- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy mobiltelefon 7-szer szennyezettebb felület, mint egy utcai korlát, de csak 2-szer több baktérium van rajta, mint egy billentyűzeten.
118. szám - 2014. július 01.
I. VilágháborúA nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdáiEgyesek az I. világháború kitörésének okaként, mások csak a háború elindító ürügyeként emlegetik a szarajevói merényletet…
|
5
|
A nagy háborúra való európai megemlékezések különféle szélsőségek között mozognak. Egyrészt jelmezes, turistacsalogató, háborús paródiává silányulnak néhol ezen törekvések, másrészt a száz évvel ezelőtti szarajevói merénylet megítélése keményen megosztja az első világháborúra emlékező európai országokat. Nemcsak a nemzeti feszültségekkel küzdő Boszniában oszlik meg a lakosok véleménye a merénylő tettéről, ahol a szerbek hősként és szabadságharcosként tekintenek Gavrilo Principre, amíg a bosnyákok és boszniai horvátok nacionalista terroristának tartják a férfit, de az európai történészek is különbözőképpen ítélik meg a merényletet. Egyesek az I. világháború kitörésének okaként, mások csak a háború elindító ürügyeként emlegetik az eseményt. A magyarázók történelmi szemlélete (marxista vagy polgári) és nemzetisége (szerb, osztrák, orosz, francia, német stb.) okozza leginkább a különböző tolmácsolásokat. Ferenc Ferdinánd és felesége közvetlenül a merénylet előtt
Gavrilo Princip
Persze akadnak higgadt, visszafogott szemléletek is. Az ilyen szemléletű történészek, közszereplők, művészek, politikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy a megemlékezések elsődleges célja a háborús szörnyűségek megismétlődésének elkerülése. Ők azt hangoztatják, hogy a megemlékező eseményeknek nem megosztani kellene a mai Európát, hanem fordítva! A mai európai aktuálpolitikai helyzetben azonban nehezen keresztülvihető vélekedésről van szó, azonban akadnak korrekt előadások, objektív kiállítások, visszafogott, érzelmeket nem felkavaró megemlékezések, amelyek a szenvedő emberek mindennapjait, a háborús pusztítás következményeit mutatják be. A jelenkor visszavetülésének hozadéka az is, hogy Gavrilo Principre terroristaként tekintsenek-e? Ebben a tekintetben a szerbek szinte egyedül maradnak a véleményükkel, ők ugyanis szabadságharcosként emlékeznek a merénylőre, és ez az ő szemszögükből teljeséggel elfogadható. Manapság azonban a fenti kérdés kapcsán a terrorista fogalmával van probléma, pontosabban az a gond, hogy a merénylő 100 évvel ezelőtti cselekedetét a mai terrorizmus szélesebb körű magyarázatával illetik egyes történészek. Az európai megemlékezések egy részét követve az az érzése támad az embernek, hogy a háborúban részt vevő hatalmak a felelősséget igyekeznek még most is, 100 évvel az események után is másra hárítani. A felelősség azonban mindnyájunké! A merénylet 100. évfordulójához érve feltehető a következő kérdés: Európa sorsa tényleg 1914. június 28-án dőlt el? A szerbek terjeszkedő, a szerbséget egy államban egyesítő politikája volt-e a gyújtópont a háborúhoz, vagy az osztrák, és német expanziós politika, netalán a monopolkapitalizmus profitorientált, gazdasági érdekeltségű szürke eminenciásai? A válasz sokkal komplexebb, mint azt a média ma Európában sugallni próbálja, hiszen a szarajevói merénylet tettét önmagában vizsgálni egyáltalán nem szakszerű történelmi hozzáállás, ugyanis a politikai, gazdasági, katonai tények folyamatát, a diplomáciai tevékenységek szövevényes hálóját kell kielemezni, megvizsgálni ahhoz, hogy az első világháború kitörését minél pontosabban megérthessük. Ha száz évvel ezelőtt minden a protokoll szerint zajlott volna Szarajevóban, kitört-e volna az első világháború? És ha nem, akkor második sem lett volna? A mi lett volna, ha…ez történészi szempontból tudománytalan hozzáállás. A megtörténteket nem lehet meg nem történtté tenni. Ebből kifolyólag a történelem eseményeinek elemzése ahhoz kellene, hogy hozzásegítsék az emberiséget, hogy elkerüljék a múlt hibáit, csapdáit, borzalmait! A száz évvel ezelőtti világ embereinek a technikai vívmányokba vetett hite abba a torz elképzelésbe ringatta a háborús feleket, hogy mire a falevelek lehullnak, szinte játszi könnyedséggel, veszteségek nélkül nyerni fognak. Például ez a médiamanipuláció ugyanúgy felelős az emberek millióinak az életéért, nyomorúságáért, mint a többi politikai, gazdasági, katonai érdek vagy éppen a szarajevói merénylet. Ebből is látszik, mennyire bonyolult a szarajevói események helyes megítélése. Ám nem ítéleteket kellene megfogalmaznunk az évforduló kapcsán, hanem használható tanulságokat, stratégiákat egy jövendőbeli háború elkerüléséhez. Csakhogy ehhez a feladathoz fel kell nőni! |
Kapcsolódó cikkek
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- Vallási forradalmak (I.)
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- Járványok idején keletkezett babonák
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A főbűnös és a felmentett
- Históriai ínyencségek
- A háromszoros uralom
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Európa harca önmaga ellen
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Kivezető utak a forradalomból
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Az SR-71-es kémrepülő
- A Messiások átalakulása
- Históriai ínyencségek
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- A forradalmi Messiások
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- A társadalom átnevelése
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- Tábor kontra Hermon
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A megváltás városa
- A szúfi költészet
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata