfliktusokat, viszont katonai erejével világossá teszi a kihívók számára, hogy az amerikai békepolitika az erőn, nem pedig bármiféle gyengeségen alapszik.

Az eddigi megnyilatkozásokból és intézkedésekből egyértelműen látszik, hogy Trump második elnöki ciklusa kormányzása realista geostratégiai célkitűzések, protekcionista és tranzakcionista módszerekkel, úgynevezett politikai ügyviteli megoldások érvényesítésével valósul majd meg. A stílus is erre utal, a logika üzleti szemléletet feltételez. A politikában az ilyen hozzáállás esetenként nagyon hatékony tud lenni. Ugyanakkor hordoz magában bizonyos kockázatokat is, ahogyan minden más típusú hozzáállás. Bizonyos szempontból a 19. század elején megfogalmazott politikai eszmék egyfajta folyatatásaként is értelmezhető az, ami Amerikában most történik. Az Amerikai Egyesült Államok, a szuperhatalmi státus és egyben a dominanciájának megőrzése, fenntartása érdekében a feltörekvő ellenfelekkel szemben, de a habozó, vagy gyenge szövetségesekkel szemben is kemény fellépést szorgalmaz. Az USA vezetése nyilván azzal számol, hogy összességében ennek az eszkalálódó kereskedelmi háborúnak több lesz a pozitív hatása az amerikai gazdaság szempontjából, mint a negatív. Az esetleges infláció felpörgését olyan pozitív hatások ellensúlyozhatják hosszú távon, mint például az, hogy a gyártókapacitások visszatelepülnek az államok területére. Több mint ezermilliárd dolláros külkereskedelmi deficitet jegyez az ország. Egyik célja Trump adminisztrációjának, hogy ezt csökkentsék.

Érdekes szempont az is, hogy a vámokból eredő bevételek a költségvetés mindössze 1-2 százalékát adták az utóbbi időben, miközben ez az arány például 150 évvel ezelőtt 80 százalék körül alakult, és onnan csökkent a jelenlegi szintre. Az amerikai elnök a jelek szerint most úgy véli, hogy a vámpolitikával meg lehet teremteni a szintén beígért adócsökkentések által kieső forrásokat. Valójában egy érdekes elképzelés, és érdekes lesz megfigyelni majd, hogy az elképzelés a gyakorlatban hogyan tud megvalósulni és milyen hatásokat vált majd ki globális szinten is. Az olyan felvetések, mint a Panama-csatorna esetleges visszaszerzése, Kanada vagy Grönland „megszerzésének” kérdése lehet, hogy csak a jövőbeni tárgyalási pozíció erősítését szolgálja. Az is lehet azonban, hogy valóban megpróbálják majd véghezvinni az elképzeléseket. Azt pedig, hogy a térségünket is érintő esetleges további átrendeződéseket lehet-e vizionálni, a közeljövő történései megmutatják.

kép forrása: pixabay