Tudta-e?
...hogy a világ legrégebbi újságja Svédországban olvasható 1645 óta? A Krisztina királynő parancsára megjelent lap, a Post-och Inrikes Tidningar 2007. januárjától viszont már csak online kiadásban jelenik meg.

121. szám - 2014. október 01.

Medveállatkák a világűrben!

A medveállatkák (Phylum Tardigrada) képességei lélegzet nélkül hagyják a tudósokat. Ezek az állatok képesek elviselni az igen szélsőséges környezeti körülményeket is...
MARINKOV Jelena biológia szakos egyetemi hallgató

33

Eddigi tudásunk szerint csak bizonyos baktériumfajok egyedei képesek komolyabb következmények nélkül túlélni az igen szélsőséges környezeti hatásokat. Az utóbbi évben a kutatások során a tudósok felfedezték, hogy még egy élőlény lehet túlélő – ez a medveállatka (angolul water bear). Nehéz körülmények között a medveállatka kriptobiózis állapotba kerülhet, védőburkot (cisztát) képezhet. Kriptobiózis során az életfunkciók szinte teljesen leállnak, az állatka anyagcseréje minimális, sok vizet veszít, testtérfogata lecsökken. Ilyen állapotba kerülve a medveállatka sokáig élhet, míg a szélsőséges környezeti tényezők meg nem javulnak.

A medveállatkák (Phylum Tardigrada) rokonai az ízeltlábúaknak, közel ezer fajuk ismert, igen kis méretűek (0,1-1,5 mm), vagyis szabad szemmel alig láthatók. Élnek a homokban, a mohák és zuzmók között, de az ivóvízben is szép számmal megjelenhetnek (literenként akár 20 000 példány is). Hihetetlen túlélők, a Föld legellenállóképesebb élőlényei, alkalmazkodni tudnak minden durva tényezőhöz.

Hőmérsékleti hatások. Az élőlények általában nehezen viselik el a hideget. Fagyás közben a szervezetben lévő vízmolekulák kikristályosodnak. Ezek a szúrós kristályok tönkreteszik a sejtfalat, a szöveteket, a szerveket. A medveállatka testében viszont olyan fehérjék vannak, melyek felgyorsítják a fagyás folyamatát, csak apró jégkristályok képződhetnek, és nem okoznak károsodást. A nagyon alacsony hőmérsékletű cseppfolyós nitrogénben is megmaradnak egy ideig, sőt, túlélhetik a -272ºC körüli, tehát az abszolút nullához közeli hőmérsékletet is. Ugyanakkor a forró vízben még vidáman lubickolnak, a +150ºC hőmérséklet is néhány percig elviselhető a számukra.

Sugárzás és nyomás. Sok kísérlet során mutatkozott meg, hogy ezek az állatok az 570 000 rad röntgensugárzást is elviselik (ez mintegy ezerszerese annak, ami az embert megöli). A medveállatkák a gamma-sugárzást, és a nagyon erős elektromágneses sugárzást is átélik. Emellett rendkívül jól bírják a nagyon alacsony és a nagyon magas nyomást is. Vákuumban, teljes oxigénhiányban 7 hónapig tudtak életben maradni, majd a körülmények rendeződése után normálisan folytatták az életüket.

Világűr. 2007 szeptemberében egy űrszondát lőttek fel a világűrbe, mely Richtersius coronifer-hez és Milnesium tardigradum fajhoz tartozó medveállatkákat vitt a világűrbe. Az űrszonda 10 napig keringett a Föld körül mintegy 270 km magasságban. Miután a szonda visszatért a Földre, az állatkákat vízbe tették, hogy feléledjenek. A kutatók legnagyobb csodálkozására 68%-uk sikeresen túlélte a világűri utazást, a szabad tartózkodást az űrben, és utána még szaporodni is képes volt (tehát a sugárzás nem sterilizálta őket). A világűrben egyszerre kellett túlélniük a teljes oxigénhiányt, a nagyon erős kozmikus sugárzást, az ultraibolya sugárzást (ami erősen roncsolja az élőlények DNS-ét), meg a szélsőségesen alacsony hőmérsékletet.

Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a nagyon egyszerű felépítésű baktériumok, hanem a bonyolultabb szervezetek is képesek túlélni a világűri körülményeket. A medveállatkák valószínűleg meg tudják javítani a sejtjeikben lévő DNS károsodását, vagy pedig valami módon megakadályozzák a szélsőséges hatások érvényesülését.

Mérgező anyagok. A cammogó járású, tömzsi testalkatú, kedves, kissé humoros formájú medveállatkák kiválóan ellenállnak a legmérgezőbb gázoknak is. Metil-bromid, hidrogén-szulfid és szén-dioxid gázok hatásait sikeresen túléltek, savakban és más vegyszerekben is túlélők voltak.

Ezek a hihetetlen túlélők, a Föld legellenállóképesebb élőlényei igencsak felkeltették a kutatók érdeklődéseit. A tudományos intézetekben lázasan kutatják a medveállatkák DNS-ét, szervezetük működésének titkait. Azt remélik, hogy a Tardigradahoz tartozó állatokról szerzett tapasztalatok az orvostudomány fejlődésében nyújthatnak segítséget már a közeli jövőben. 

    

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor