- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy kiterjesztett napelemtábláival jelenleg a Nemzetközi Űrállomás az éjszakai égbolt legfényesesbb "csillaga", ennek következtében a Vénusz a második helyre szorult?
159-160. szám - 2017. december - 2018. január
GazdaságA neuro-közgazdaságtan kialakulásaGyors ütemben túlnépesedő bolygónk lakossága részben a közgazdaságtudománytól várja a jövőben alkalmazható hatékony megoldásokat.
|
8
|
Hogyan megteremteni egy környezetkímélő, de középtávon még fenntartható növekedés alapjait? Hogyan növelni a foglakoztatást, hogy közben ne okozzunk vissza nem fordítható károkat környezetünkben? Milyen legyen a megtermelt javak optimális elosztása, és milyen mechanizmusokkal lehet ezt hatékonyan szabályozni? A történelmi tapasztalatok alapján tisztában kell lenni azzal is, hogy a gazdasági döntések sosem pusztán a közgazdaságtudomány szempontjaiból megalapozott megfontolásokból születnek, hanem mindig keresni kell az érzelmi, vagy éppen politikai hátteret is. Richard H. Thaler chicagói professzor kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat. Kutatási területe a pénzügyi döntések mögött meghúzódó pszichológiai tényezők vizsgálata. A pszichológia és a viselkedéstudomány beemelése a közgazdaságtanba, illetve a két kutatási terület egyfajta összevonása, társítása egy egész sor korábban nehezen értelmezhető jelenség kialakulására adhat magyarázatot. A neuro-ökonómia egy olyan új tudományág, mely a pszichológiát és a közgazdaságtant ötvözi. A legtöbbet ígérő biológiai megalapozottságú új irányzat, a neuroeconomics, vagy neuro-ökonómia melynek még nincs is igazi magyar megfelelője. Az alapja az, hogy tudományos módszerekkel, a döntéshozók agyi struktúrájából próbálnának következtetni a meghozott és a jövőben meghozandó gazdasági döntések jellegére. Ígéretes, egyben távlatok nyílhatnak meg egyben ez által. Nem újdonság azonban a fogyasztói döntések neurológiai-pszichológiai oldalról történő megközelítése. A 30-as években már Keynes is fontosnak tartotta a lelki tényezők szerepét. A második világháborút követően a főáramú közgazdaságtan központi szereplője a saját érdekeit sok esetben önző módon követő, de racionálisan gondolkodó homo oeconomicus lett. A neuroökonómia a viselkedési gazdaságtannal rokon terület. Ez utóbbi abból a megközelítésből indul ki, hogy a hagyományos közgazdaságtan feltételezéseivel ellentétben az ember valójában nem cselekszik mindig racionálisan. Az érzelmeknek is jelentős szerepe van a döntéshozatalban. A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklásában az áll, hogy Richard Thaler a döntéshozatali mechanizmus viselkedés lélektani és gazdasági aspektusai közötti kapcsolatok feltárásával érdemelte ki az elismerést. Fő kutatási területe a viselkedési közgazdaságtan és a pénzügyek, azon belül a döntéshozatalok mögött rejlő pszichológiai magyarázatok. Sokan tekintenek úgy a dolgok alakulására, hogy a közgazdaságtan az orvosi egyetemekről és kutatóintézetekből kiinduló forradalom küszöbén áll. Az agy működésének vizsgálatával foglalkozó tudomány valószínűleg megváltoztatja mindazt, amit az emberek döntéseiről gondolunk. A neuro-közgazdaságtan azonban még gyermekcipőben jár. Csak az utóbbi néhány évben történtek komolyabb erőfeszítések az idegtudomány és a közgazdaságtan összekapcsolására. A tudományos forradalmak azonban sok esetben teljesen váratlan helyeken kezdődnek. Ezt történelmi tapasztalatok is alátámasztják. Egy-egy tudományterület pedig egy idő után rendre terméketlenné válik, amennyiben nem tűnnek fel új megközelítések. Érzéseink és ösztöneink ugyanis nagyon sokszor felülírják a józan számításokat. Az ember gyakran csupán kényszeres jövő-kitaláló, vagy jövőlátó. A közgazdasági Nobel-díjat csak 1969 óta ítélik oda. A „valódi” Nobel-díjakkal ellentétben nem maga a dinamit feltalálója, Alfred Nobel, hanem a Svéd Nemzeti Bank hozta létre, alapításának 300. évfordulója alkalmából. Sokan pont ezért nem is tekintik igazi Nobel-díjnak, mert Nobel végrendeletében nem szerepelt. Hivatalos neve: A Svéd Nemzeti Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére. Az 1945. szeptember 12-én született Richard Thaler kilenc millió svéd koronát, azaz mintegy 944 ezer eurót kapott a díjjal együtt. A professzor a díjazásáról értesülve azt nyilatkozta, hogy nagyon boldog, majd stílusosan azt ígérte, hogy a pénzt megpróbálja a lehető legirracionálisabb módon elkölteni. |
Kapcsolódó cikkek
- Az egyensúlyszerv fiziológiája
- A hallás mechanizmusa
- Mit üzen a fény?
- A posztmodern forradalom
- A forradalom keresztes vitézei
- Cukorbetegség
- Építészet - szimbiózisban a természettel
- Munkácsy képei a fizikus szemével
- Európa harca önmaga ellen
- Kivezető utak a forradalomból
- Méhészeti alapismeretek
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- VII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata