- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Hogy mekkora a Kheposz-piramis? Körülbelül egy kilométer a kerülete. Alapjának egy oldala 227 m hosszú, csúcsának magassága a földtől 146,5 m. Ha belépünk a piramis belsejébe kamrákat találunk, melyek részben a föld felszíne fölött, részben alatta helyezkednek el. Itt helyezték el a fáraónak szánt élelmet, edényeket, ruhákat, dísztárgyait, bútorait, azokat a dolgokat, amire a halál után szüksége lehet az uralkodónak. A legutolsó kamrában találjuk kőszarkofágba zárt fakoporsóban a fáraó bebalzsamozott testét - a múmiát.
135. szám - 2015. december
ÁllatvilágFajok kipusztulásának, a biodiverzitás csökkenésének okaiBolygónkon a legrégebbi időktől kezdve a fajok sokasága különböző okokból kipusztult. A Föld története során több nagy fajkipusztulás ment végbe, ezek közül az utolsó ma is folyamatban van…
|
13
|
A tudósok egy része úgy tartja, hogy a Föld 4,53 milliárd évvel ezelőtt jött létre, és az egyszerű életformák, az első élőlények körülbelül 3,5 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki. Az összes fajból, ami eddig létezett a Földön, mintegy 99 százalék kipusztult, és manapság csak egy százalék létezik. Mások szerint még ennél is kevesebb, mindössze 0,1 százalék él ma is. Most a Földön körülbelül 1 750 000 fajról tudunk, de ez az adat is vitatható. Egyes elemzések azt mutatják, hogy ennél sokkal több faj élhet a világon – 80 millió, néhol olyan adat is megtalálható, hogy 100 millió. A fajok végleges számának kérdésében a legfőbb probléma az, hogy még nagyon sok olyan terület van a Földön, ahová emberi láb még nem lépett. A teljes cikk itt olvasható. |
Kapcsolódó cikkek
- A kutyák szívférgessége
- Falurombolók
- Ökofeminizmus: a férfi a bűnbak
- A klímaváltozás hatásaiból eredő kihívások
- Tusolás helyett: mosdókesztyű
- Egy magyar nő, aki meghódította a NASA-t!
- A túrázás humánmeteorológiai szempontból
- Az ember és a környezete
- Méhészeti alapismeretek
- A tapasztalás elsődleges terepe a valóság, a természetes környezet
- A Fruška Gora Nemzeti Park élővilága
- Erdő- és környezetpedagógia
- Rovartenyésztéssel oldhatják meg az emberiség élelmezési gondjait
- Öröm-bánat térképpel a helyidentitás és környezettudatosság erősítése érdekében
- Karácsonyi tudomány
- Egy amerikai kincs, azaz a földi körte rövid története
- Természet- és környezetvédelem: lehetőségek és veszélyek
- Genetikai ismeretek tanításának gyakorlati lehetőségei a Viszáki Tündérkertben
- Miért kell megvédeni egy területet?
- Erdőpedagógia a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Weihenstephani Főiskolán
- Hotspot területek
- A Vaskapu vonzásában
- A természet-gazdálkodási ismeretek átadásának rendszere Magyarországon
- A komáromi Duna Menti Múzeum természettudományi gyűjteményének történeti áttekintése
- Az általános iskolai természetismeret és biológia tankönyvekben megjelenő ökológiai tartalmak vizsgálata a környezettudatosság szempontjából
- Húsevő növények
- Mutációk
- Mi az a PCR?
- Az egészség forrása
- A Madari - patak és élővilágának védelme
- Taksonyi erdő
- Sóskopó Speciális Természeti Rezervátum – miért is fontos?
- Patkányok
- Mese vagy valóság?
- A veszélyeztetett fajok visszatelepítése
- Ökológiai intelligencia
- Biológia éjszakája
- Lemurok vizsgálata segít Madagaszkár titkainak felderítésében
- Több ezer metró szerelvény végállomása lesz az Atlanti-óceán
- Állatok, amelyek színek nélkül is csodálatosak
- Amelyik kutya ugat, az mond is valamit
- A madarak képesek felismerni a különböző hangokat
- Vírus pusztítja el a tengeri csillagokat
- A Földön élt legnagyobb madár
- Mikrobák múzeuma
- Medveállatkák a világűrben!
- Jön a vörös dagály!
- GMO igen vagy nem?
- Kaukázusi medvetalp
- Nő a pálmaolaj-fogyasztás az egész világon
- Kolosszális balszerencséjük volt a dinóknak
- Az új idők kőolaja
- Óriásdarazsak inváziója
- A kamenicai park története
- Olvasóink ajánlata