A tét, a kontinens versenyképessége

A legfrissebb becslések szerint a reál-GDP 2025-ben az EU egészében 1,1 százalékkal, az euróövezetben 0,9 százalékkal emelkedhet, ami szerény bővülés, de jobb, mint a recesszió. Optimizmusra adhat azonban okot az a tény, hogy az infláció továbbra is csökkenő pályán van, ami hozzájárhat a stabilabb gazdasági környezet kialakulásához. A fogyasztói hangulat is javult, ami részben az infláció enyhülésének, másrészt a növekvő reálbéreknek köszönhető. Az Eurostat 2025. július 21-i jelentése szerint júniusban 2,0 százalékos volt az infláció az eurozónában. Az ipar enyhe növekedést mutatott, a kiskereskedelmi eladások viszont csökkentek. A GDP 2025 első negyedévében éves összehasonlításban az eurozónában 1,5, míg az EU egészében 1,6 százalékkal bővült. Az élénkítő intézkedések tehát a jelek szerint azért mégis hatásosak, annak ellenére, hogy továbbra is számos kockázati tényezőt lehet beazonosítani. A makrogazdasági adatok azonban mindenképpen bizalomra adhatnak okot. Az infláció az utóbbi hónapokban a vártnál gyorsabban közeledett az Európai Központi Bank 2,0 százalékos céljához. A reálbérek is növekedtek, ami a fogyasztást generálja. A hazai gazdaság számára kiemelten fontos német ipari adatok is jól alakultak. Hosszú idő eltelte után májusban már nőtt a termelés volumene. Elemzők ugyan figyelmeztetnek, hogy egyetlen adat alapján még nem beszélhetünk valódi kilábalásról, mindenképpen jó hír, hogy elindult egy felfelé ívelő trend Európa legnagyobb gazdaságának iparában. Németországban az ipari megrendelések száma az év eleje óta emelkedik. Kérdés azonban, hogy megfordulhatnak-e a trendek? Az Európai Bizottság idén tavasszal publikált gazdasági előrejelzése szerint az EU gazdasága a vártnál jobb teljesítménnyel indította az évet. A trendeket is előrevetítették, az alapján pedig a növekedés üteme 2026-ban felgyorsulhat.

Az ókontinens gazdaságának erőségét, potenciálját azonban árnyalhatják az ágazati különbségek. A feldolgozóipari beszerzési-indexek javulást mutattak az elmúlt időszakban, szinte már közel állnak a zsugorodást és növekedést elválasztó határhoz. Érdekes módon azonban a szolgáltatóipari mutatók inkább stagnáltak vagy kissé még vissza is estek. Kiemelkedően meghatározó kérdés lesz a következő néhány hónapban, hogy a vámháború okozta bizonytalanság ilyen hatásokkal jár majd. Nagy kérdés, hogy az egyes ágazatokban hogyan tudnak majd válaszolni a kihívásokra. Az Európai Központi Bank és a német kormány gazdaságélénkítési intézkedéseiről most derülnek majd ki, hogy mennyire hatásosak. Az elmúlt évek nem szűkölködtek gazdasági kihívásokban. A világjárvány, az energiaválság, az infláció, valamint nem utolsó sorban a geopolitikai feszültségek alaposan próbára tették az európai gazdaságot. A mögöttünk álló időszak, de még a jelenünk is mindezek hatására még mindig valamilyen szinten a recessziótól való félelemről szólt. Mégis, a közelmúlt statisztikái szerint egyre több adat utal arra, hogy az európai gazdasági hangulatban elérkezhet a fordulópont. Az amerikai vámok miatt ugyan a globális bizonytalanság fokozódott, az elmúlt hónapokban mégis azt láthattuk, hogy a gazdasági hangulatot jelző mutatószámok nem is olyan lesújtóak. Vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy a vámok várható negatív gazdasági hatásai ellenére a piaci szereplők mégis pozitívan látják Európa jövőjét.

Az Európai Unió gazdasága az aktuális globális gazdasági és politikai környezetben komoly kihívásokkal néz szembe. A vámok kivetéséből, illetve kilátásba helyezéséből eredő feszültségek, a geopolitikai kockázatok, valamint a monetáris politika hatásai mind-mind közvetve, vagy közvetlenül befolyásolják a kontinens gazdaságának működését. Európa egy nagy, nyitott piac, ebből eredően különösen érzékeny a külső hatásokra, amelyek komoly hatással lehetnek a gazdasági növekedésre, a munkahelyekre és az általános jólétre. Európa gazdasága erőteljesen exportorientált. Különösen érvényesül ez az autóipar, a gépgyártás és a luxustermékek piacain. Az USA által kivetett vámok közvetlenül csökkenthetik az európai cégek bevételeit, gyengítve ezzel azok versenyképességét a világpiacon. A kibontakozó kereskedelmi háború a globális beszállítói láncokat is megzavarhatja. A krízisek azonban mindig új lehetőségeket is jelentenek. A globális kereskedelmi feszültségek lehetőséget nyitnak Európának a saját belső piacának megerősítésére. A tagállamok közötti szorosabb együttműködés és közös kereskedelmi politika segíthet megvédeni az európai vállalatokat. Ha az Európai Unió egységesen és összehangoltan lép fel, képes lesz megerősíteni a belső piacát, diverzifikálni az ellátási láncait. Ha viszont a tagállamok közötti nézeteltérések és politikai széttagoltság továbbra is fennállnak majd, akkor az gyengítheti az EU válaszreakcióját. A lassú gazdasági növekedés tartós stagnáláshoz, a globális versenyképesség elvesztéséhez vezethet.

Pixabay