Tudta-e?
Ha a cápa nevét halljuk, már látjuk is magunk előtt, hogyan marcangolja szét az embert. A több száz cápa fajból azonban csak 4 – 5 támad az emberre. Ilyen például a tigris – és a nagy fehér cápa. Évente az egész világon 60 cápatámadás történik, több mint a felét azonban ember provokálja…és ebből 2 – 3 halálos.

150. szám - 2017. március

Gazdaság

A komputerizáció hatása a termelékenységre

Bizonyos források szerint Szerbiában hatalmas hiány van informatikusokból, IT szakemberekből, rendszergazdákból, programozókból. Ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy nem minden cégben helyeznek nagy hangsúlyt a digitalizációra, a számítógépes megoldásokon alapuló fejlesztésekre.
TÓTH Péter | a szerző cikkei

4

Amikor versenyképesség és eredményesség szempontjából hasonlítjuk össze a cégeket, vállalkozásokat, akkor sem mindig tapasztalhatunk szignifikáns különbségeket az informatika legújabb vívmányait alkalmazó és az ilyen téren kicsit „elmaradottabb” vállalkozások között. Eközben azonban vannak olyan kiemelkedően sikeres vállalkozások, melyek éppen a legújabb fejlesztésű IT technológiák alkalmazásával váltak kiemelkedően nyereségessé. Más esetekben azt látjuk, a cégvezetők vagy nem ismerik fel, vagy nem tudják megfelelő hatékonysággal alkalmazni az előnyösnek ígérkező megoldásokat. Mindez azonban részben normális, úgymond előrelátható jelenségnek tekinthető. Az egyes iparágak, azon belül is pedig az egyes cégek tevékenysége pedig sokban különbözik egymástól. Nem vizsgálhatjuk őket, nem mérhetjük a teljesítményüket a információs technológiák alkalmazása szempontjából, anélkül, hogy közben ne vennénk figyelembe a rájuk jellemző különlegességeket.

Ha különleges példákkal szeretnénk ezt illusztrálni, azt mondhatnánk, egy növénytermesztéssel foglakozó vállalkozás ma is kiemelkedően nyereséges lehet egyetlen számítógép megléte nélkül, vagy egyetlen informatikus alkalmazása nélkül is. Ugyanakkor például egy internetes áruforgalmazásra szakosodott vállalkozást már nem lehet számítógépes fejlesztések és alkalmazások, valamint informatikusok nélkül elképzelni. Ma még tehát például egy növénytermesztéssel foglakozó cég még lehet kiemelkedően nyereséges digitális technológia nélkül is. De már is forradalmi újdonságok vannak terjedőben. Az ültetvényeket drón által hordozott kamerákkal figyelik meg és a korszerű alkalmazások segítségével a levelekről visszaverődő fény színskálája alapján tudják összeállítani a tápoldatot, amivel aztán permeteznek a magasabb hozamok elérése érdekében. Ez jelenti a jövőt ebben az ágazatban is, de ma még ezek a modern technológiák és az ahhoz szükséges eszközök nincsenek kellő mértékben elterjedve.

A számítástechnika rohamos fejlődésének eredményeként ma a következő évtizedeket meghatározó új társadalmi rend kibontakozásának vagyunk a tanúi. A folyamat mára minden országban, régióban és településen kiemelkedő kérdéssé válik. Az információs társadalom közelebb hozza egymáshoz a régiókat, országokat és városokat, de a kontinenseket is. A forradalmian új technológiák fejlesztése és azoknak a közhasználatba történő bevezetése meghatározó a világ különböző részeiben található szervezeti egységek szempontjából. Így ma már nem kerülhető meg annak a vizsgálata, hogy mennyire felkészült egy ország gazdasága az új technológiai változások nyomán kialakuló új követelmények teljesítésére, mennyire képes mindezt alkalmazni a gazdaság területén és a társadalom más szegmenseiben. Ilyen szempontból érdekes megvizsgálni, hogy egy-egy nemzetgazdaság mennyire versenyképes ezen a területen is.

A termelékenységi paradoxon

Robert Merton Solow, ma is élő Nobel Emlékdíjas közgazdász, aki még 1987-ben a gazdasági növekedési elméletéért kapta meg a díjat. Az 1924-ben született Solow-t 1961-ben a John Bates Clark-éremmel majd 1987-ben a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal tüntették ki. 1999-ben megkapta Bill Clinton elnöktől a National Medal of Science-et is. Amikor a Nobel-díjat kapta, az egy egészen más kor volt még, az informatikai eszközök, az IT technológiák elterjedése szempontjából a kezdet. Elméletének egyik kulcsmondata, melyet azóta is rendkívül sok helyen idéznek, így hangzik: „You can see the computer age everywhere but in the productivity statistics.” Hevenyészett magyar fordításban ez annyit jelent: „Mindenhol látni a számítógépkorszak nyomait, csak a termelékenységi statisztikákban nem." Ezzel kapcsolatban több magyarázat is létezik. Sokan vélik úgy, hogy Solow lényegében szkeptikus feltevéseket fogalmazott meg a számítástechnikai forradalom hatásainak tekintetében. Ők azok, akik egyben meg is kérdőjelezik a számítógépes kultúra elterjedésének általános és végső hasznát az emberi civilizáció fejlődése szempontjából. Általában arra hivatkoznak, hogy a komputerizáció hatása a gazdaság egészére viszonylag csekély, illetve, hogy azoknak az iparágaknak az aránya, melyek az IT technológiával kapcsolatosak, nem akkora, hogy hatással lehetne az egész gazdaság teljesítményére. Egyben pedig az ilyen új technológiák bevezetésének költségei olyan nagyok, hogy nem csak rövid-, de középtávon is veszteségessé teheti a felhasználóit.

Mindez azonban sem nem bizonyítható, sem nem cáfolható egykönnyen. A komputerizáció hatásai ugyanis valóban nehezen mérhetőek. Bizonyos ágazatokban a számítógépek elterjedése rohamos termelékenységnövekedést eredményezett. Ha csupán ezt mérjük, akkor azonban téves következtetésekre juthatunk. Ha viszont elméleti síkon, filozófiai alapokon próbáljuk megközelíteni a dolgot, megint kevés egyértelmű dolgot találunk. Mindez nehezen számszerűsíthető. Ha ugyanis a termelékenység az IT fejlesztések nyomán megugrik egy ágazatban, azt is vizsgálnunk kellene, hogyan mérhetőek azok a ráfordítások és az okozott esetleges környezeti hatások, melyek a fejlesztés létrejöttéhez keletkeztek. Harminc ével ezelőtt a probléma felvetése és taglalása Nobel-díjat ért. Most lehet, hogy a bizonyítás érne meg egy újabbat. De mit és hogyan mérhetnénk? Ezen érdemes elgondolkodni.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor