Tudta-e?
Hogy mekkora a Kheposz-piramis? Körülbelül egy kilométer a kerülete. Alapjának egy oldala 227 m hosszú, csúcsának magassága a földtől 146,5 m. Ha belépünk a piramis belsejébe kamrákat találunk, melyek részben a föld felszíne fölött, részben alatta helyezkednek el. Itt helyezték el a fáraónak szánt élelmet, edényeket, ruhákat, dísztárgyait, bútorait, azokat a dolgokat, amire a halál után szüksége lehet az uralkodónak. A legutolsó kamrában találjuk kőszarkofágba zárt fakoporsóban a fáraó bebalzsamozott testét - a múmiát.

228. szám - 2023. szeptember

Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma

Folyamatos változásban van minden. Ezért aztán bizonyos módosulások csak azokat lephetik meg, akik ezzel nincsenek tisztában. Bolygónk éghajlata is szüntelenül változott már akkor is, mielőtt fajunk megjelent volna.
TÓTH Péter

3

Csak az utóbbi néhány ezer évre fogható azonban rá, hogy az ember is olyan „mindenhatóságra” törekvő tényezővé vált, hogy tevékenysége még az éghajlatváltozást is befolyásolja. A klíma ugyan folyton változott, a szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos negatívnak nevezhető folyamatok felgyorsultak. Az olyan drasztikus és gyors változások, melyek korábban évszázadok, vagy évezredek alatt fokozatosan zajlottak le, most évtizedek alatt valóra válnak. A mezőgazdasági termelés civilizációk alappillére. Így van ez még akkor is, ha sokan lenézően, becsmérlően tekintenek az ágazatra. Az agráriumban tevékenykedőknek gyorsan kellett mindig is alkalmazkodni a feltételekhez. Egykor, vándorló őseink egyszerűen továbbálltak azokról a területekről, ahol már kedvezőtlenné váltak a feltételek. Bizonyos dél-amerikai civilizációk a kutatások szerint ragaszkodtak földjeikhez, amikor azok mind terméketlenebbé váltak. Az istenek kegyeit különféle szertartásokkal, még emberáldozatokkal is megpróbálták visszanyerni. Végül ezek a civilizációk megszűntek, felbomlottak.

Nem csak a klimatikus viszonyok hoznak folyamatosan új kihívásokat. Korábban sosem tapasztalt piaci fluktuációk, valamint a klímaváltozáshoz és az emberi tevékenységhez szintén köthető rágcsálóinvázió, illetve korábban a tájainkra nem jellemző gombabetegségek hoznak sok szántóföldi gazdálkodással foglalkozó termelőt szinte kilátástalan helyzetbe. Az intenzív mezőgazdasági művelésből eredő, de az éghajlatváltozás által is befolyásolt talajerózió pedig csak tovább rontja a jövőbeni kilátásokat.

Gyakran emlegetik ma is a japánokat, akik, mikor egy delegációjuk a 70-es években Vajdaságban járt, azt mondták, ha ők művelhetnék meg az itteni termőföldeket, egész Európát ellátnák élelemmel. Ez azonban soha nem valósult meg. Visztont jóval több élelmet termelünk ma is, mint amennyi az itteni lakosság szükségleteit ki tudja elégíteni. Az állattenyésztés ugyanakkor jelentős hanyatlást mutat, miközben földjeink termékenysége is csökken. Több szakember azonban arra figyelmeztet, lehet, nem lesz ez mindig így. Egy lesújtó, igen aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet. Elemzések azt mutatják ugyanis, hogy miközben a talajok humusztartalma 15–20 évvel ezelőtt helyenként meghaladta a 4 százalékot, és átlagosan is 3,5 és 4 százalék között alakult, ez az arány mára drasztikusan lecsökkent: 2,5 százalék körüli értékeket mutatnak ez elemzések. Vajdaság minden részén hasonló statisztikák látnak napvilágot. A jelenség okát elsősorban abban látják, hogy a jószágállomány drasztikus csökkenése miatt jelentősen csökkent az istállótrágya felhasználása. Az aszályos évek, a szárazság, a szélvédősávok hiánya is fokozza a humuszveszteséget. Arra is figyelmeztetnek, hogy azokon a parcellákon, ahol intenzíven öntöznek, a humusz kimosódása figyelhető meg.

A talaj termőképességének csökkenése a humusztartalommal szoros összefüggést mutat. A vízmegtartó képesség is csökken, amikor a talaj felső rétege kezd elsivatagosodni. A folyamat gyorsulásához az is hozzájárul, hogy a növényi maradványokat a földművelők sokszor nem hagyják lebomlani, hanem folyamatosan eltávolítják a parcelláikról. Változtatni kellene a szokásokon. Vajdaság szinte egész területén az intenzív mezőgazdasági termelés kezdete előtt a termőföldek szervesanyag-tartalma még meghaladta az 5 százalékos szintet. Egy ideje viszont fokozatosan csökken, és ma nagyjából 2 százalék körül alakul az átlagos szint. Ez pedig azt jelenti, hogy valahol az optimális szint határán mozog. Nem túlzás tehát riadót fújni, ha nem szeretnénk elveszíteni egyik legnagyobb kincsünket, a termőföldünket. Szakemberek szerint tudatosítani kellene, hogy mekkora problémáról van szó, és az államnak is lépnie kellene. Annak a veszélye fenyeget ugyanis, hogy tartományunk területén az iparszerű, intenzív mezőgazdaság környezetromboló hatása miatt tartósan elszegényedik, erodálódik a termőtalaj. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek a termelés és egyben az itt élők jövőjét illetően. Annak ellenére, hogy mind teljesebb agrotechnikai eljárásokat alkalmaznak, a hozamok valójában fokozatosan csökkennek.

Az országos szinten 4,1 millió hektárt kitevő termőterület legnagyobb részén már nem használnak istállótrágyát, hanem csak műtrágyával oldják meg a tápanyag-utánpótlást. Mivel gyors ütemben csökken a talaj humusztartalma, a szántóföldek hamarosan terméketlenné válhatnak. Jó hír ugyan, hogy új öntözőrendszereket, több helyen is csatornákat, tározókat létesítenek, növelve a lehetőségeket a locsolásra. De a szakemberek szerint nem jó, ha azokat a parcellákat öntözik, melyekre nem juttatnak ki rendszeresen istállótrágyát. A trendek előrevetítése azt mutatja, a még mindig termékenynek hitt Vajdaság akár már fél évszázadon belül sivataggá válhat. Ahhoz, hogy elkerüljük azt, hogy végül valóban elsivatagosodjunk, átfogó megoldásokra lenne szükség.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor