- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A világtörténelem leghosszabb műsormegszakítását a BBC követte el. Egy Miki egér rajzfilmet szakítottak félbe azzal a hírrel, hogy kitört a második világháború. Hat év múlva aztán akkurátusan folytatták a félbeszakadt rajzfilmet, pontosan attól a ponttól, ahol anno abbahagyták
129. szám - 2015. június
A történelem vége......avagy a demokráciaexport kudarca?
|
4
|
Huszonhat év, több mint negyed évszázad telt el az kelet-európai szocialista rendszerek bukása és az Amerikai Egyesült Államok hatalmára alapozódó egypólusú világrend megteremtése óta, s ugyanannyi Francis Fukuyama A történelem vége? című esszéjének a közreadás óta is, amely szinte egyik napról a másikra világhírűvé tette az akkor még fiatal gondolkodót. A japán származású amerikai szerző optimista (vagy inkább naiv) jóslatáról vitatkoztak akkoriban az okosabb foglalatosságot nem lelő filozófusok, aki szerint a történelem a végéhez ért. A Hegel gondolatvilágához visszanyúló esszéíró, a hidegháborús győzelemtől megittasult amerikai lelkesedés hullámát meglovagolva arról bölcselkedett nagylélegzetű munkájában, hogy a történelem hajója immár révbe érkezett, a demokrácia végleg győzedelmeskedett. Lesznek ugyan még kisebb-nagyobb összeütközések az „üdvözítő politikai berendezkedésnek” ellenálló országokban, a boldog végkifejletet, a nyugati rendszer és gondolkodásmód világméretű eluralkodását azonban már semmi sem állíthatja meg. Fukuyama esszéjének címadó gondolata, a történelem vége hosszú eszmetörténeti múltra tekint vissza, a keresztény-zsidó vallási látásmódból eredeztethetők az eszmei gyökerei. Akárcsak a keresztény és a zsidó vallás, elvilágiasítva ez a látásmód is abban hisz, hogy az emberi történelemnek valami konkrét, végső célkitűzése van, aminek a beteljesülésével nem lesz többé szükség a történelmet a végkifejlete felé terelő emberi erőfeszítésekre. A szóban forgó írás szerint a végcél már megvalósult, a nyugati demokrácia végleges csapást mért a totalitárius rendszerekre. A könnyen félreérthető kifejezés, a történelem vége nem azt jelenti tehát, hogy ezentúl mozdulatlanságba dermed avagy elpusztul a világ, csak azt, hogy egyneművé válik az emberi cselekvés: nem kell többé a demokrácia győzelemre juttatásán dolgozni, és a fölös tehertől megszabadult a tettrekészség ezentúl a boldogító demokrácia működtetésére korlátozódhat. A világmegváltó küldetésbe vetett hit sohasem volt idegen az amerikaiaktól. A hollywoodi sikerfilmek is azt hitették el velük, hogy az amerikaiak mindig a jó oldalon küzdöttek, kivétel nélkül igazságos háborúkat vívtak, s hogy e nemes jellemű nép mindig készen állt az életét és vérét áldozni az elnyomott népek szabadságáért. Fukuyama ezt az idealizált amerikai önképet erősítette meg a demokrácia végleges diadalát hirdető munkájában, hiszen azzal mindenki tisztában volt, a nyugati rendszer végleges győzelme az Amerikai Egyesült Államok hidegháborús győzelmének köszönhető. Negyed évszázad elmúlta után érdemes ezt az ábrándos hitet összevetni a valósággal. Hogyan is állunk ma a történelem végével? Jogosan vetődik föl bennünk a kétely, hogy ez a fránya történelem csak nem akar a végéhez érni! Nem a demokrácia világméretű győzelméről, csupán a demokrácia szimulálásának (eljátszásának) a világméretű győzelméről beszélhetünk. Az már egészen más kérdés, hogy e demokratikus máz mögött milyen társadalmi valóság bújik meg. Szilágyi Ákos Oroszországra alkalmazta a demokrácia szimulálásának a találó kifejezését. A jelcini rendszer idején talán még reménykedhetett a kívülálló, hogy a gyermekbetegség kínjain túljutva fokozatosan megszilárdul a fiatal orosz demokrácia, Putyin, a volt KGB-és tiszt hatalomra kerülésével azonban világossá vált, hogy korai volt diadalünnepet ülni. A határozott oroszországi irányvonal már nem a nyugati típusú demokrácia kiteljesedése felé, hanem jól bevált despotikus hagyomány – demokratikus máz mögötti – újbóli megerősödése felé mutat. Huszonhat évvel ezelőtt Kínában is fölcsillantotta a reményt a Mennyei Béke terén összegyűlt demokratikus jogokat követelő fiatalok sokaságának a látványa. A kommunista kínai kormány azonban tankokkal „tett rendet” a békéről elnevezett téren. Az ötezer éves kínai despotikus hagyományt nem tántoríthatta meg néhány ezer nyugatbarát fiatal lelkesedése. Ma pedig már föl sem vetődik e tett jogosságának a megkérdőjelezése az átlag kínai lakosban. Az itteni, kipróbált uralkodói gyakorlat szerint ugyanis a Rend mindenek fölött áll, aminek a védelmében a hatalomnak megengedett erőszakot alkalmazni. A demokráciát azonban Kínában is megtanulták eljátszani, ám – amint azt a tibeti vagy az ujgur kisebbség esete is bizonyítja – sohase legyen kételyünk, hogy a kínai hatalom egy pillanatig sem fog habozni, ha úgy látja, a Rend megteremtése érdekében véres eszközökhöz kell nyúlnia. A demokrácia szimulálásának a művészetét még az iszlám világban is elsajátították, még az amerikaiak által korábban sátánizált Iránban is demokratikus választásokon döntenek az elnök személyéről. Ennek ellenére mindenki tisztában van vele, hogy az iszlám forradalmon áthaladt ország igazi irányítói a vallási jogtudósok. Az iráni rendszer a vallási tekintélyek hatalmának rendelődik alá, amit ezért Nyugaton nem is neveznének demokráciának. A demokrácia szimulálásának az esete alighanem már nemcsak az ázsiai országokkal kapcsolatban vetődik föl egyre több emberben, hanem sok esetben a nyugati típusú demokrácia szülőhazájával, az Egyesült Államokkal kapcsolatban is, gondoljunk csak a feketék ellen mind gyakrabban tapasztalt rendőri túlkapásokra. Ugyanez elmondható az Európai Unióval kapcsolatban is, ahol egy nem választásokon – azt is mondhatnánk tehát, hogy nem demokratikus úton – megválasztott irányítói szerv, az Európai Bizottság (EB) sok kérdésben ellentmondást nem tűrően előírja, hogy miként kell viselkedniük, milyen törvényeket szabad meghozniuk a választásokon – azaz kétségbevonhatatlanul demokratikus úton megválasztott – tagországok kormányainak. Negyed évszázaddal a rendszerváltások és Fukuyama írásának a megjelenése után, úgy tűnik, nem demokráciából, hanem annak a szimulálásából van egyre több. Ideje lenne fölszedni a horgonyt és újból kifeszíteni a vitorlákat?
|
Kapcsolódó cikkek
- Ökológiai intelligencia
- Hét héttel húsvét után: pünkösdkor
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- Járványok idején keletkezett babonák
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A főbűnös és a felmentett
- Históriai ínyencségek
- A háromszoros uralom
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Európa harca önmaga ellen
- Kivezető utak a forradalomból
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Az SR-71-es kémrepülő
- Históriai ínyencségek
- A Messiások átalakulása
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- A forradalmi Messiások
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata