Tudta-e?
...hogy a csontok felépítésén túl a kalciumnak szerepe van az izmok összehúzódásában, a véralvadásban, valamint a vérnyomás szabályozásában is?

164. szám - 2018. május

Az ember és a környezete

A környezetvédelem és a gazdasági növekedés nem zárja ki egymást
TÓTH Péter | a szerző cikkei

8

Az ember környezetformáló tevékenysége egészen messzire nyúlik vissza. Már az őskorban is megfigyelhető volt a folyamat, de mai felfogással akkor még létezett egyfajta harmónia a természet és az elődeink között. Még a 19. században, sőt vidékünkön a 20. század elején a tanyavilágban is megfigyelhető volt egy kifejezetten környezetbarátnak mondható életmód, amit azonban nem egyfajta meggyőződésből folytattak elődeink. Az ilyen harmónia az idő múlásával, a modern kori találmányok elterjedésével és a fejlődéssel arányos mértékben torzult. A fejlettebb régiókban már az ókorban megjelent a csatornázás, kialakultak a kereskedelmi útvonalak, a földeket egyre nagyobb mértékben sajátították ki termőföldnek. A középkori járványok az alacsony higiéniai szint ékes bizonyítékai. Az elsősorban szerves eredetű szennyezés megfertőzte a vizeket, de legyek, patkányok is terjesztették a sokak számára halált hozó kórt. A legmarkánsabb változás az ember és környezet kiegyensúlyozott viszonyában azonban az ipari forradalommal jött létre. A szén energiaforrásként történő felhasználása, valamint a vasérc fokozott mértékű bányászata elősegítette a vaskohászat megerősödését, ami jelentős levegőszennyezéssel járt.

A széntüzelésű kazánok által kibocsájtott magas kéntartalmú füst a városok levegője olyannyira elszennyezte, hogy a napsütéses órák száma is csökkent. Az egészségügyi következmények pedig az egészségügyi ellátás nélkül tengődő, sok esetben kifejezetten rosszul táplált lakosság körében gyorsan megjelentek. A folyókba nagy mennyiségű kommunális- és ipari szennyvíz került, a légszennyezés és a vízszennyezés is egyre súlyosabb környezeti ártalomként jelentkezett az ipari forradalom kezdete óta. Később, a kőolaj energetikai célú felhasználásával olyan olcsó és bőséges energiaforráshoz jutott az emberiség, ami forradalmi átalakulást eredményezett. Mellékhatásaként viszont a környezetszennyezés üteme hihetetlenül felgyorsult.

A fokozott gazdasági fejlődés és a mai, profitközpontú gazdálkodás erőteljesen háttérbe szorította a környezetvédelmi érdekeket. Az iparosodás okozza a környezetszennyezést, ez kétségtelen összefüggésnek tekinthető. Ebből pedig egy olyan logikus következtetést vonhatnánk le, hogy a gazdasági növekedés összefüggésben áll a környezetszennyezéssel, pontosabban, hogy nagyobb GDP növekedés nagyobb környezetszennyezéssel jár. A gyors iparosítás valóban súlyos környezetkárosítással járt, ez tagadhatatlan. Ma viszont már egészen nem így van: a környezetszennyezés nem valamiféle szükséges rossz dolog, amely elkerülhetetlen kísérője a gazdaság fejlődésének. A környezetvédelem költséges, a cégek a profitját csökkenti, amikor szűrőberendezéseket szerelnek fel és működtetnek, környezetbarát technológiákat vezetnek be és egyéb módon tudatosan odafigyelnek a környezet megóvására. Ha azonban visszatekintünk fél évszázadot az időben, pozitív példák adhatnak okot az enyhe optimizmusra. A leggazdagabb országok példái azt mutatják, hogy a környezetvédelem politikai szinten történő felkarolása, ökológiai törvények megalkotásával, elfogadtatásával és betartatásával, akár gazdasági előnyökkel is járhat. Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) vizsgálatai szerint például 1970 óta minden környezetvédelemre fordított dollár megtérült és még 30 centnyi nyereséget is hozott az amerikai gazdaságnak. Az USA-ban 1980-ban vezették be az ólommentes benzin használatát, ami egy kimutatás szerint máig 6000 milliárd dolláros hasznot hozott a gazdaságnak.

A feltörekvő országok esetében viszont hatalmas gondot jelent a környezetszennyezés. Jelenleg a világ két legnépesebb országában, Kínában és Indiában a legsúlyosabb a helyzet. Hivatalos statisztikai adatokkal is alátámasztható, hogy a világon több ember hal meg a szennyezett víz és levegő miatt, mint háborúban, fertőző betegségekben, éhínségben és természeti katasztrófákban összesen. A globális GDP 6,2 százaléka úszik el ezek a halálesetek miatt. Ma, a 21. században még mindig ott tartunk, hogy az előállított vegyszerek többségét nem tesztelték le abból a szempontból, hogy mennyire veszélyesek az élővilágra, azon belül direkt vagy indirekt módon az emberi szervezetre. Az utóbbi hetven évben mintegy 5000 új vegyületet állított elő az emberiség és ezek jó részét nem vizsgálták meg abból a szempontból, milyen hatással lehet egészségünkre. Sok esetben olyan hatásokról lehet szó, melyek csak évtizedekig tartó vizsgálatokkal lehetne kimutatni, illetve maguk a hatások is csak generációkkal később jelentkeznek. A szennyezett levegő kikezdi egészségünket, ami viszont idő előtti halálhoz vezet. Sokan halnak meg az átlagosnál korábban a szennyezett víz okozta különféle betegségektől is. Becslések vannak csupán, de ezek szerint a világon évente másfélszer annyian halnak meg környezetszennyezési ártalmak következtében, mint ahányan a dohányzás következtében, illetve háromszor annyian, mint AIDS-ben, TBC-ben és maláriában, és hatszor annyian, mint közúti balesetekben. Ha a területi eloszlást nézzük, akkor Ázsiában a legsúlyosabb a helyzet. A feketelistán India az első, Kína az „előkelő” második. Minden negyedik elhalálozás Indiában valamilyen módon kapcsolatba hozható a környezetszennyezéssel, Kínában pedig minden ötödik haláleset ilyen. A lista élén van még Banglades, Pakisztán, Észak-Korea, Dél-Szudán és Haiti. Ezekben az országokban nagy valószínűséggel a halálesetek 20 százaléka idő előtt következik be, ökológiai okokra visszavezethetően.

A környezetszennyezésre, mint a 21. század egyik legnagyobb valós fenyegetésére tekinthetünk. A levegő és a vizeink fokozott szennyezése veszélyezteti életterünket, miközben ma már hátráltatja a gazdasági fejlődést, azon keresztül is, hogy emberek milliárdjainak egészségét károsítja. A most élők közös felelőssége, hogy ez ellen valóban tegyünk is valamit. A környezetszennyezéssel kapcsolatos halálesetek több mint 90 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő. A szennyezésből eredő különféle betegségek a marginalizálódott rétegek körében jelentősen nagyobb gyakorisággal fordulnak elő.  Az ilyen halálesetek és betegségek közvetlen és közvetett úton a termelékenység csökkenését is okozzák. Különböző országokban végzett kimutatások igazolják, hogy ez egy-egy ország GDP-jét akár évi 2 százalékkal is visszavetheti. A környezetszennyezés okozta betegségek kezelése pedig a fejlett országok egészségügyi kiadásainak 1,7 százalékát emésztik fel, miközben az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében ez az érték elérheti a 7 százalékot is. A jelenlegi tendenciák mellett pedig csak a légszennyezés okozta halálesetek száma 50 százalékkal megnőhet 2050-ig. Jó szervezéssel, megfelelő környezetvédelmi politikával, az erőforrások racionális felhasználása mellett azonban sokat lehet tenni annak érdekében, hogy megőrizzük környezetünket. Mind a gazdag, mind pedig a szegény országok esetében igaz, hogy a megfelelő stratégiák hosszútávon egy fenntarthatóbb GDP-növekedéshez vezetnek. Ma már idejétmúlt az a nézet, hogy a szegény országoknak el kell viselniük a szennyezések és a betegségek időszakát a jólét felé vezető úton.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor