- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- …hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-ik magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós lakosságú Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.
181. szám - 2019. október
Lehet zöld és gazdaságos is egyben?Divat lett a világban ma „bezöldülni”. Egyre-másra különféle zöldpártok alakulnak, zöldmozgalmak indulnak, zöldberuházásokat valósítanak meg.
|
4
|
Ezeknek a folyamatoknak számos dimenziója bontakozik ki. Sokan igyekeznek politikai kérdéssé tenni a környezetvédelmet, viszont van ennek az egésznek komoly gazdasági vetülete is. Vannak, akik máris látják benne a jövő nyereséges ágazatát. Úgy tűnik, valóban a szemünk előtt bontakoznak az új iparágak. A piacot azonban nem lehet „megerőszakolni”. A gazdasági törvényszerűségek oda hatnak, hogy a kevésbé életképes eljárásokat és technológiákat felváltja az, ami hatékonyabb, jövedelmezőbb. Ezzel magyarázták sokáig, hogy a fosszilis eredetű energiahordozók felhasználása a környezetszennyező mellékhatás ellenére domináns marad, mert ehhez anyagi és gazdasági érdekek fűződnek. Bizonyos köröknek, hatalmas multinacionális vállalatoknak komoly érdekeltségeik vannak például a kőolaj-kitermelés területén. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a fekete arany olcsóbb lenne, mint a szélenergia vagy a napenergia. Összetett és bonyolult kérdés ez azonban, hiszen a fogyasztók esetében nemcsak a szokásokat kel megváltoztatni, hanem konkrétan a közlekedés esetében a járműparkot is le kell cserélni. Ez viszont csak egy hosszú, és ha gyorsan eredményeket szeretnénk elérni, egy jól irányított folyamat eredménye lehet. Paradox módon - más fejtegetés szerint logikából következően - éppen a jelenlegi legnagyobb szennyezők, Kína, India és az Egyesült Államok lesz a felelős a jövőben azért, ha nagyon megnő a megújuló energia felhasználása a világon. Ez derült ki egyébként a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) statisztikáiból is. India az IEA előrejelzése szerint a következő öt évben megduplázza a megújuló energia használatát. A napenergia és a szélenergia felhasználása területén hatalmas kapacitások épülnek ki a következő öt évben. Jó eséllyel rekordalacsony áron lehet mindkét zöld megoldásból energiát nyerni. Kína világvezető a szén-dioxid-kibocsátásban, de talán pont emiatt ők is vezetik a tiszta energia forradalmát is. Egyre népszerűbbek az elektromos autók, emellett folyamatosan épülnek nap- és szélenergiafarmok is. Az utóbbi években jelentősen csökkent a károsanyag-kibocsátás az országban. A merész tervek szerint 2030-ig Kínában minden autó „villanyosítva” lesz, vagyis kizárólag teljesen elektromos, vagy hibrid autók fognak közlekedni a hatalmas ország egész területén. Figyelembe véve a jelenlegi technológiai fejlődést és a társadalom folyamatosan növekvő igényét a megújuló energiára, továbbá azt a tényt, hogy milyen fejlődésen megy át a kínai elektromos autók ipara, mondhatjuk, hogy realisztikusak ezek az elvárások. A legutóbbi vizsgálatok szerint is Kína bocsátja ki a legtöbb káros anyagot a világon, ellenben szemmel láthatóan ők teszik meg a legtöbbet is, hogy ezen változtassanak. A társadalom is egyre jobban hajlik a tiszta közlekedés felé, és az autógyárak jelenlegi számításai szerint 2025-re az ilyen autók fogják kitenni az ország autóeladásainak az ötödét. Az emberek tudatában általában az elektromos autó környezetbarát közlekedési eszközként jelenik meg. Valójában ez csak akkor igaz, ha a közvetlen kibocsátást vizsgáljuk, összességében szemlélve már sokkal árnyaltabb a kép. A legújabb számítások és felmérések azt mutatják, hogy az elektromos járművekre történő átállás csak jelentéktelen mértékben járulhat hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A müncheni egyetem gazdaságkutató intézetének tanulmánya szerint a közlekedésben sokkal inkább a földgáz, hidrogén és bio-metán üzemű, belsőégésű motorok szélesebb körű elterjesztésére kellene helyezni a hangsúlyt. A németországi áramtermelési energiamixet és az akkumulátorgyártás áramigényét is figyelembe véve vizsgálták a témakört. Energiamix alatt erre ebben az esetben azt értjük, hogy az ország áramtermelését milyen forrásokból fedezik. Az a megdöbbentő eredmény született, hogy az akkumulátor üzemű, teljesen elektromos járművek összesített járulékos szén-dioxid-kibocsátása még a legjobb esetben is kissé meghaladja a dízelmotorokét, átlagban pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy magasabb annál. A tanulmányban is publikált számítások kimutatták, hogy a földgázüzemű autók a ma rendelkezésre álló technológiával mintegy harmadával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a dízeles járművek. Valójában tehát az elektromos autók és a hozzájuk tartozó akkumulátorok gyártása egyaránt nagyon energiaigényes folyamat, az ezt követően forgalomba kerülő elektromos autókat pedig a rendelkezésre álló energiamix alapján termelt árammal töltik fel, ez viszont sok ország esetében nagyon megterheli a környezetet. A szakértők egy része viszont már egy új korszakról beszél, mely átírja az emberiség energiafelhasználási szokásait. A trendeket előrevetítették és az látszik, hogy 2022-ben ugyan még mindig a szén marad az elektromos áram fő forrása globális szinten. A megújulók és a szénalapú energia közötti szakadék azonban jelentősen szűkülhet. A valódinak mondott vagy hitt zöldenergia pedig rohamtempóban zárkózhat fel a környezetszennyező módszerek mellé. Az egyik ENSZ-jelentés ugyanakkor arról szól, hogy bizonyos esetekben a zöldítés szándéka összességében akár a jelenleginél is nagyobb környezetterhelést jelenthet. Az emberek egy részét viszont még mindig nem igazán érdeklik a környezetvédelmi problémák. Főleg azok között vannak ilyenek, akiket nem sújt közvetlenül valamilyen hatás. A többség viszont érzékelhetően valamiféle instant megoldásra vár a technológia területén a tudományoktól. Úgy hiszik, létezhetnek módszerek, melyek segítségével majd könnyen és gyorsan megoldódik minden. A többség sajnos még mindig úgy véli, hogy egyéni szokásainkon, hozzáállásunkon semmit sem kell változtatni, majd a tudósok előállnak a megoldással. Vannak, akik szerint mindez el van túlozva, a valós fenyegetés nem akkora, mint ahogyan ezt leírják. A most zajló zöldítési szándék, mint folyamat azonban gyorsan oda vezethet, hogy jobban megéri a megújulók felhasználása. A szén, mint energiaforrás, a fejlett országokból teljesen eltűnhet, és a fejlődőkben is visszaszorulhat. Mihelyt nem éri majd meg a környezetszennyező technológiákat felhasználni, „önmagától” is folyamatosan esni fog globális szinten a károsanyag-kibocsátás. Mert nehéz ugyan tájékozódni, hogy a környezetszennyezéssel, klímaváltozással és más hasonló jelenségekkel kapcsolatban mi igaz és mi az, ami csak féligazságokon alapuló sarkítás vagy csupán teória. Abban viszont biztosak lehetünk a jövőre nézve, hogy a nyereségérdekeltség lesz a „legzöldebb” trend. |
Kapcsolódó cikkek
- Útban hazafelé 2. rész
- Útban hazafelé
- Légy mindig optimista
- Látványos kísérletek villamosságtanból
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Kapzsiság és infláció
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata