- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy melyik a legnagyobb állat a világon? A kék, vagy óriás bálna, amely megnõhet 30 méter hosszúra is, súlya pedig 135 ezer kg lehet. Ezt úgy képzeljék el, mintha egy óriási mérleg egyik serpenyõjében ülne a bálna, a másikban pedig 22 nagy elefántbika kuporogna. Így lenne a mérleg egyensúlyban. A bálnák emlõsállatok, a tengerek lakói. Kicsinyeik is óriások, a kék bálna születésekor 7 méter hosszú és 7 ezer kg súlyú.
226-227. szám - 2023. július-augusztus
Kapzsiság és inflációMindig alkottak, illetve próbáltak alkotni új fogalmakat a közgazdászok. Aztán azok némelyike használatban maradt, más próbálkozások kudarcot vallottak és a szavak feledésbe merültek.
|
6
|
A „kapzsinfláció” fogalma a piaci szereplők viselkedésére utal és a közelmúltban alkották meg, egyelőre nincs szélesebb körben elerjedve. Angol nyelvterületen a pénzromlás egyik fajtáját, mely a piaci szereplők viselkedéséből ered, „excuseflation” névvel illették. Ez azt próbálta kifejezni ki, hogy egyes vállalatok mindenféle gazdasági, geopolitikai és egyéb ürügyet, mondhatni mentséget bevetnek az árak – esetenként az inflációnál jóval nagyobb mértékű – emelésére és magas szinten tartására. Ez a kifejezés azért is jó, mert az excuse másik jelentése a megbocsájtás, azaz bíznak abban, hogy a fogyasztók „megbocsájtanak”, elnézik az áremelést, ami viszont általában nem fedi a valóságot. Korábban is volt rá példa, de most az infláció esetében kifejezetten szembetűnő nem csak nálunk, de világszerte is, hogy a cégek a pénzromlás valós ütemén túlmenően próbálnak árakat emelni és azt a fogyasztókkal elfogadtatni. Teszik azt nyilván egyrészt azért, mert attól tartanak, hogy csak így tudnak a bevételeik tekintetében lépést tartani a folyamatokkal, másrészt a helyzet valóban kihasználható a profit növelésére is. Persze, meg kell jegyezni, hogy inflációs környezetben a profit nominális értéke, ha növekszik, az nem biztos, hogy reálértékben is a pozitív tartományban van. Megfigyelhető azonban a törekvés, hogy a vállalatok, különösen a fejlett gazdaságokban, a világjárvány és az ukrajnai háború következményeként emelkedő nyersanyagköltségeket ürügyként használták fel az áremelésekre. Ezen keresztül pedig azt tudták elérni, hogy soha nem látott magasságokba növeljék a haszonkulcsaikat. Ha nőnek a költségek, a nyereségnek is nőni kell? Ez lenne a legújabb trend a vállalati világban. Vannak erre utaló jelek, miközben tudjuk, hogy a valódi kapitalizmusnak nem így kellene működnie. A konkurenciának oda kellene hatni, hogy ez ne történhessen meg. De ha mindenki hasznot húz belőle – a vásárlót kivéve – akkor nehéz tenni ellene. Mindez pedig, nyilván nem kell külön hangsúlyozni, öngerjesztő folyamattá válva tovább növeli az inflációt. Tény, hogy a fogyasztók, de a megrendelői oldalon álló vállalkozások is már több mint egy éve világszerte makacs inflációval küzdenek. A növekvő árak azonban szignifikánsan nem akadályozták meg a vállalatokat abban, hogy rekordnyereséget termeljenek. A Fortune 500-as listán szereplő vállalatok tavaly az inflációs környezetben 16,1 ezer milliárd dolláros bevétel mellett 1,8 ezer milliárd dollárnyi profitot termeltek. Albert Edwards, a Société Générale bank globális stratégája írt egy jegyzetet a jelenségről, amelyet Greedflation néven emleget. Ezt fordíthatjuk a kapzsiság inflációjának vagy kicsit magyarosítva kapzsiflációnak, ha el akarjuk kerülni, hogy dadogósnak nézzenek bennünket. A jegyzetben rámutat, egyértelműen megfigyelhető, hogy a vállalatok, különösen a fejlett gazdaságokban a világjárvány és az ukrajnai háború okozta anomáliák miatt emelkedő nyersanyagköltségeket ürügyként használták fel az áremelésekre, és ezzel érik el, hogy szinte soha nem látott magasságokba emelik a haszonkulcsot. De nem csak az említett jegyzetben van erre utalás. A Kansas City-i Szövetségi Tartalékbank januári tanulmánya szerint a felárnövekedés – ami a cég által felszámított ár és az előállítási költség közötti arány növekedése – a gazdaságtörténet során eddig még nem töltött be ekkora szerepet az infláció növekedésében, mint 2021-ben. Téves tehát az elképzelés, hogy a magasabb nyersanyagárak és munkaerőköltségek a vállalati árréseket csökkentik. Éppen ellenkezőleg. Edwards, akinek több évtizedes tapasztalatai vannak a reálgazdaságban, úgy fogalmaz, megdöbbentő, hogy a vállalati kapzsiság soha nem látott szintje tapasztalható ebben a gazdasági ciklusban. Az USA teljes gazdasági profitadatainak legutóbbi közzététele is megerősítette meglátását. A legtöbb cég ugyanis rekordnyereségeket könyvelhet el. A vállalatok a világjárványt, majd az ukrajnai háborút egyértelműen haszonszerzésre használták ki. Arra figyelmeztet azonban, hogy a válságban kiemelkedően magas haszonkulcsot termelő vállalatok látványa társadalmi nyugtalanságot gerjeszthet. A politikai döntéshozók ezt a tényt figyelembe kell, hogy vegyék. A vállalati kapzsiság sokak véleménye szerint az infláció 30-40 százalékáért okolható. Noha a szabad piac és a demokrácia szószólói számára az árszabályozás szinte tiltott fogalomnak számít, a közgazdász végül a helyzet egyik lehetséges megoldásaként említi az árstopokat, árbefagyasztást. Edwards szerint, – bár sok kollégája, elsősorban a történelmi példák miatt kevésbé szimpatizál az árszabályozás alkalmazásával –, most indokolt lehet az alkalmazása. A logikusan következő fázis a gazdaságban most az lenne, hogy a munkaerő megpróbálja visszaszerezni a reálbérveszteséget. Ez a viszont már a rettegett „bér-ár spirál” kialakulását serkentheti. Valószínűleg nem unatkoznak a jövőben sem a témával foglalkozók, miközben azt is tudni kell, hogy ez mindenkit érint. A kapzsiság, mint kifejezés, nem sok elemzési értékkel bír. Valójában a kapitalizmus egyik mozgatórugója és az ember egyik alapvető tulajdonsága – tisztelet a kivételnek. A vállalkozások alaphelyzetben mindig a profit maximalizálása érdekében határozzák meg az árakat. Ha túlságosan megemelik azonban az árakat, azzal azt kockáztatják, hogy a versenytársak növelik a kínálatot, hogy piaci részesedést szerezzenek. Ez szabhat gátat a folyamatnak. |
Kapcsolódó cikkek
- 23. Apáczai Nyári Akadémia – Interdiszciplináris képzés
- XXIII. Apáczai Nyári Akadémia
- A globalizáció vadhajtásai
- A kriptopénzek felemelkedése, vagy bukása?
- Az intézmények a jólét garanciái
- Bukkanókkal „kikövezett” úton
- Digitalizálják a jegybankpénzt is
- Előbb, vagy utóbb mehetnénk nyugdíjba?
- A pénz jövője
- Drasztikus csökkent szántóföldjeink humusztartalma
- Magyar kávékirály
- Hol vannak a fejlődés határai
- Piaci alapokra helyezett együttműködés Európában
- Vissza a piactérre – egy próbát megér!
- Új szakaszában a háború
- Recesszió fenyegeti Európát
- Blackout Zürich - Áramszünet-szcenárió
- Jog az analóg élethez
- Gazdaság és demográfia
- Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl
- Szabadságjogokról krízishelyzetben
- Világrend helyett hálóművek
- Szolidaritás Németországgal?
- SEO, de mire jó?
- Offlineból online marketing
- A bizonytalanság csapdájában
- Információdömping
- BBB marketing
- A sejtmezőgazdaság korszaka következhet
- Együttműködve lehetünk eredményesebbek
- Vén Európa, az elöregedő kontinens
- A hibrid munkavégzés térhódítása
- Paradoxonok útvesztőjében
- Szeszélyes trendek a világgazdaságban
- Életveszélyes lehet most a liberális szemlélet?
- Eltolódik a világban a gazdasági súlypont
- Az adat, mint korunk aranya
- Minden összefügg mindennel
- Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
- Digitális nomádok
- Az ország első digitális farmján jártunk
- Milyen nyomot hagy a korona vírus?
- A krízis nagy nyertese az e-kereskedelem
- Vásári fortélyok újratöltve
- Nobel-díj a globális szegénység méréséért
- Lehet zöld és gazdaságos is egyben?
- A modern monetáris elmélet
- Megarégiók, megapoliszok
- Okos város
- Egy hajóban evezünk
- Aránytalan vagyoneloszlás
- A szabadnapok története
- Váltsunk negyedikbe!
- Az ereklyék bűvöletében
- A foci, mint jövedelmező iparág
- Az egész világ egy számítógép lesz?
- Az ember és a környezete
- Az együttműködés vagy az önzés a nyerő?
- A neuro-közgazdaságtan kialakulása
- A negatív emissziójú erőmű már valóság
- Új technológiák a pénzügyi szektorban
- Drónok a mezőgazdaságban
- Nyersanyagátok
- A rendezett káosz, avagy a Fibonacci számok
- A „tittytainment”
- A bitcoinról
- A hitelminősítők és az adósbesorolás
- A komputerizáció hatása a termelékenységre
- Ipari forradalmak viharában
- Az együttműködés lehet a nyerő
- A gazdagság veszélyei
- Megosztáson alapuló közösségi fogyasztás
- Az alapjövedelem, mint a jövő dilemmája
- AGRÁRVÁLLALKOZÓI KISOKOS
- Pénzügyeinkről
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- A „villámdelejes forgonnyal” hajtott járművek térhódítása
- A piaci rések betöltésében kereshetjük esélyeinket
- Infláció és defláció – káros, vagy szükséges?
- Prága Óvárosának meséi
- Villanykörte konspirációs elmélet
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A világgazdaság egy zsineggel összekötözött kártyavár csupán?
- András-naptól a Cyber Hétfőig
- Kínai zöld forradalom
- A bankok is kimennek divatból?
- A reklám jövője
- A hálózatok korszaka
- Az olajkor alkonya
- A Coca-Cola titkos receptje
- Vásárláspszichológia II.
- Vásárláspszichológia
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Közgazdaságtan természettudományos megközelítésből
- Az új idők kőolaja
- A nyugdíjrendszerekről
- Talán még nem minden romlott el?
- Mindig van új a Nap alatt
- A villámzár évszázada
- Gyorsul a világgazdaság növekedése
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Olvasóink ajánlata