Tudta-e?
hogy az emberi szervezet víztartalma a kor előrehaladtával csökken? Az újszülött szervezete 72, a felnőtté átlagosan 60, míg az idős emberé 50%-ban tartalmaz vizet.

159-160. szám - 2017. december - 2018. január

Gazdaság

A neuro-közgazdaságtan kialakulása

Gyors ütemben túlnépesedő bolygónk lakossága részben a közgazdaságtudománytól várja a jövőben alkalmazható hatékony megoldásokat.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

7

Hogyan megteremteni egy környezetkímélő, de középtávon még fenntartható növekedés alapjait? Hogyan növelni a foglakoztatást, hogy közben ne okozzunk vissza nem fordítható károkat környezetünkben? Milyen legyen a megtermelt javak optimális elosztása, és milyen mechanizmusokkal lehet ezt hatékonyan szabályozni? A történelmi tapasztalatok alapján tisztában kell lenni azzal is, hogy a gazdasági döntések sosem pusztán a közgazdaságtudomány szempontjaiból megalapozott megfontolásokból születnek, hanem mindig keresni kell az érzelmi, vagy éppen politikai hátteret is.

Richard H. Thaler chicagói professzor kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat. Kutatási területe a pénzügyi döntések mögött meghúzódó pszichológiai tényezők vizsgálata. A pszichológia és a viselkedéstudomány beemelése a közgazdaságtanba, illetve a két kutatási terület egyfajta összevonása, társítása egy egész sor korábban nehezen értelmezhető jelenség kialakulására adhat magyarázatot. A neuro-ökonómia egy olyan új tudományág, mely a pszichológiát és a közgazdaságtant ötvözi. A legtöbbet ígérő biológiai megalapozottságú új irányzat, a neuroeconomics, vagy neuro-ökonómia melynek még nincs is igazi magyar megfelelője. Az alapja az, hogy tudományos módszerekkel, a döntéshozók agyi struktúrájából próbálnának következtetni a meghozott és a jövőben meghozandó gazdasági döntések jellegére. Ígéretes, egyben távlatok nyílhatnak meg egyben ez által.

Nem újdonság azonban a fogyasztói döntések neurológiai-pszichológiai oldalról történő megközelítése. A 30-as években már Keynes is fontosnak tartotta a lelki tényezők szerepét. A második világháborút követően a főáramú közgazdaságtan központi szereplője a saját érdekeit sok esetben önző módon követő, de racionálisan gondolkodó homo oeconomicus lett. A neuroökonómia a viselkedési gazdaságtannal rokon terület. Ez utóbbi abból a megközelítésből indul ki, hogy a hagyományos közgazdaságtan feltételezéseivel ellentétben az ember valójában nem cselekszik mindig racionálisan. Az érzelmeknek is jelentős szerepe van a döntéshozatalban. A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklásában az áll, hogy Richard Thaler a döntéshozatali mechanizmus viselkedés lélektani és gazdasági aspektusai közötti kapcsolatok feltárásával érdemelte ki az elismerést. Fő kutatási területe a viselkedési közgazdaságtan és a pénzügyek, azon belül a döntéshozatalok mögött rejlő pszichológiai magyarázatok.

Sokan tekintenek úgy a dolgok alakulására, hogy a közgazdaságtan az orvosi egyetemekről és kutatóintézetekből kiinduló forradalom küszöbén áll. Az agy működésének vizsgálatával foglalkozó tudomány valószínűleg megváltoztatja mindazt, amit az emberek döntéseiről gondolunk. A neuro-közgazdaságtan azonban még gyermekcipőben jár. Csak az utóbbi néhány évben történtek komolyabb erőfeszítések az idegtudomány és a közgazdaságtan összekapcsolására. A tudományos forradalmak azonban sok esetben teljesen váratlan helyeken kezdődnek. Ezt történelmi tapasztalatok is alátámasztják. Egy-egy tudományterület pedig egy idő után rendre terméketlenné válik, amennyiben nem tűnnek fel új megközelítések. Érzéseink és ösztöneink ugyanis nagyon sokszor felülírják a józan számításokat. Az ember gyakran csupán kényszeres jövő-kitaláló, vagy jövőlátó.

A közgazdasági Nobel-díjat csak 1969 óta ítélik oda. A „valódi” Nobel-díjakkal ellentétben nem maga a dinamit feltalálója, Alfred Nobel, hanem a Svéd Nemzeti Bank hozta létre, alapításának 300. évfordulója alkalmából. Sokan pont ezért nem is tekintik igazi Nobel-díjnak, mert Nobel végrendeletében nem szerepelt. Hivatalos neve: A Svéd Nemzeti Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére. Az 1945. szeptember 12-én született Richard Thaler kilenc millió svéd koronát, azaz mintegy 944 ezer eurót kapott a díjjal együtt. A professzor a díjazásáról értesülve azt nyilatkozta, hogy nagyon boldog, majd stílusosan azt ígérte, hogy a pénzt megpróbálja a lehető legirracionálisabb módon elkölteni.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor