- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Ha a cápa nevét halljuk, már látjuk is magunk előtt, hogyan marcangolja szét az embert. A több száz cápa fajból azonban csak 4 – 5 támad az emberre. Ilyen például a tigris – és a nagy fehér cápa. Évente az egész világon 60 cápatámadás történik, több mint a felét azonban ember provokálja…és ebből 2 – 3 halálos.
139. szám - 2016. április
Húsevő növényekA húsevő vagy rovarfogó növények csapdába ejtik áldozatukat, emésztő nedveket termelnek, lebontják a testét és felszívják a tápanyagokat…
|
16
|
A húsevő növények elnevezés mellett megtaláljuk még a rovaremésztő, rovarevő, rovarfogó növények kifejezéseket is. Olyan növényekről van szó, amelyek a talajból hiányzó tápanyagaikat közvetlenül az elfogott állatok testéből nyerik. Áldozataik általában apró bogarak. Több mint egy tucat rovaremésztő növénycsaládot tartanak nyilván. Ezekben mintegy ezer fajt találhatunk. A húsevő növények felépítésük és „működésük” alapján is nagyban különbözhetnek egymástól. Ízeltlábúak, legyek, hernyók, sőt, békák, madarak is áldozatul eshetnek. A húsevő növények általában olyan területeken nőnek, ahol jellemzően a talajban hiány mutatkozik valamelyik létfontosságú tápanyagból. Pl. alacsony a nitrátok koncentrációja, vagy karbonátos területek, ahol sok eső esik és kicsi a tápanyagok koncentrációja. Élőhelyük igen változatos. Megtalálhatók a savanyú kémhatású tőzeglápokban (például a Harmatfüvek, egyes Hízókák), Ázsia őserdeiben (Kancsóka fajok), Amerika melegebb és mérsékeltégövi területein (Darlingtonia californica, Sarracenia fajok, Dionaea muscipula), Ausztráliában (Törpe harmatfüvek), Afrika forró éghajlatú vidékein (Drosera fajok), Dél-Amerika magasan hegyei közt (Heliamphora fajok). Ezek a növények az állati fehérjék lebontásával jutnak megfelelő nitrogénvegyületekhez. Tehát nem arról van szó, hogy kémiai energiát igyekeznek nyerni, hanem a szervezetük felépítéséhez keresnek építőanyagokat. Igen érdekes téma a húsevő növények fejlődéstörténete. Az evolúciós elmélet atyja, Charles Darwin 1875-ben írt tanulmányt ezekről a különleges növényekről. Nyilvánvaló, hogy egyes növények életmódváltozásakor megjelentek olyan virág- és levélváltozatok, melyek a zsákmány csalogatására és elfogására váltak alkalmassá. Különböző mechanizmusok alakultak ki az áldozat elfogására, azok testének lebontására és a belőlük nyert tápanyagok felhasználására. Ezek a növények gyakran epifita életmódot képviselnek, vagyis rátelepednek más növényekre. Sok húsevő növény kivételesen színes és különös formájú virággal rendelkezik, melyet a bogarak szívesen keresnek fel. A húsevő növények számos csapdát fejlesztettek ki áldozatuk foglyul ejtésére. Általában kétféle csapdát figyelhetünk meg. Az aktív csapda azért érdekes, mert a növény egyes részeit mozgatni tudja, hogy befoghassa áldozatát. Akár néhány tizedmásodperc is elegendő, hogy a csapda bezáruljon. Ilyen például a Vénusz csapdája. A passzív csapda azt jelenti, hogy a növénynek nincsenek mozgó részei. Viszont ragadós nedvet termel, amire úgy ragadnak rá a bogarak, hogy onnan már nincs menekvés. Ugyancsak passzív csapda az is, amikor a növény módosult testrésze kancsó formájú, melybe belecsúsznak az áldozatok. A húsevő növényeknél az ismertebb családok közül megemlíthetjük a következőket: Sarraceniaceae - Kürtvirágfélék, Nepenthaceae - Kancsókafélék, Droseraceae - Harmatfűfélék és Lentibulariaceae - Rencefélék. A húsevő növényekről érdekes filmeket láthatunk itt: https://www.youtube.com/watch?v=RJR6xfRfcI4 https://www.youtube.com/watch?v=hlv9wnEfNKY https://www.youtube.com/watch?v=UoL1dg3SzOI https://www.youtube.com/watch?v=h9NnctZVrvk |
Kapcsolódó cikkek
- ARCCHAD – Szerbiai mintafarmok felfedezése
- A kutyák szívférgessége
- Falurombolók
- Ökofeminizmus: a férfi a bűnbak
- A klímaváltozás hatásaiból eredő kihívások
- Tusolás helyett: mosdókesztyű
- Egy magyar nő, aki meghódította a NASA-t!
- A túrázás humánmeteorológiai szempontból
- Az ember és a környezete
- Méhészeti alapismeretek
- A tapasztalás elsődleges terepe a valóság, a természetes környezet
- A Fruška Gora Nemzeti Park élővilága
- Erdő- és környezetpedagógia
- Rovartenyésztéssel oldhatják meg az emberiség élelmezési gondjait
- Öröm-bánat térképpel a helyidentitás és környezettudatosság erősítése érdekében
- Karácsonyi tudomány
- Egy amerikai kincs, azaz a földi körte rövid története
- Természet- és környezetvédelem: lehetőségek és veszélyek
- Genetikai ismeretek tanításának gyakorlati lehetőségei a Viszáki Tündérkertben
- Miért kell megvédeni egy területet?
- Erdőpedagógia a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Weihenstephani Főiskolán
- Hotspot területek
- A Vaskapu vonzásában
- A természet-gazdálkodási ismeretek átadásának rendszere Magyarországon
- A komáromi Duna Menti Múzeum természettudományi gyűjteményének történeti áttekintése
- Az általános iskolai természetismeret és biológia tankönyvekben megjelenő ökológiai tartalmak vizsgálata a környezettudatosság szempontjából
- Mutációk
- Mi az a PCR?
- Fajok kipusztulásának, a biodiverzitás csökkenésének okai
- Az egészség forrása
- A Madari - patak és élővilágának védelme
- Taksonyi erdő
- Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum – miért is fontos?
- Patkányok
- Mese vagy valóság?
- A veszélyeztetett fajok visszatelepítése
- Ökológiai intelligencia
- Biológia éjszakája
- Lemurok vizsgálata segít Madagaszkár titkainak felderítésében
- Több ezer metró szerelvény végállomása lesz az Atlanti-óceán
- Állatok, amelyek színek nélkül is csodálatosak
- Amelyik kutya ugat, az mond is valamit
- A madarak képesek felismerni a különböző hangokat
- Vírus pusztítja el a tengeri csillagokat
- A Földön élt legnagyobb madár
- Mikrobák múzeuma
- Medveállatkák a világűrben!
- Jön a vörös dagály!
- GMO igen vagy nem?
- Kaukázusi medvetalp
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Kolosszális balszerencséjük volt a dinóknak
- Az új idők kőolaja
- Óriásdarazsak inváziója
- A kamenicai park története
- Olvasóink ajánlata