- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- az Atlantai Egyetem kutatói kimutatták, hogy egyetlen ujj megmozdítása 0,1, a lélegzés 1, egy lépés pedig 67 watt teljesítményt jelent!
134. szám - 2015. november
GazdaságKínai zöld forradalomKína impozáns, a történelemben eddig példátlanul és páratlanul gyors gazdasági fejlődését jelentősen beárnyékolja a tény, hogy mindez egy elképesztő mértékű környezetkárosítással párosul. Az ország vezetői sokáig hivatalosan nem ismerték el ennek tényét. Most azonban arról olvashatunk, hogy a jövőben a pekingi vezetés már prioritásként kezeli a környezetvédelmet.
|
8
|
Kína az évtized végére meg kívánja duplázni a 2010-ben jegyzett bruttó hazai termékének (GDP) értékét. A pekingi vezetés célkitűzései közé tartozik ugyanakkor a lakosság egy főre jutó jövedelmének a megduplázása is. Mindezek érdekében "közepesen magas", de konkrét számokban nem meghatározott gazdasági növekedést terveznek a 2016-ban kezdődő ötéves terv keretében. Az erre vonatkozó irányelveket a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága fogadta el az október végén megtartott négynapos plenáris ülésén. A dokumentum szerint a következő ötéves tervben kulcsszerepet kap majd az innováció. Ez azt jelenti, több pénzt szánnak a tudományra és a fejlesztésre, a csúcstechnológiára. A világ legnépesebb országától – mely így egyben a legnagyobb kommunista diktatúra is – megszoktuk, hogy ilyen hangzatos célkitűzéseket fogadnak el a központi bizottság ülésein. Közben viszont tudjuk, hogy Pekinget a világ „fővárosaként” tartják számon a légszennyezettség tekintetében. Még sokak emlékében él, amikor a pekingi nyári olimpiai játékok megnyitójának káprázatos műsorát elhalványította az ipari tevékenység melléktermékeként jelentkező szmog. Nem csak Peking érintett azonban. A világ húsz legrosszabb levegőjű városa közül tizenhat Kínában van. Nyilván ezért van, hogy 1998 óta saját mérőrendszert használnak a légszennyezettség mérésére. Ötszáz fokozatú skálát találtak ki, és szerintük akkor tiszta a levegő, ha az érték száz alatt van. Ez a szint a világ más városaiban jóval az egészségügyi határérték felettinek számít. Nemrég azonban kiderült, hogy Peking az első város, amely nyári és téli olimpiának is otthont ad. A kínai főváros adhat otthont ugyanis a 2022-es téli olimpiának. Lehet, hogy téved azonban, aki azt hiszi, hogy hét év múlva megint a szmog homályosítja el a játékok megnyitóját. Időközben ugyanis az történik, hogy a hatalmas ázsiai ország már nagy lendülettel kezdte meg gazdaságának a kizöldítését. A téma kevesebb teret kap a sajtóban, mint amikor súlyos mértékben zajlott a környezetszennyezés, de Kína ma már „súlyos” pénzeket költ a tiszta energia felhasználására, az első eredmények is mutatkoznak már. Annak ellenére, hogy az ezredforduló után Kína lett a világ legnagyobb környezetszennyezője, ennek nyomán az emberek képzetében füstölgő kohók, hatalmas szeméttelepek, a munkavédelem alapvető szempontjait is figyelmen kívül hagyó bányák és üzemek jelentik Kínát. A kínai szemléletváltáshoz nyilván az is hozzájárul, hogy a súlyos környezetszennyezés már annyira zavarta az embereket, hogy politikai szempontból a rendszer számára is kockázatossá kezdett válni. Elég csak nagyvonalakban annyit elmondani, hogy Kína egymaga több szenet elhasznál, mint a világ többi része összesítve. A levegő pedig annyira szennyezett, hogy a pekingi amerikai nagykövetség óránként frissíti az egészségügyi kockázatokat jelentő adatokat. Ma már azonban a legnagyobb környezetszennyező egymaga annyit költ környezetbarát beruházásokra, mint az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió együttvéve, azaz, összesen tavaly mintegy 83 milliárd dollárt. Természetesen a legjelentősebb energetikai ágazat Kínában is a villamosenergia-termelés. Az ágazatban – története során először – tavaly csökkent a fosszilis források részaránya. A zöldenergia részesedése ezzel együtt jelentősen megnőtt, meghaladta a nukleáris energiáét is. Ez egyben cáfolja az olyan véleményeket is, hogy Peking úgy akar változtatni energiafelhasználásán, hogy a fosszilis energia helyett az atomenergia-függővé válik. Mindez úgy történik, hogy közben még növelik is a teljes termelői kapacitásokat. Az ország világelsőnek számító 1,36 terrawattos kapacitását úgy bővítik, hogy a fosszilis források felhasználása nem növekszik. Mivel Kína a világ legnagyobb káros anyag kibocsájtója, ezért az egész emberiség szempontjából nagyon fontos, mi történik náluk. Másrészt, az sem mellékes, hogy mások számára követendő példával szolgálnak: Ha ugyanis Kína tényleges intézkedéseket tesz, az mindennél többet segíthet abban, hogy a többiek is tegyenek valamit. Elsősorban azért, mert az érzékelhető konkrét lépések csökkentik a politikai gyanakvást a felek között. Emellett az, ha egy kontinensnyi ország, menetrendszerűen indítja a zöldberuházásokat, az sokat segíthet a környezetbarát technológiák és a berendezések árának lenyomásában is. Ez pedig világszerte ösztönzőleg hat majd az átállásra. A napelemek például 70 százalékkal lettek olcsóbbak az elmúlt öt évben.
Mindez jó hírként kezelhető, de ezt azért némileg beárnyékolja az a tény, hogy a kontinensnyi ország esetében még mindig hiányzik az átláthatóság az adatok kapcsán. Valami azonban kétséget kizárhatóan elkezdődött Kínában is. Hogy végül meddig tart a lendület, illetve hogy lesz-e kézzel fogható hatása a nemzetközi klímapolitika alakulására, az még a jövő titka. |
Kapcsolódó cikkek
- Madárvilág egykor és most
- A növénygenetika rejtelmei
- Református egyházjogi és jogteológiai reflexiók az Európai Unió egyházfelfogására
- A kereszt civilizációja
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- VII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata