- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Ha a cápa nevét halljuk, már látjuk is magunk előtt, hogyan marcangolja szét az embert. A több száz cápa fajból azonban csak 4 – 5 támad az emberre. Ilyen például a tigris – és a nagy fehér cápa. Évente az egész világon 60 cápatámadás történik, több mint a felét azonban ember provokálja…és ebből 2 – 3 halálos.
150. szám - 2017. március
GazdaságA komputerizáció hatása a termelékenységreBizonyos források szerint Szerbiában hatalmas hiány van informatikusokból, IT szakemberekből, rendszergazdákból, programozókból. Ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy nem minden cégben helyeznek nagy hangsúlyt a digitalizációra, a számítógépes megoldásokon alapuló fejlesztésekre.
|
4
|
Amikor versenyképesség és eredményesség szempontjából hasonlítjuk össze a cégeket, vállalkozásokat, akkor sem mindig tapasztalhatunk szignifikáns különbségeket az informatika legújabb vívmányait alkalmazó és az ilyen téren kicsit „elmaradottabb” vállalkozások között. Eközben azonban vannak olyan kiemelkedően sikeres vállalkozások, melyek éppen a legújabb fejlesztésű IT technológiák alkalmazásával váltak kiemelkedően nyereségessé. Más esetekben azt látjuk, a cégvezetők vagy nem ismerik fel, vagy nem tudják megfelelő hatékonysággal alkalmazni az előnyösnek ígérkező megoldásokat. Mindez azonban részben normális, úgymond előrelátható jelenségnek tekinthető. Az egyes iparágak, azon belül is pedig az egyes cégek tevékenysége pedig sokban különbözik egymástól. Nem vizsgálhatjuk őket, nem mérhetjük a teljesítményüket a információs technológiák alkalmazása szempontjából, anélkül, hogy közben ne vennénk figyelembe a rájuk jellemző különlegességeket. Ha különleges példákkal szeretnénk ezt illusztrálni, azt mondhatnánk, egy növénytermesztéssel foglakozó vállalkozás ma is kiemelkedően nyereséges lehet egyetlen számítógép megléte nélkül, vagy egyetlen informatikus alkalmazása nélkül is. Ugyanakkor például egy internetes áruforgalmazásra szakosodott vállalkozást már nem lehet számítógépes fejlesztések és alkalmazások, valamint informatikusok nélkül elképzelni. Ma még tehát például egy növénytermesztéssel foglakozó cég még lehet kiemelkedően nyereséges digitális technológia nélkül is. De már is forradalmi újdonságok vannak terjedőben. Az ültetvényeket drón által hordozott kamerákkal figyelik meg és a korszerű alkalmazások segítségével a levelekről visszaverődő fény színskálája alapján tudják összeállítani a tápoldatot, amivel aztán permeteznek a magasabb hozamok elérése érdekében. Ez jelenti a jövőt ebben az ágazatban is, de ma még ezek a modern technológiák és az ahhoz szükséges eszközök nincsenek kellő mértékben elterjedve. A számítástechnika rohamos fejlődésének eredményeként ma a következő évtizedeket meghatározó új társadalmi rend kibontakozásának vagyunk a tanúi. A folyamat mára minden országban, régióban és településen kiemelkedő kérdéssé válik. Az információs társadalom közelebb hozza egymáshoz a régiókat, országokat és városokat, de a kontinenseket is. A forradalmian új technológiák fejlesztése és azoknak a közhasználatba történő bevezetése meghatározó a világ különböző részeiben található szervezeti egységek szempontjából. Így ma már nem kerülhető meg annak a vizsgálata, hogy mennyire felkészült egy ország gazdasága az új technológiai változások nyomán kialakuló új követelmények teljesítésére, mennyire képes mindezt alkalmazni a gazdaság területén és a társadalom más szegmenseiben. Ilyen szempontból érdekes megvizsgálni, hogy egy-egy nemzetgazdaság mennyire versenyképes ezen a területen is. A termelékenységi paradoxon Robert Merton Solow, ma is élő Nobel Emlékdíjas közgazdász, aki még 1987-ben a gazdasági növekedési elméletéért kapta meg a díjat. Az 1924-ben született Solow-t 1961-ben a John Bates Clark-éremmel majd 1987-ben a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal tüntették ki. 1999-ben megkapta Bill Clinton elnöktől a National Medal of Science-et is. Amikor a Nobel-díjat kapta, az egy egészen más kor volt még, az informatikai eszközök, az IT technológiák elterjedése szempontjából a kezdet. Elméletének egyik kulcsmondata, melyet azóta is rendkívül sok helyen idéznek, így hangzik: „You can see the computer age everywhere but in the productivity statistics.” Hevenyészett magyar fordításban ez annyit jelent: „Mindenhol látni a számítógépkorszak nyomait, csak a termelékenységi statisztikákban nem." Ezzel kapcsolatban több magyarázat is létezik. Sokan vélik úgy, hogy Solow lényegében szkeptikus feltevéseket fogalmazott meg a számítástechnikai forradalom hatásainak tekintetében. Ők azok, akik egyben meg is kérdőjelezik a számítógépes kultúra elterjedésének általános és végső hasznát az emberi civilizáció fejlődése szempontjából. Általában arra hivatkoznak, hogy a komputerizáció hatása a gazdaság egészére viszonylag csekély, illetve, hogy azoknak az iparágaknak az aránya, melyek az IT technológiával kapcsolatosak, nem akkora, hogy hatással lehetne az egész gazdaság teljesítményére. Egyben pedig az ilyen új technológiák bevezetésének költségei olyan nagyok, hogy nem csak rövid-, de középtávon is veszteségessé teheti a felhasználóit. Mindez azonban sem nem bizonyítható, sem nem cáfolható egykönnyen. A komputerizáció hatásai ugyanis valóban nehezen mérhetőek. Bizonyos ágazatokban a számítógépek elterjedése rohamos termelékenységnövekedést eredményezett. Ha csupán ezt mérjük, akkor azonban téves következtetésekre juthatunk. Ha viszont elméleti síkon, filozófiai alapokon próbáljuk megközelíteni a dolgot, megint kevés egyértelmű dolgot találunk. Mindez nehezen számszerűsíthető. Ha ugyanis a termelékenység az IT fejlesztések nyomán megugrik egy ágazatban, azt is vizsgálnunk kellene, hogyan mérhetőek azok a ráfordítások és az okozott esetleges környezeti hatások, melyek a fejlesztés létrejöttéhez keletkeztek. Harminc ével ezelőtt a probléma felvetése és taglalása Nobel-díjat ért. Most lehet, hogy a bizonyítás érne meg egy újabbat. De mit és hogyan mérhetnénk? Ezen érdemes elgondolkodni. |
Kapcsolódó cikkek
- Újvidék - az új város
- A forradalom lényege
- Játékautomatáktól a robotokig
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- VII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata