Fegyverek árnyékában

Nehéz megjósolni az esetleges irányváltásokat, hiszen váratlan fordulatokból nincs hiány. Úgy tűnik, talán a blokkosodásnak van a legnagyobb valószínűsége. A fegyveres konfliktusokról hírek járják be a világot. Annak hátterében pedig nem csak az ideológia húzódik meg, hanem a haszonszerzés vágya is ott van. A hadviselés sem most, sem egykor nem lehetett hosszú távon is sikeres, megfelelő anyagi háttér nélkül. Most ismét egyre feszültebbé váltak a geopolitikai konfliktusok. Az orosz–ukrán háború, valamint a közel-keleti események mellett több helyen zajlanak még fegyveres konfliktusok a világban. Az amerikai kamatpolitikával kapcsolatos félelmek, az elnökválasztás okozta bizonytalanság, majd a megválasztott elnök által kilátásba helyezett vámok, valamint a jegybankok szűnni nem akaró aranyétvágya mind olyan tényezők, melyek a bizonytalanság jellemzői. Több mint harminc évvel ezelőtt, a délszláv konfliktusok során szintén pénznyomtatással próbáltak anyagi hátteret teremteni, ami hiperinflációhoz vezetett. A mennyiségi pénzelmélet részben igazolja a történéseket. Vannak azonban alternatív teóriák is a pénz természetének és viselkedésének leírására. Az egyik elmélet szerint a pénz, amit használunk, csupán adósságot testesít meg, aminek belső értéke lényegében a pénz beválthatóságán nyugszik. Ha ugyanis biztos lehetek abban, hogy árura és szolgáltatásokra költhetem a pénzemet, annak az értéke biztosítva lesz. Mindez tehát egyfajta hit bizalom kérdése is. Nehezen modellezhető folyamatokról van azonban szó.

A pénznyomtatás robogó inflációval azonosítható a klasszikus közgazdasági elmélet szerint. Az újabb kori tapasztalatok szerint azonban ez nem mindig egyszerűsíthető le ennyire. Az utóbbi időszak történései is azt igazolják, hogy a gazdaságban számtalan mellékfolyamat zajlik, amelyek képesek akár a növekvő pénzmennyiség hatásainak elnyelésére is. A pénznyomtatásban a veszély azonban mindig megvan. Egyéb tényezők, valamint állami intézkedések együttállása is kell ahhoz, hogy az valóban az árszínvonalban is megmutatkozzon. Azt is érdemes megjegyezni, hogy igen nehéz kísérletekkel alátámasztani egyes közgazdasági elméleteket. Nincsenek olyan eszközök, amelyek alkalmasak lennének olyan kísérletek elvégzésére, melyek egyértelmű eredményeket hoznának. Az összetett rendszerek jellemzője, hogy ami működik kicsiben, nem feltétlenül követ azonos mintát a teljes populációra nézve. Az elméleti gazdaságtudomány kénytelen egyetlen fogódzkodóban bízni, ami nem más, mint az úgynevezett természetes kísérletek vagy emberkísérletek. A 2008/09-es pénzügyi válságot követő intézkedések olyan eredményeket hoztak, melyek a pénznyomtatással kapcsolatos korábbi meggyőződések felülvizsgálatát teszik szükségessé.

Olyan korban élünk, amikor a globális geopolitikai kockázatok magasak. A kereskedelmi korlátozások, háborúk és szankciók zavarokat okoznak az ellátási láncokban, de a tőkepiacon is. A bizonytalanság visszafogja a beruházási kedvet, abból eredően a növekedés is elmarad a várttól. A növekvő bizonytalanság hatására romlik a befektetői bizalom, nő a kockázatkerülés, ami oda vezet, hogy esni kezdenek az eszközárak. A korlátozások, háborúk, diplomáciai feszültségek a határokon átnyúló kereskedelmet és befektetéseket korlátozzák. Mindezek következtében lassul a gazdasági tevékenység, veszélybe kerülhet a pénzügyi stabilitás. Amikor geopolitikai sokkok következnek be, a piac gyakran hevesen reagál, majd kezdődik egyfajta visszarendeződés. Sok esetben elég csak belengetni – például a vámok bevezetését –, és a szándék megmutatkozik a részvényárakban. A történések részben azokat igazolják, akik úgy vélik, nem mutatja jól a GDP az emberiség fejlődését, mert nem számol több fontos összetevővel. Már akkorák az igényeink és olyan ütemben használjuk ki a természetet, hogy az egyre inkább a jövőt is megkérdőjelezi. Arról nem is szólva, hogy a fegyvergyártás, a hadiipar fellendülése is hozzájárul a gazdasági növekedéshez. A fegyverek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a fegyvert gyártók fokozták termelésüket. Eladásaik emelkedő tendenciája folytatódik. Nagy üzlet, és a jelek szerint sajnos továbbra is az lesz az olyan eszközök gyártása, melyek emberéletek kioltására alkalmasak. Megkérdőjelezhető, hogy ez mennyire tekinthető civilizációs vívmánynak, valamint az is, hogy hova vezet ez majd a jövőben.

pixabay