Tudta-e?
Egy Ellen Church nevű fiatal hölgy meggyőzte a Boeing Air Transport embereit, hogy ápolói végzettsége és repülés iránti szeretete alkalmassá teszi őt arra, hogy az utasoknak segítsen vészhelyzetek esetén. Így aztán 1930-ban ő lett az első stewardess.

193. szám - 2020. október

Digitális nomádok

A távmunka fogalma nem volt ismeretlen korábban sem. Igazán akkor kezdett terjedni, amikor beütött a koronavírus járvány.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

3

A legtöbb ember a hétköznapjait a megszokások alapján éli. Reggel felkel, bemegy dolgozni autóval vagy tömegközlekedési eszközzel, majd amikor végül fáradtan hazaér, egy kis tévézés, vagy más lazító tevékenység után és lefekszik aludni, hogy másnap újra tudja indítani a napot. Ebben is változások körvonalazódnak azonban: egyre többen döntenek úgy, hogy olyan feladatokat vállalnak, amit távmunkában is el lehet végezni.

A távmunka fogalma nem volt ismeretlen korábban sem. Igazán akkor kezdett terjedni, amikor beütött a koronavírus járvány. Távmunka alatt nem csak azt értjük, ha valaki nem a cég irodájában vagy más helységében, hanem otthonról végzi el a munkafeladatokat. Tágabb értelemben a távmunka bárhonnan végezhető. A világháló létrehozása lehetővé tette a digitális nomádként emlegetett munkakultúra kialakulását. Korábban, aki szeretett utazni, távoli vidékeket bejárni, más kultúrákat megismerni, annak szabadságolnia kellett magát. Ma viszont a munkavégzéssel együtt is meg lehet ezt tenni. Bejárni a világot, élményeket és tapasztalatot gyűjteni, új embereket és kultúrákat megismerni, mindeközben pedig rendesen dolgozni. Régen ez szinte lehetetlen volt, ma viszont már sokaknak sikerül. A világon, a gazdaságilag legfejlettebb országokban a legkifejezettebb a folyamat: ma már mintegy ötmillió amerikai munkavállaló vallja magát digitális nomádnak.

A teljes munkaerőpiacot nézve azonban a digitális nomádok aránya jelenleg a világon még az IT-szektorban sem éri el az egy ezreléket sem. A koronavírus-járvány kirobbanása óta azonban az online munkavégzés gyors térhódítása zajlik. Jó eséllyel robbanásszerűen meg fog ugrani a digitális nomádok száma is. Ami ezt serkentheti még, hogy a digitális nomádok maguk osztják be az idejüket és az energiájukat, így pedig a tapasztalatok szerint képesek jobban optimalizálni a munkavégzésüket. Van, aki a teljesítményét tudja így jelentősen megnövelni, mások viszont nem a többre hajtanak, hanem több szabadidőt tudnak maguknak így biztosítani. Ugyanakkor magasabb életszínvonalat is, amennyiben az illető - megtartva a korábbi fizetését - olyan országból dolgozik be ahol számára nevetségesen alacsonyak a megélhetési költségek.

Figyelemre méltó, hogy országunkban is időben reagálnak a világban zajló jelenségekre. A bejelentés szerint ugyanis az illetékes minisztérium két törvénymódosítást fog hamarosan javasolni, melyek lehetővé tennék a digitális nomádok idevonzását. Azt tervezik, hogy egy éves szerbiai munkavízumhoz juthatnak azok, akiknek a bruttó bére meghaladja a 3500 dollárt fél éven át, viszont nem szerbiai állampolgárok és nincs lakcímük Szerbiában, de ideiglenesen itt dolgoznának. Ez így még kicsit furcsán is hangzana, ha nem tudnánk, hogy most is vannak olyan külföldiek, akik Szerbiából távmunkát végeznek távoli cégeknek. Európában Észtország tette meg az első lépést az online munkát folytatóknak a magához csalogatásához, világviszonylatban pedig Bali szigete a kimagasló példa. Ez utóbbi helyen a becslések szerint 50 ezer digitális nomád él. A vonzerőnek és a megfelelő szabályozásnak köszönhetően pedig az ország is jelentős bevételeket valósíthat meg ebből. A tervek szerint jövőre már Szerbia is nyitottabbá válna a digitális nomádok előtt.

Ma már sok mindent simán meg lehet oldani bárhonnan az interneten keresztül. Akár egy cégnek dolgozva, akár szabadúszóként vagy vállalkozóként élni lehet és kell is a lehetőségekkel. A munkaerőpiac forradalmi átalakuláson megy keresztül. A modern technológia lehetőségeit kihasználva egy laptoppal vagy okostelefonnal felszerelkezve a világ bármely pontjáról el lehet végezni bizonyos munkafeladatokat. Egy programozó, tervező, grafikus, szövegíró, újságíró, de az újabb profilok közül a youtuber, blogger, vagy a webfejlesztő is bárhol dolgozhat, ha megvan hozzá a megfelelő hálózat.

A szabályozás a digitális nomádokat illetően is fontos és figyelemre méltó a tenni akarás is. Országunkban viszonylag olcsó az élet, de nem ez lehet a legvonzóbb, hanem, hogy rengeteg a látnivaló, természeti szépségekben gazdag tájegységeink vannak, színes és változatos a kultúra, nem mellékesen a gasztronómia is vonzó lehet, a vendégszeretet is messze földön híres. Ugyanakkor a digitális nomádok „legalizálása” előnyökkel, de hátrányokkal is járhat. Mert nem csak a törvényes keretek a fontosak. A megbízható és stabil szélessávú internet-hozzáférés, a szintén stabil áramellátás mellett például a környezetszennyezés és egyéb közvetve és közvetlenül ható tényezők is befolyásolják, mennyire leszünk, vagy lehetünk vonzóak a digitális nomádok számára. Nálunk is sok a tehetséges programozó, fejlesztő és dizájnér. Őket a folyamat elvándorlásra sarkallhatja, de a jó benne viszont, hogy az esetleges visszatérők új tapasztalatokat hoznak.

A digitális nomádok életmódja és a trendek is folyamatosan változnak. Megfigyelhető, hogy amikor divatossá válik egy hely, mert például olcsó, az egy idő után drágulni kezd. Az új helyek vonzerejét elsősorban a kor csúcstechnológiáját kielégíteni képes internet-szolgáltatás alapozhatja meg, de sok más tényező is befolyásolja a nomádok döntéseit. 

Arról is beszélnek, hogy térség országai közül elsőként válhatnánk vonzóvá ilyen szempontból. Ugyanakkor például Horvátországban is nagy terveket fogalmaztak meg ez irányban. Ha tágabb horizonton szemlélődünk, Észtország már augusztus elsejétől elfogadja a „digitális nomád vízumot”. Az ország elsők között lakhatási lehetőséget is ad azoknak a munkavállalóknak, akik online dolgoznak egy külföldi cégnek. A volt szovjet gyárcsarnokokban közösségi tereket és irodákat kínálnak. A digitális nomád vízummal 12 hónapig tartózkodhatnak Észtországban. Az észtek már jelentős költségvetési bevételeket valósítanak meg ebből: jól jár az állam is és a nomádok is.

Az otthoni munkavégzésnek árnyoldalai is vannak. Az előnyére váltott munkaidő hátránnyá is válhat. Nem kis önfegyelemre van ugyanis szükség ahhoz, hogy tartani tudjuk a munkatempót és a határidőket úgy, hogy közben ott vannak körülöttünk az otthoni intéznivalók. Van azonban, aki a házimunka egy részét is el tudja végezni munkaidőben, például megfőz. Azonban, egy teljesítményorientált személynél a szabad munkavégzési idő addig is elvezethet, hogy szinte az egész napot végigdolgozza. Egy idő után ez kimerültséghez, a kreativitás tekintetében pedig kiégéshez is vezethet. A családi életre is hatással lehet, de negatívumként említhető, hogy ez a munkavégzési mód a szokásosnál is kevesebb mozgással jár, ami mozgásszervi panaszokat, elhízást okozhat. Úgy tűnhet, az internet alapú munkavégzés végleg elszigeteli a munkavállalókat egymástól, és magányosan a számítógéphez szögezi őket, ami elidegenedett társadalmunkban csak még jobban ráerősít a tendenciákra. A valóságban ez a generáció nem így kezeli a digitális környezetet, nem úgy éli meg a munkavégzést, hogy elszigetelve érezné magát. 

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor