- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy a gyermekeknek naponta legalább fél liter tejet kellene inniuk ahhoz, hogy a csontozatuk megfelelően fejlődjön, erősödjön?
147. szám - 2016. december 1.
Egy amerikai kincs, azaz a földi körte rövid történeteAmikor a spanyol hódítók 1525-ben arany után kutatva az Inka Birodalomba hatoltak, mit sem sejtve az aranynál is értékesebb kincsre leltek. A burgonya, kolompér vagy pityóka 1650 körül jutott el a tájainkra…
|
12
|
Amikor a spanyol hódítók 1525-ben arany után kutatva az Inka Birodalomba hatoltak, akkor nem is gondolták, hogy egy sokkal nagyobb kincsre lelnek, melyet elindítottak világhódító útjára. Ezt a perui kincset az ottani őslakosok többek között jóslásra is használták: ha páros számban találtak rá, azt jó jelnek vélték, a páratlan számú földi kincs rossz előjelnek számított. Ebből a kincsből a spanyolok néhányat a királyuknak is megküldtek, aki kettős érzéssel, csodálattal és félelemmel fogadta ezt a távoli Amerikából származó ajándékot. Igen tetszetős gumós növény volt, amit botanikus kertjében a kertészek előszeretettel gondoztak. A gumójáról az állították, hogy Dél-Amerika őslakói, az indiánok étekül és gyógyításra is használják. A spanyol király a gyógyhatással bíró gumóból küldött egy párat az épp betegeskedő pápának. Arról, hogy egyáltalán evett-e és meggyógyult-e tőle a katolikus egyház feje, már nem szól a fáma. A pápai rezidenciából 1588-ban a holland származású, ekkoriban Bécsben és magyar földön tevékenykedő Carolus Clusius híres botanikushoz került a krumpli – mint ahogy azt már valószínűleg kitalálták –, akinek felkeltette az érdeklődését ez az egzotikus növény. Néhány évvel korábban Clusiust, a magyarországi botanika első mecénása, Batthyány III. Boldizsár (1537/8–1590) humanista műveltségű németújvári főúr, törökverő hadvezér tudományszeretete és hívó szava csalogatta az akkor három részre szakadt ország nyugati végeibe. Batthyány a tudóst a németújvári és szalónaki uradalmain látta vendégül, aki a magyar főúr kertjeit botanikusi igénnyel fejlesztette, de a krumpli még nem ekkor került Magyarországra. Bár Clusius bécsi kertjében már ültetett burgonyát, Magyarországra csak a paprikát hozta magával és tette honossá ezt a szintén Amerikából származó növényt. A burgonya, kolompér vagy pityóka Magyarországra egy fél évszázaddal később került, 1650 körül. Régészeti leletek bizonyítják, hogy Dél-Amerikában kb. kétezer évvel ezelőtt már termesztették az étkezésre alkalmas burgonyát. Az európai gyarmatosítók országaiban a XVI. században terjedt el, ahol kedvezőbb megítélésben fogadták a krumplit, mint Közép-Európában, ahol sok-sok fenntartással kezelték az új kerti díszt. Itt sokáig az ördög növényének tekintették, hiszen azt a hírt terjesztették róla, hogy vad szexuális vágyat gerjeszt, leprát, szifiliszt, sterilitást és korai halált okoz. Idővel az ilyen mendemondák szétfoszlását, és a növény étkezésben való felhasználását a rossz gabonatermő évek utáni éhínségjárványok hozták meg. Magyarországon akkor kezdett a nép körében széleskörűen is népszerűvé lenni, amikor II. József adókedvezménnyel támogatta a krumpli termesztését. Magyarországra német nyelvterületről került az új növény, ahol kezdetben földi körtének nevezték. Ebből adódik, hogy a krumpli szavunkat a német Grundbirne (földi körte) vagy krumme Birne (görbe körte) szóból származtatják nyelvészeink. Azokban az években, amikor Magyarországon is széles körben terjedni kezdett a burgonya termesztése, egy háborúban is jelentős szerep jutott a krumplinak. Mária Terézia uralkodásának utolsó éveiben a fia, II. József igyekezett megszerezni magának a bajor területeket, miután III. Miksa halálával kihalt a Wittelsbach dinasztia egyenes ágú férfi leszármazottja. Nagy Frigyes porosz király ezt nem hagyta annyiban, így 1778/79-ben kirobbant a bajor örökösödési háború. Mivel mindkét fél pénzhiánnyal és utánpótlási gondokkal küzdött, ezért a két hadsereg azon fáradozott, hogy megszerezzék az ellenség élelmiszerkészleteit, ami főleg burgonyából állt. Mivel egymás teljes krumplikészletének felfalásán fáradoztak, a nép ezt a háborút egyszerűen Kartoffelkriegnek, azaz krumpliháborúnak keresztelte. A krumpli a világon ma az egyik legkedveltebb és az egyik legtöbbet termesztett haszonnövény. Bár a magyar gasztronómiában csak „nemrég” - kétszázötven évvel ezelőtt - kezdett el hódítani, nagyon sokféle módon tudják elkészíteni. Úgyszintén sok közmondás is kapcsolódik a krumplihoz. A legismertebbek talán a következők. „Feszít, mint két krumpli egy zsákban.” „Úgy szaporodik, mint a krumpli.” |
Kapcsolódó cikkek
- Európa igazi atyja
- A négus
- ARCCHAD – Szerbiai mintafarmok felfedezése
- A kutyák szívférgessége
- Falurombolók
- Ökofeminizmus: a férfi a bűnbak
- A klímaváltozás hatásaiból eredő kihívások
- Tusolás helyett: mosdókesztyű
- Egy magyar nő, aki meghódította a NASA-t!
- A túrázás humánmeteorológiai szempontból
- Az ember és a környezete
- Méhészeti alapismeretek
- A tapasztalás elsődleges terepe a valóság, a természetes környezet
- A Fruška Gora Nemzeti Park élővilága
- Erdő- és környezetpedagógia
- Rovartenyésztéssel oldhatják meg az emberiség élelmezési gondjait
- Öröm-bánat térképpel a helyidentitás és környezettudatosság erősítése érdekében
- Karácsonyi tudomány
- Természet- és környezetvédelem: lehetőségek és veszélyek
- Genetikai ismeretek tanításának gyakorlati lehetőségei a Viszáki Tündérkertben
- Miért kell megvédeni egy területet?
- Erdőpedagógia a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Weihenstephani Főiskolán
- Hotspot területek
- A Vaskapu vonzásában
- A természet-gazdálkodási ismeretek átadásának rendszere Magyarországon
- A komáromi Duna Menti Múzeum természettudományi gyűjteményének történeti áttekintése
- Az általános iskolai természetismeret és biológia tankönyvekben megjelenő ökológiai tartalmak vizsgálata a környezettudatosság szempontjából
- Húsevő növények
- Mutációk
- Mi az a PCR?
- Fajok kipusztulásának, a biodiverzitás csökkenésének okai
- Az egészség forrása
- A Madari - patak és élővilágának védelme
- Taksonyi erdő
- Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum – miért is fontos?
- Patkányok
- Mese vagy valóság?
- A veszélyeztetett fajok visszatelepítése
- Ökológiai intelligencia
- Biológia éjszakája
- Lemurok vizsgálata segít Madagaszkár titkainak felderítésében
- Több ezer metró szerelvény végállomása lesz az Atlanti-óceán
- Állatok, amelyek színek nélkül is csodálatosak
- Amelyik kutya ugat, az mond is valamit
- A madarak képesek felismerni a különböző hangokat
- Vírus pusztítja el a tengeri csillagokat
- A Földön élt legnagyobb madár
- Mikrobák múzeuma
- Medveállatkák a világűrben!
- Jön a vörös dagály!
- GMO igen vagy nem?
- Kaukázusi medvetalp
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Kolosszális balszerencséjük volt a dinóknak
- Az új idők kőolaja
- Óriásdarazsak inváziója
- A kamenicai park története
- Olvasóink ajánlata