- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy Jurij Gagarin 1961. április 12-én a világon elősször nyolcvankilenc percig keringett a Föld körül a kozmoszban a Vosztok-1 kabinjában?
178. szám - 2019. július
KönyvbemutatóValósággyűlölő eszmék fogságábanA történelem attól válik érthetővé és érdekessé, ha bemutatják az ok-okozati összefüggéseket, ha egy adott múltbéli jelenség kialakulásának gyökeréig hatolnak vissza, ha feltárják egy folyamat fejlődési hátterét és működési mechanizmusait.
|
6
|
A közember számára akkor válik érdekfeszítővé egy történet, ha olyan nyelvezettel mutatják be a múltat, a folyamatokat, ami könnyen érthető a számára. Sáfrány Attila történelmi olvasókönyve a történelem-beteljesítő forradalmakról, melynek címe Valósággyűlölő eszmék fogságában a fenn leírt nyomvonalakon halad. Hogy mi is a forradalom, hogy miként osztályozhatók, kategorizálhatók a forradalmak, milyen jellemzőkkel bírnak, mióta léteznek, hogyan működnek és merrefelé viszik a történelmi fejlődést? Ezekre és sok más kérdésre igyekszik választ adni a könyv, amely négy nagy egységre bontható. Ki kell szögezni azonban mindjárt e könyvismertető elején, hogy nem szakkönyvről, történelmi szakkiadványról van szó, mert nem is annak készült, ezért nem is kell a kötetben függeléket, fogalom és névjegyzéket, lábjegyzeteket és egyéb szakirodalmi apparátust keresni. Viszont kiváló előszóval, terjedelmes szakirodalom jegyzékkel és egy igencsak kurta életrajzzal találkozhatunk a kötetben. Sáfrány Attila pontosan tudja, kinek is írja történelmi olvasókönyvét, mert egyszerű, könnyen érthető nyelvezetre törekszik, kiérződik az író publicisztikai vénája. A könyv esszék és ismeretterjesztő írások fűzére. Mivel azonban a témája – a politikai vallásként is működő önbeteljesítő forradalmak boncolgatása – nagyon komplex, összetett, ezért az író nyelvezete sem tud folyamatosan egyszerű, közérthető maradni. Vannak bekezdések, mondatok, fejezetrészek, amelyeket többször is el kell olvasni, nem azért, mert nem érthető a nyelvezet, hanem mert rengeteg irányból közelítve egységesíti eggyé a gondolatait a szerző. Mint már jeleztem, a könyv négy nagyobb egységre bontható. Az első, az európai ember identitástudatból indul, a demokrácia eszmefejlődésen át az elvilágiasodásig, a felvilágosodás egyház-ellenességéig ér, majd onnan az európai birodalomépítés hagyományának bemutatásán keresztül jut el a bolsevik forradalomig. A második részben a totalitárius államok eszmerendszerét és működési mechanizmusait veti össze a nyugati vallások mögött álló működési elvvel, szerkezettel, és építi fel a világi, politikai vezér valamint a várva várt megváltó, Isten közötti tükröződéseket, párhuzamokat, eljutva a politikai vallásként is megjelenődő és működő szélsőséges társadalmak bemutatásáig. A harmadik egység a legterjedelmesebb és a legszerteágazóbb. Ez a fejezet a forradalmi manipuláció működését, feladatait, célkitűzéseit, megvalósításának többé-kevésbé erőszakos voltát mutatja be lépésről-lépésre haladva, a forradalmi idea által elképzelt „tökéletes” alattvaló kinevelésétől kezdődően a nem kívánt elemek ellehetetlenítésén át a meg nem tűrtek teljes likvidálásáig. Ezt a következő idézet is érzékelteti: „A baj ott kezdődik, amikor valaki az elképzelései szerint „át szeretné nevelni” az egész környezetét, az egész országot vagy a társadalmat. Ehhez ugyanis senkinek sincs joga. Miért nincs? Azért, mert ezzel erőszakosan beavatkozik a másik ember életébe, elveszi annak születéssel kapott előjogát, hogy szabad akarattal döntsön a rá tartozó dolgokról.” Valamint az alábbi idézet is: „Az állami erőszakszervezettel, a törvényhozói és az ítélkezői hatalommal rendelkezve már gördülékenyen működtetheti a forradalmi élgárda véres diktatúráját, igaz, e korlátlan erőszakhatalmát nemcsak az ellenforradalmárokkal és az ellenforradalmároknak kinevezett elemekkel szemben vetheti be, hanem a vetélytársaknak tekintett elvbarátival szemben is, így a forradalom rendre fölfalja saját gyermekeit.” Sáfrány Attila nem elégszik meg azzal, hogy rámutat és feltárja a forradalmi manipuláció és terror módszereit, működését, hanem tovább boncolgatja a témát, eljutva az istenember, emberisten párhuzamáig. Vagyis a forradalmi tan és vallási tan távlatait, a beteljesülést, a végidő-hit különböző, de egymást át-átszövő jellemzőit veti össze. Kitér arra is, hogy a mai, nyugati értelmiségi körök miért relativizálják a kommunizmus áldozatait a jobboldali totalitárius rendszerekhez viszonyítva, továbbá foglalkozik még sok egyéb elemzéssel. E harmadik egység igazi erénye és hozadéka azonban az, hogy a szerző folyamatosan kitér a posztmodern világ, pontosabban a jelenkori konzumtársadalom forradalmaira. Ezt példázza a következő idézet: „A posztmodern történelem-beteljesítő forradalom módszerei az oktatói kulcspozíciók megszerzése, a tananyag meghatározása, a forradalmi eszme szerint gondolkodó „megfelelő tanárok” kinevelése és kinevezése, valamint a nem megfelelően gondolkodók lejáratása, vagy akár eltávolíttatása az oktatói intézményekből. Ugyanígy kell irányítás alá vonni a posztmodern forradalomban az összes, az emberek gondolkodását alakító rendszert: a médiát, az irodalmat, a filmipart, a politikát. Mindenütt, ahol befolyással bírnak az emberek gondolkodására, ott a nagy és szent eszmében hívő embereknek, a történelmet beteljesítő forradalom követőinek kell a hangadóknak lenniük.” A könyv negyedik egysége a XX. század jobboldali és baloldali rendszereit hasonlítja össze, a „totalitarizmus fájának” kommunista ágán a szovjet és a kínai modelleket viszonyítja egymáshoz, a jobboldali ágon az olasz fasiszta rendszert a német náci berendezéssel állítja párhuzamba. Sáfrány Attila ezt követően kitér az ezredforduló környékén mind jobban szembeötlő jelenkori társadalmi válságra és annak hozadékaira, egy lehetséges jövőképet is sejtetve. A kötet negyedik fejezetéből kiemelt idézetekkel szeretnék pontot tenni könyvismertetőm végére. „Az eszmehiány, a céltalanság szétszórja atomjaira az emberi közösséget, amely létcél nélkül már csak az anyagi élvezetekben és a szórakozásban találhatja meg az időtöltés egyedüli értelmesnek látszó formáját.” „A modernitás utáni kor halálra ítéltetett, már csak a régihez a régi módon kötődő emberekben él tovább. Már elkezdődött a modernitás utáni kor, de még csak magszerű, embrionális állapotban létezik azon keveseknek a gondolkodásán és életvitelén keresztül megjelenítve magát, akik hallják az új idők szavát.” Az író a könyvében egy figyelmeztetés átadásának üzenetével szól az olvasóközönséghez, de az üzenetet csak azok fogják érteni és megvalósítani a gondolatváltást, akik eddig is érezték a semmi (nihil) ürességét, akik látják és tudják, hogy a neoliberális társadalom által kijelölt úton lehetetlen tovább haladni. Ennek ellenére nem biztos, hogy a kedves olvasó mindenben egyet fog érteni a könyv szerzőjével. Ám ez a gondolkodó, felelősségteljes, tudatos ember kiváltsága és kötelezettsége is egyben! A könyv a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács, valamint a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében látott napvilágot! Sáfrány Attila, VMPE, Újvidék, 2018, 202 oldal |
Kapcsolódó cikkek
- Megarégiók, megapoliszok
- Járványok idején keletkezett babonák
- A D-nap
- A háború, ami 38 percig tartott
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- A főbűnös és a felmentett
- A háromszoros uralom
- Párhuzamos társadalmak
- A sikeres novemberi bolsevik puccs
- A posztmodern forradalom
- A forradalom keresztes vitézei
- Európa harca önmaga ellen
- Kivezető utak a forradalomból
- Az SR-71-es kémrepülő
- A Messiások átalakulása
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Kim-dinasztia
- A helyettesíthetetlen ember
- A forradalmi Messiások
- A forradalom hithirdetői
- A forradalom pogányai és eretnekei
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Helyettesíthető Vezérek
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- Olvasóink ajánlata