- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy átlagos emberi agy a testsúly mindössze 2%-át teszi ki, és a belélegzett oxigén 25%-át használja fel. A vesék az oxigén 12%át, míg a szív csupán 7%-át használja el.
250-251. szám - 2025. július-augusztus
Bizonytalanság itt is, ott isA gazdaságban tevékenykedők nem szeretik a bizonytalanságot. A világgazdaságban azonban egyre több az ismeretlen tényező a jövőre nézve.
|
1
|
Az ellátási láncok ismét töredezetté válhatnak, a kereskedelmi útvonalak pedig helyenként átjárhatatlanok. A folyamatoknak a gyökerei évtizedekre nyúlnak vissza. Az elmúlt évtizedekben nagy változások történtek a világgazdaságban. Megkezdődött egyfajta átrendeződés. Az egyik legjelentősebb folyamatnak a gazdasági súlypontok áthelyeződését tekinthetjük. Az előző évtizedekre visszatekintve azt látjuk, hogy az Európai Unió világgazdasági súlya jelentősen csökkent. A súlypont Ázsia felé kezdett áthelyeződni. Sokat mondó adat, hogy míg 1995-ben az EU a globális GDP 23 százalékát adta, 2024-ben már csak a 14 százalékát. Az USA részesedése is jelentősen csökkent, 20-ról 15 százalékra. Kína részesedése ezzel egy időben 5 százalékról 19 százalékra nőtt. Régebben már megjelentek olyan jóslatok, hogy a jövőben Európa a bolygó múzeumává, Kína a gyártóközpontjává, az USA pedig a technológiai fejlesztés központjává válik. Az amerikai kormányzati törekvések a „tegyük Amerikát ismét naggyá” mottóval a helyzet megváltoztatását célozzák. Európában is vannak hasonló törekvések. Kérdés azonban, hogy a körülmények hogyan fognak hozzájárulni az esetleges változások, akár trendfordulók kialakulásához. Korábban úgy vélték sokan, hogy Kína évszázada következik. A hatalmas ázsiai ország lehetőségei sem végtelenek azonban. Annak ellenére, hogy eddig sikeresen tudtak válaszolni a különféle kihívásokra gazdasági téren, Kína lehetőségei sem végtelenek. Korábban gyors volt a népesség számának a növekedése, amit csak az úgynevezett egykepolitikával tudták ellensúlyozni. Kína előretörésével jellemezhető mégis most korunk, de ott vannak az olyan titkos esélyesek is, mint például India. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok viszont az utóbbi időben folyamatosan veszített fajsúlyából. A demográfiai változások is komoly hatást gyakorolnak a folyamatokra. Miközben a világ fejlettebb részein a népszaporulat csökkenésével kell szembenézni, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika esetében népességrobbanásról beszélhetünk. Földünk népességének mind kisebb része él Európában és Észak-Amerikában, Ázsia és Afrika van feljövőben. Járványok, háborús konfliktusok azonban a trndek megváltoztatását generálhatják. Az évtized elején a pandémia, majd az Ukrajnában kirobbant háború is ahhoz járult hozzá, hogy a súlyponteltolódás már említett tendenciáját erősítették. Az uniós gazdaságon belül elsősorban Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország teljesítménye a meghatározó. A fajsúlycsökkenés azonban egyértelműen látszik abból, hogy míg ezen országok együttes részesedése a globális GDP-ből 1995-ben 20 százalék volt, arányaiban ez 2024-re 12 százalék alá csökkent. Ha a tendencia folytatódik az EU részesedése 10 százalék alá eshet. De a dolgok nem biztos, hogy úgy alakulnak, ahogyan azt elvárják. Az EU továbbra is a gyártott termékek és a szolgáltatások egyik legnagyobb exportőre a világon. Az EU saját költségvetéssel rendelkezik olyan uniós prioritások és nagy projektek finanszírozására, amelyeket a legtöbb uniós ország önmagában nem tudna finanszírozni, egyrészt a projekt mérete, másrészt a határokon átívelő jellege miatt. Az ukrajnai konfliktus és egyéb külső dolgok miatt sok tényező megváltozott. Az unió vezetése talán nem mindig a legjobb megoldásokat választja ki, de a következmények csak hosszú távon jelentkeznek. Az elmúlt évtizedekben Európa nagy részén megfigyelhető volt a népesség elöregedése. Ez súlyos következményekkel járhat gazdasági szempontból is.
|
Kapcsolódó cikkek
- A mémekről általánosan
- Fegyverek árnyékában
- A kor szelleme
- Vámokkal rendet tesznek?
- Amerikai és a Monroe-doktrína
- Üzleties szemlélet a világpolitikában
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata