- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A Földön található sós víz mennyisége a 38-szorosa az édesvízének.
194. szám - 2020. november
Járványok idején keletkezett babonákRégebben, amikor pusztító járványok ütötték föl a fejüket, a tehetetlenség, a düh hatására az emberek bűnbakot kerestek, ha nem lelték meg a ragály terjedésének valódi okát.
|
7
|
Néha úgy gondolták az ily bajokat a boszorkányok, gonosz szellemek idézik elő, vagy a gazdagokat, hatalmasokat gyanúsították, hiszen a jobb életkörülmények között élőket kevésbé sújtotta egy-egy halálos kór. Ilyenkor terjedtek el a legkülönfélébb babonák is. Gondoljunk csak bele a mostani, legújabb járványra, amikor eleinte azt terjesztették, még a médiában is néhol, hogy a pénzzel való fizetés által is terjed a koronavírus. A babona nem definiálható az önmagához való viszonyában, mert a babonák olyan meggyőződések és gyakorlatok sorozata, amelyek a társadalomban akkor válnak valóvá, amikor bizonyos társadalmi csoportok, vagy a hatalommal rendelkezők azokat általánosan érvényes tanként gyakorolják, terjesztik, érvényesítik. Az ókor vége óta a keresztény tanítás megkülönböztette az igaz és a hamis hívőket, ezáltal alkotta meg a babonások, babona fogalmait. A 17. - 18. századi felvilágosodás terjedésével a tudományok átvették a kifejezést minden olyan nézetre, amelyet racionális módszerekkel nem lehetett alátámasztani. Ám már az ókorban is jelen volt a tévhitekkel szembeni ellenállás, különösen Cicero volt az, aki a babonákat hevesen támadta. Babonává válhat mindaz a tudás, ami korábban, a világ dolgainak megoldásában közismert és gyakorlat volt, de babonává válhatnak a rossz megfigyeléseken, következtetéseken alapuló „tények” is. Mint már jeleztem, a nagy járványok megjelenései is különféle babonák kialakulásához, varázslatos praktikák alkalmazásához vezettek. Például a lenyelhető szentképeket korábban kolostorokban készítették, és a kereskedők zarándokhelyeken árusították őket. Ezek, a mai bélyegekhez hasonlatos képek különböző szenteket ábrázoltak. A képeket vízbe áztatták, a beteg emberek vagy állatok megitták azt, bizonyos esetekben kenyérbe sütötték és megetették a gyengélkedőkkel. Gyakori volt a mariazelli Szűz Mária ábrázolása, neki különleges erőt tulajdonítottak. Az ilyen képekkel való kereskedelem a 18.-19. században volt divatos, és többek között kolera, tuberkulózis elleni gyógyszerként is árulták. Ma már babonaként tekintünk e praktikára, annak idején viszont teljesen elfogadott jelenség volt. Az egyháznak pedig busás jövedelmet jelentett, az akkori vallási hiedelmek pedig reklámként szolgáltak ehhez a pénzszerzéshez. Persze történtek ennél extrémebb kilengések is. A magyarországi kolerajárvány idején, az egyik Temes megyei faluban úgy vélték, hogy a bajt azzal lehet megszüntetni, ha a falu minden lakosa eszik a néhány nappal korábban, kolerában elhunyt és már eltemetett halott szívéből. E téveszme erősebbnek bizonyult a józan észnél, a testet kiásták, és félelmükben az emberek egy eszeveszett cselekedetett hajtottak végre. A babonák nem elhessegethető hülyeségek. Sőt éppen ellenkezőleg, nem tudtak volna fennmaradni és hasonló módon hatni a világ legkülönbözőbb országaiban, évszázadokon át, ha lekezelendő butaságok lennének. Minden kornak megvannak a maga hiedelmei, téveszméi. A babonás gondolkodás és cselekvés egy olyan rendszer, amelynek szabályai vannak, mint például a nyelvtannak. Megfigyeléseken és tapasztalaton alapulnak, és nagyon gyakran – mind a mai napig – emberéleteket is követelnek. Szintén magyarországi eset az, amikor a helyi boszorkányra fogták a kolera terjedését, és bár a „bűbájost” is elvitte a járvány, mégis bosszút álltak rajta, mert a holttestének levágták a fejét. E tettüktől várták a többiek a járvány megszűnését. Ez a boszorkány megúszta a tömegek dühét, hiszen csak a halálát követően vált áldozattá, de a pestisdoktorok helyzete nagyon hasonlatos volt e történethez. Az orvosok gyakran menekültek el pestis idején a nagyobb városokból, többnyire nem csak a járványtól való félelmükben, hanem mert néha őket hibáztatták a ragály terjedéséért. Az 1739-es budai járvány alkalmával, a feldühödött túlélők a helyi sebész háza elé vonultak. Először megfenyegették, később azonban elszabadultak az indulatok és a szerencsétlen orvost végül agyonverték. Sajnos nem csak az újkori embereket sodorták szélsőséges tettekre a babonák. A középkorban a leprások nézését szörnyen veszedelmesnek tartották. Azt híresztelték róluk, a pillantásukkal a kutak vizét mérgezik. Ezért, a bélpoklososak elkerülték a kutakat, mert rettegtek a tömegek kilengéseitől. A babonák mindig óriási hatással bírtak. Nincs ez másképp mostanság sem. A koronajárvány megfékezésére szolgáló első intézkedésekkel együtt megjelentek az élet minden területén a jelenlegi babonák, és a különböző politikai nézetekben is megfoghatóvá váltak, a szélsőbaltól a jobboldali szélsőségesekig. Lehet, hogy tényleg csak összeesküvés-elméletek és különböző babonák ezek? Ezt majd a történelemnek, és a tudományos vizsgálatoknak kell bebizonyítaniuk! A jelenlegi járvány terjedését például ismeretlen, földöntúli erőkhöz kötik egyesek, mások az 5G rendszer kiépülésében látják a baj forrását, sokan pánikolnak a kényszeroltások miatt, hiszen az ördög jelének tekintik azt. Egy bőr alá ültetet chiptől félnek, amellyel megbélyegezik az emberiséget. Ám jelen van a koronavírus és annak egészségügyi következményeinek elbagatellizálása is, néha antiszemita utalásokkal fűszerezve. És mindez bizonnyal kreatívan módosítható az idő múlásával. Várjuk ki a koronavírus terjedésének a végét és jegyzeteljünk! Az viszont megállapítható a fentiek összegzéseként, hogy a járványok terjedésével párhuzamosan különféle – néha veszélytelen, máskor borzalmas – babonák is elterjedtek/terjednek és ezek sokszor súlyos, másodlagos károkat okoztak/nak, ami mélyebb nyomokat hagyott/hagy az emberekben, mint maga a járvány. |
Kapcsolódó cikkek
- A felemelő szeretet
- A mirigyesek közül sokat elfogattak, mások megszöktek
- A D-nap
- A háború, ami 38 percig tartott
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- A főbűnös és a felmentett
- A háromszoros uralom
- Európa harca önmaga ellen
- Kivezető utak a forradalomból
- Az SR-71-es kémrepülő
- A Messiások átalakulása
- A Kim-dinasztia
- A forradalmi Messiások
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Helyettesíthető Vezérek
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése