- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy élet alatt nagyjából hat elefánt súlyának megfelelő ételt fogyaszt el egy ember.
206. szám - 2021. november
Együttműködve lehetünk eredményesebbekA történelemben számtalanszor bebizonyosodott, hogy azok a korszakok, melyeket az ellenségeskedések jellemeztek, mindenki számára csak bajt hoztak végül. Az olyan korszakok viszont, melyeket az együttműködés jellemezte, egyfajta aranykorként jegyzi a történetírás.
|
2
|
A Mini Schengenről, a Nyitott Balkán koncepciójáról szólnak az utóbbi időben a hírek. A tervek szerint 2023-ban induló Mini Schengen kezdeményezéshez három balkáni állam csatlakozna. Az együttműködés célja, hogy megkönnyítse az emberek életét és javítsa az életszínvonalukat, nyilatkozták az érintett államok vezetői. A múltban számos hasonló elképzelés látott napvilágot és volt olyan, amelyik egy ideig a gyakorlatban is megállta a helyét egy időre. Más esetekben kiderült, hogy a szép elképzelés valójában utópia, mert a gyakorlatban egyesek, vagy csoportok önös érdekei felülírják az elképzeléseket. Reméljük, most nem ez fog történni és a térség minden országa gazdaságilag is profitálhat a folyamatokból, ami valójában a politikai megbékélést is sokban előremozdítaná. Vajon milyen tényezők befolyásolják azt, hogy az emberek mennyire látják meg a lehetőségeket és mennyire tudják kihasználni a folyamatok előnyeit? A múltban több felmérés azt igazolta, hogy nagyon erős összefüggés van az antiszociális viselkedésmód elterjedtsége és az ország által jegyzett gazdasági sikerek között. Az egyik felmérés során a kísérleti eredményekhez egy, a társadalmunkat modellezni próbáló játék segítségével jutottak el. A Public Good Game során tizenöt ország négyfős csoportjait figyelték meg. A játékban mindenki szabadon dönthetett arról, hogy a jövedelmének mekkora hányadát adja be a közösbe. A befizetett összegeket megkétszerezték, és egyenlő arányban újra szétosztották a részvevők között. Ezzel lényegében az adózást próbálták modellezni: rámutatni, hogy ha mindenki fegyelmezetten adózik, akkor a társadalmon belül a közjóléti szolgáltatások színvonalának emelésével meghatványozódik az, amit vissza tud kapni, ahhoz képest, amit akkor tudna elérni a pénzzel, ha megtartaná. Az ilyen modellekben azonban azok jártak a legjobban, akik megtartották a pénzüket. A közösből, a többiek által befizetett pénzből ugyanis ők is olyan arányban részesültek, mint a befizetők. A valóságban is hasonló a helyzet. Azok, akik valamilyen tevékenységet feketén folytatnak, nem fizetnek adót, de ugyanúgy használják az utakat, a gyermekeik iskolába járnak, orvosi ellátásban részesülnek stb. A kísérlet azt igazolta, hogy az ilyen játékban végül senki nem fizet a közösbe, és mindenki rosszul jár. A szóban forgó játék képe megváltozott, amikor bevezették, hogy a nem fizetőket a fizetők megbüntethetik. Aki azonban büntetett, attól is elvettek egy egységnyi vagyont. A megbüntetettől elvett három egység viszont a közösbe került. Ez is a valóságot modellezte, hiszen tudjuk, hogy költséges valakit megbüntetni: működtetni kell az ellenőrző szerveket, le kell folytatni az eljárást stb. A büntetések bevezetése azt eredményezte, hogy a részvevők elkezdtek együttműködni. Ez azt jelzi, hogy a valóságban is elegendő lenne következetesen alkalmazott büntetéseket bevezetni, hogy az együttműködés egy hatékonyabb, mindenki számára jövedelmezőbb fokozatát lehessen megvalósítani. A játékban azonban arra az érdekes jelenségre is felfigyeltek, hogy egyesek nemcsak hogy nem adtak be a közösbe, hanem ők voltak azok, akik megbüntettek másokat. Ilyen modellek a valóságban is léteznek. A szakirodalom ezt hívja antiszociális viselkedésformának. Nem közgazdasági kontextusban az antiszociális viselkedés általában kóros személyiségzavarra, lelki betegségre utal. A kísérlet eredményei alapján kiderült, hogy országonként változóan alakul az antiszociálisan viselkedők aránya. A kutatók pedig azt állapították meg, hogy minél több az antiszociális ember egy társadalomban, annál kevésbé sikeres gazdaságilag. A dilemma ott lappang társadalmunkban. Az egyéneknek a saját pénzük egy részéről való lemondás — a közös vagyon megnövelése és visszaosztása végett — jó üzlet. Még nagyobb üzlet azonban nem beadni a pénzt, közben részesülni a mások által beadott javak hozadékából. Kérdés azonban, hogy jó-e logika menete? Ha abból indulunk ki, hogy a gazdaságilag kevésbé sikeres közösségekben van több az antiszociális egyénből, akkor annak fordított oka is lehet. Lehet, hogy azért van belőlük több, mert a társadalom kevésbé sikeres, elmaradott? A hatékonyan működő ökoszisztémák jellemzője az együttműködés. Mondhatjuk, hogy fennmaradásunk kulcsa az együttműködés. Valószínűleg azért jutottunk a földi lét hierarchiájának csúcsára, mert minden más élő szervezetnél hatékonyabban tudtunk együttműködni. A piacgazdaságban az önérdek követése nem feltétlenül káros a társadalom többi szereplője szempontjából. Nem a mészárosnak vagy a péknek a jóindulatától várjuk az ebédünket, hanem attól, hogy azok saját érdekeikre vannak tekintettel. „Nem emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk, és sohasem emlegetjük előttük saját szükségletünket, hanem az ő előnyüket.”- ismerte fel több mint 200 évvel ezelőtt Adam Smith skót klasszikus közgazdász és filozófus, akit a modern közgazdaság-tudomány atyjának tekintenek. Az egyének önös érdekei és az államok, pontosabban azok vezetőinek érdekei nem mindig egyeznek meg. Ezt is figyelembe kell venni, amikor az ilyen témákat taglaljuk. |
Kapcsolódó cikkek
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata