Bizonytalanság itt is, ott is

Az ellátási láncok ismét töredezetté válhatnak, a kereskedelmi útvonalak pedig helyenként átjárhatatlanok. A folyamatoknak a gyökerei évtizedekre nyúlnak vissza. Az elmúlt évtizedekben nagy változások történtek a világgazdaságban. Megkezdődött egyfajta átrendeződés. Az egyik legjelentősebb folyamatnak a gazdasági súlypontok áthelyeződését tekinthetjük. Az előző évtizedekre visszatekintve azt látjuk, hogy az Európai Unió világgazdasági súlya jelentősen csökkent. A súlypont Ázsia felé kezdett áthelyeződni. Sokat mondó adat, hogy míg 1995-ben az EU a globális GDP 23 százalékát adta, 2024-ben már csak a 14 százalékát. Az USA részesedése is jelentősen csökkent, 20-ról 15 százalékra. Kína részesedése ezzel egy időben 5 százalékról 19 százalékra nőtt.

Régebben már megjelentek olyan jóslatok, hogy a jövőben Európa a bolygó múzeumává, Kína a gyártóközpontjává, az USA pedig a technológiai fejlesztés központjává válik. Az amerikai kormányzati törekvések a „tegyük Amerikát ismét naggyá” mottóval a helyzet megváltoztatását célozzák. Európában is vannak hasonló törekvések. Kérdés azonban, hogy a körülmények hogyan fognak hozzájárulni az esetleges változások, akár trendfordulók kialakulásához.

Korábban úgy vélték sokan, hogy Kína évszázada következik. A hatalmas ázsiai ország lehetőségei sem végtelenek azonban. Annak ellenére, hogy eddig sikeresen tudtak válaszolni a különféle kihívásokra gazdasági téren, Kína lehetőségei sem végtelenek. Korábban gyors volt a népesség számának a növekedése, amit csak az úgynevezett egykepolitikával tudták ellensúlyozni. Kína előretörésével jellemezhető mégis most korunk, de ott vannak az olyan titkos esélyesek is, mint például India. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok viszont az utóbbi időben folyamatosan veszített fajsúlyából. A demográfiai változások is komoly hatást gyakorolnak a folyamatokra. Miközben a világ fejlettebb részein a népszaporulat csökkenésével kell szembenézni, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika esetében népességrobbanásról beszélhetünk. Földünk népességének mind kisebb része él Európában és Észak-Amerikában, Ázsia és Afrika van feljövőben. Járványok, háborús konfliktusok azonban a trndek megváltoztatását generálhatják. Az évtized elején a pandémia, majd az Ukrajnában kirobbant háború is ahhoz járult hozzá, hogy a súlyponteltolódás már említett tendenciáját erősítették.

Az uniós gazdaságon belül elsősorban Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország teljesítménye a meghatározó. A fajsúlycsökkenés azonban egyértelműen látszik abból, hogy míg ezen országok együttes részesedése a globális GDP-ből 1995-ben 20 százalék volt, arányaiban ez 2024-re 12 százalék alá csökkent. Ha a tendencia folytatódik az EU részesedése 10 százalék alá eshet. De a dolgok nem biztos, hogy úgy alakulnak, ahogyan azt elvárják. Az EU továbbra is a gyártott termékek és a szolgáltatások egyik legnagyobb exportőre a világon. Az EU saját költségvetéssel rendelkezik olyan uniós prioritások és nagy projektek finanszírozására, amelyeket a legtöbb uniós ország önmagában nem tudna finanszírozni, egyrészt a projekt mérete, másrészt a határokon átívelő jellege miatt. Az ukrajnai konfliktus és egyéb külső dolgok miatt sok tényező megváltozott. Az unió vezetése talán nem mindig a legjobb megoldásokat választja ki, de a következmények csak hosszú távon jelentkeznek. Az elmúlt évtizedekben Európa nagy részén megfigyelhető volt a népesség elöregedése. Ez súlyos következményekkel járhat gazdasági szempontból is.

Pixabay