- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy az USA-ban az 50 tagállamból 35-ben a törvény kötelező AIDS-szűrést tartalmaz, sőt New Yorkban 1997-től már az újszülötteket is kötelezően vizsgálják?
178. szám - 2019. július
Megarégiók, megapoliszokÉletünket alapvetően befolyásolja a földrajzi hely, hiszen egyáltalán nem mindegy, hol élünk. Ilyen megvilágításból is érdekes a gazdasági folyamatokat megvizsgálni, hiszen az egyéni és családi sorsokat nagymértékben meghatározza a „hely szelleme”.
|
4
|
Amikor a közgazdászok, vagy a politikusok világgazdasági erőkről beszélnek, általában nemzetállamokra utalnak, és többnyire GDP alapján rangsorolnak. Így például sokszor spekulálnak arról, hogy Kína átveszi a világ legnagyobb gazdaságának címét az Egyesült Államoktól. A nemzeteken alapuló számolgatás azonban a mai tudásalapú, világvárosok körül kiépült gazdaságok idején már nem megfelelő. A nagyobb városok és az agglomerációjuk kombinációiból álló megarégiókról kellene beszélnünk. Mindig bizonyos távlatokból érdemes szemlélni a dolgokat, mert akkor jól kirajzolódnak azok a folyamatok, melyek helyből kevésbé láthatóak. Egyaránt érvényes ez időbeli és földrajzi távlatokra. Ma már könnyen elérhetőek a műholdas felvételek. A NASA legfrissebb műholdfelvételei alapján például az látszik, hogy ma zöldebb a Föld, mint a 90-es évek közepén készült felvételeken. India, Kína és Európa nagyszabású fásítási programjainak hatására új erdős területek keletkeztek, melyek a világűrből is szépen látszanak. A kirajzolódó országhatárok pedig azt jelzik, hogy a folyamat valóban tudatos emberi tevékenység eredménye. Ahol ugyanis a szomszédos országokban nem volt tudatos erdősítés, ott az országhatár az űrből is látható. A gazdasági régiók határai legszebben az éjszakai műholdképeken rajzolódnak ki. Az ilyen „ábrák” azt bizonyítják, hogy téves is lehet az a megközelítésünk, amikor a gazdasági folyamatokat országhatárokon belül szemléljük. A valóság ugyanis ma már többnyire átlépi a határokat. Amíg korábban a gazdasági erőterek városokban, városállamokban és nemzetállamokban rajzolódtak ki, ma óriástérségekben, megarégiókban zajlanak a gazdasági folyamatok. Az éjszakai világűri felvételeken ez szépen ki is rajzolódik. A világgazdaság ma lényegében mintegy negyven integrált térségben összpontosul. Ezekben él a bolygó népességének 18 százaléka, itt termelik viszont a globális GDP 66 százalékát, azaz kevesebb mint egyötöde az emberiségnek megtermeli a javak kétharmadát. Az innovációk 86 százaléka is az ilyen megarégiókhoz köthető. Az USA még mindig a világ első számú gazdasága, ha nemzetállamokat szemlélünk. Észak-Amerika 12 megarégiója közül a gigantikus, szintén a világűrből is látható Boston–New York–Washington-folyosó a legnagyobb. Európában pedig az Amszterdam–Brüsszel–Antwerpen-övezet a legerősebb, legjelentősebb. Mintegy 60 millió lakossal és 1500 milliárd dolláros gazdasági erővel azonban csak negyedik a világban, ha a megarégiók rangsorát tekintjük. Európában jelentős még a London–Birmingham brit megarégió, a Milánó–Róma-tengely, a Stuttgart–Frankfurt–Mannheim-nagytérség, illetve Párizs és környéke. A hozzánk legközelebb eső megarégió a Bécs–Budapest övezet, mintegy 180 milliárd dolláros évi GDP-vel, de nem sokkal marad el a szintén nem túl távoli Prága körüli régió a maga 150 milliárd dollárjával. Európában létezik még lisszaboni, skóciai, madridi és berlini megarégió, egyenként mintegy 100 milliárdos teljesítménnyel. Mivel a gazdasággal kapcsolatos döntéseket is sokszor a politikusok hozzák meg, a jövőben valószínűleg azok a politikusok lesznek majd sikeresek, akik képesek lesznek régióban gondolkodni és az általuk képviselt térséget megfelelő módon integrálni gazdaságilag (is) a megarégiók „vérkeringésébe”. A megarégió nem új fogalom. Jean Gottmann geográfus még 1961-ben bevezette a tudományos életben is a megarégió, illetve a megalopolisz kifejezést, amivel akkor a Boston és Washington közötti feltörekvő gazdasági térséget jellemezte. Később a Chicago, Detroit, Cleveland és Pittsburgh közötti területre is használni kezdték a megarégió kifejezést. De már több mint száz évvel ezelőtt Oswald Spengler A Nyugat alkonya című művében is vannak rá utalások. A megarégiókat vagy városövezeteket sokszor nehéz a hagyományos statisztikai adatsorokkal jellemezni. Általában ugyanis nem egyeznek meg az országhatárokkal. Érdekes viszont, hogy szinte mindegyik, például a Boston–New York–Washington-folyosó, a műholdas képeken vagy éjszaka repülőről nézve szépen kirajzolódnak. Richard Florida urbanista éjszakai műholdképek alapján még 2008-ban megrajzolta a világ azonosítható megarégióit. 2015-ben pedig a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) 2015-ös műholdas adataival is megerősítették ezt, némi pontosítással. Végül 29, a globális gazdaságot meghatározó megarégiót számoltak össze. Ezek közül 11 Ázsiában, 10 Észak-Amerikában, 6 Európában, 1 Latin-Amerikában, 1 Afrikában van, és található még egy Afrika és Ázsia határán. Más kritériumok alapján azonban ennél is több megarégiót fedezhetünk fel a térképeken. A Bécs–Budapest megarégió a 18. legnagyobb a gazdaságát tekintve. Csaknem 13 millióan élnek itt, és több mint 500 milliárd dollárnyi a termelés. A régió azért is érdekes itteni szempontból, mert sokan oda mennek munkát vállalni egy szebb jövő reményében. Pedig ha sikerülne térségünket is integrálni ebbe a hozzánk nem csupán földrajzi értelemben közel álló térségbe, az gyorsíthatná fel térségünk gazdasági felzárkózását. |
Kapcsolódó cikkek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata