- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Az első hálószövő pókok 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön.
121. szám - 2014. október 01.
A félelem oldala az első világháborúbanAz első világháború nagyon sok téren elütött a korábbi háborúktól, főleg embertelenségében múlta felül az elképzelhető borzalmak tárházát…
|
10
|
A korábbi fegyveres összetűzésekben „csak” a hullák látványának, szagának szörnyűségeit, az elfertőződő sebű katonák ordítozását, kínlódását kellett elviselni a háború közvetlen résztvevőinek. Az I. világháborúban ehhez további őrjítő körülmények csatlakoztak... A döbbenet nem elég hatásos szó ahhoz, hogy kifejezhessük azt a szörnyű látványt, amit akkor láthat az ember, ha valakin kiütköznek a frontláz jelei. E borzalom annyira leírhatatlan, szokatlan, hogy talán csak a frissen leszúrt, lenyakazott, de még futkosó, rángatódzó állat látványához hasonlítható. Amikor az első világháború borzalmairól írnak, akkor azt többnyire statisztikai adatokkal támasztják alá, és a mai kor embere nem gondol bele igazán a háború mindennapjainak elviselhetetlenségeibe. Az első világháború nagyon sok téren elütött a korábbi háborúktól, főleg embertelenségében múlta felül az elképzelhető borzalmak tárházát, mint amilyenek a lövedékek hanghatásai, az ismeretlen vegyi gázoktól való félelem, a gázálarcok fullasztó viselete, a tankok látványa, a harci repülőgépek okozta riadalom, a lövészárkok okozta klausztrofóbia, továbbá az élve eltemetés veszélye stb. A különböző félelmek együttes hatására előbb-utóbb nagyon sok katonán kiütköztek a frontláz különböző jelei. A frontláz idején a biológiai szervezet felülkerekedik az emberen, és ennek különböző megnyilvánulásai voltak/vannak, enyhébb formájában hasmenéssel, vizeletfolyással, öklendezéssel járó átmeneti kábult állapotot okoz, ám súlyosabb formájában más tüneteket is mutat. Az egyik véglet a teljes megmerevedés, a mozdulatlanság kialakulása, a másik véglet az idegrángás következtében kialakuló görcsökben való vergődés. Mindkét esetben az emberi lélek teljesen összeomlik, és megkezdődik az átmeneti vegetálás, ami a gyógyulás elmaradása esetén életfogytig is eltarthat. A negatív emberi érzések közül a félelem a legkellemetlenebb. A hosszantartó félelmek károsak az egészségre, azaz különféle lelki és testi betegségek kialakulásához vezetnek. A háborúban azonban nemcsak a félelmek okozta lelki elváltozások hatnak az emberre, hanem a magánszféra, az intimitás hiánya is megterhelő, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. A félelmet két nagy csoportba lehet sorolni: külső és belső félelmek. 1. A külső félelmet valami kívülálló dolog, helyzet okozza, ilyenkor erős a motiváció, hogy ebből mielőbb kikerüljünk. Háborúban ilyen félelmek a halálfélelem, a sebesülésektől, a közelharctól, a bajtársak elvesztésétől való félelem, de ilyen félelem az otthon maradottakért való aggódás is. 2. A belső félelmet is egy kívülálló helyzet okozza, ehhez azonban negatív érzelmek társulnak, például: alacsony önbecsülés okozta félelem. Háborúban a belső félelmet a propaganda fokozza, hogy a katona nem elég bátor, nem elég férfias, nem elég kemény, strapabíró stb. A hosszantartó háborúkban, mint amilyen az I. világháború is volt, a félelmek lassanként szorongássá, általános és mindennapi érzéssé alakultak, azaz alakulnak ma is hasonló körülmények között. Idővel testi tünetek állhatnak elő, mint például: erős szívdobogás, émelygés, mellkasi fájdalom, fejfájás, gyomorfájás, izomfeszültség a vállban és nyakban, szédülés, fáradtság. Érzelmi komponensei: nyugtalanság, izgatottság, érzékenység, álmatlanság vagy rossz álmok sorozata. A tankönyvek, a történelmi előadások többnyire nem szólnak az I. világháború okozta érzelmi, pszichikai torzulásokról. A háború ilyen jellegű megismerésével akkor találkozunk, ha ennek a kornak a népdalait hallgatjuk, naplórészleteit vagy háborús regényeket, novellákat, verseket olvasunk. A legismertebb háborús regény Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című műve, ami teljesen élethűen tükrözi a háborút, hiszen hihetetlenül gazdag a háborút jellemző szótára. Álljon itt példaként csak pár fogalom: ágyúdörgés, dübörgés, ágyúlövés, kézitusa, ágyútűz, állóharc, patkányok, arcvonal, felrobban, gáztámadás, srapnel, géppuskatűz, szilánkok, hörgés, kiáltás, közelharc, lepuffantjuk, leszúrjuk, mellvéd, offenzíva, pergőtűz, repülőharc, roham, sortűz, tölcsérmező, tűzfelhő, átdöftük, átlyuggat, belövik, csapódik, darabokban, szétszaggatva, egyes-egyedül, belek, életre-halálra stb. Az alábbi szövegrészletek önmagukért beszélnek, hiszen elgondolkodtatóan, teljes mélységében feltárják a háború okozta félelmek egy részét, de azt az emberiességet, azt az élni akarást is, amivel ezeket a borzalmakat túl lehetett/lehet élni.
(Kimegyek a doberdói harctérre – népdal) „Az első pergőtűz rámutatott a tévedésünkre, s rommá lőtte azt a világnézetet, amelyre bennünket tanítottak. Amikor ők még mindig csak írtak és beszéltek, mi már tábori kórházakat és haldoklókat láttunk – amikor ők még az állam szolgálatát a legnagyobb dolognak nevezték, mi már tudtuk, hogy erősebb annál a halálfélelem. Nem lett azért belőlünk se zendülő, se szökevény, se gyáva fickó – ezek a kifejezések mind olyan könnyen álltak nálunk! –, éppen úgy szerettük a hazánkat, mint ők, és minden támadás alkalmával bátran mentünk előre; de most már tudtunk különbséget tenni, egyszerre megtanultunk látni. És láttuk, hogy az ő világukból nem maradt meg semmi. Egyszerre irtózatosan egyedül maradtunk – egyedül kellett boldogulnunk.” (Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan) „Ezerfelől egyetlen üvöltésbe torkolló hang, ezer hang egyetlen végtelen üvöltése szaggatta a dobhártyánkat. Amint azt a visszavonulási parancs kiadása után szívdobogva előre láttuk, az átkelési szakaszon tökéletes káosz uralkodott. A dereglye közelében pedig végképp tetőfokára hágott a zűrzavar. Az embertömegről az átkelés helye teljesen leplezhetetlenné vált. A folytonos üvöltés és a belülről jövő félelem valamennyiünket megbénított. Miközben a tülekedés magába szippantott bennünket, a bágyadt holdfényben lassanként kezdtük felismerni a körvonalakat.” 1914. szeptember 10. (Egon Ervin Kisch: Vérfürdő a Drinán)
|
Kapcsolódó cikkek
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A közvetítők nélküli vallások
- Két bronzkori rovás
- A modern orvostudomány térhódítása a 20. század második felében
- Az orvostudomány fejlődése a 20. század első harmadában
- A bodrog-alsóbűi rovásfelirat
- Vallási forradalmak (IV.)
- Vallási forradalmak (III.)
- Isszik rovásfelirata
- Vallási forradalmak (II.)
- Vallási forradalmak (I.)
- A felvilágosodás kori orvostudomány
- A barokk kori orvoslás fejlődése
- Az átírt battonyai és újabb gyűrűfeliratok
- Rovásírás I. István pénzén
- Rovásjeles dirhem utánzat
- Még egyszer a kazár levélről
- Székelyudvarhely rovástéglája
- Rovástábla magyarból
- Konstantinápolyi felirat
- A kora újkor orvostudományi szemléletváltása
- Gondolatok a kalocsa-bácsi érsekség létrejöttéről
- A mohácsi csata magyar hadvezére
- Ahonnan Mohácsra indult a magyar had
- Az újkori emberkép és az istenképűség
- A középkori arab orvosok ismeretei
- A középkori arab gyógyászat
- Válságtól válságig
- Az érvágás hagyománya a középkorban
- A háború előbb kezdődött
- Istentelenek országa
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- A kolostori gyógyítás fegyelem, étkezés és böjt segítségével
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- A középkori gyógyítás különböző módszerei
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- Párhuzamosan létező ókori görög orvosi iskolák
- Hippokratész esküje
- „Tündöklő diadalút a magyar sors folyóján”
- Hippokratész orvosi felfogása
- A teurgia
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- Járványok idején keletkezett babonák
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- Császár a kivégzőosztag előtt
- A főbűnös és a felmentett
- Históriai ínyencségek
- A háromszoros uralom
- Újvidék osztrák-magyar kiegyezés utáni fejlődése
- A méltóságteljes élet
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Európa harca önmaga ellen
- Kivezető utak a forradalomból
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Egy régimódi tanárról
- Az SR-71-es kémrepülő
- Históriai ínyencségek
- A Messiások átalakulása
- Az újvidéki Szent Rókus templomról
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A helyettesíthetetlen ember
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- A forradalmi Messiások
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- A társadalom átnevelése
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- A vendégmunkáslét kialakulása Németországban
- A balkáni nemzetvezérek kora
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- Prága Óvárosának meséi
- Az egyesült Európa ötletének rövid története
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- Tábor kontra Hermon
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- Jézus városa
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A szúfi költészet
- A megváltás városa
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Mária országa
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Civilizációk felemelkedése és bukása
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Az újvidéki mozik története
- Az Erzsébet Szálló története (1854-1967)
- A Hadik család futaki uradalma
- A Batthyány család története - 3. rész
- Az újvidéki hidak tönénete
- A Batthyány család története - 2. rész
- A Batthyány család története - 1. rész
- A báni palota építése
- A monarchia intézménye
- Olvasóink ajánlata