- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a hazánkban és Európában honos denevér senkinek sem szívja ki a vérét, és nem kapaszkodik bele a hajába sem. A denevérek egyetlen vérszívó faja délamerikában él, tehenek vérét szívja és nem okoz halálos sebet. A hiedelem középkori, amikor is a bőregérről úgy gondolták, hogy az ördöggel paktál ezért sok helyen írtották sőt fákra szögezték őket.
134. szám - 2015. november
Tudatos telepítésekA mai világ sohasem látott méretű migrációknak a tanúja. Mint ahogy a történelemben, így most is szemtanúi lehetünk annak a ténynek, hogy a migrációk valódi hátterében gazdasági érdekek állnak…
|
12
|
A migrációk hátterében - a vallási, politikai, etnikai felszín látszata ellenére - többnyire gazdasági okok állnak, mert a vallási, politikai, etnikai ellentétek csupán a migrációt elindító ürügyként szolgálnak. A lakosságcsere, nem a természeti katasztrófák okozta, hanem a tudatosan tervezett migrációk, a deportációk, a hatalmat gyakorlók számára mindig is egy hatékonyan alkalmazható eszköznek számított. Közismert tény, hogy a történelem első nagy embertömegeinek vándorlását az asszírok végezték az általuk meghódított népek körében. A régészeti ásatások alapján készült becslések azt mutatják, hogy i.e. a 8. század végén, a 7. század elején zajlott le az első nagy tömegű, tervezett deportálás az ókori Keleten. Az asszír uralkodók a meghódított területekről kb. 620 ezer embert telepítettek át erőszakkal, hogy különböző munkákat végeztessenek el velük a birodalmukban. Ezek a rabszolgák főként az öntözéshez szükséges csatornarendszer kiépítéséhez és működtetéséhez kellettek. Az ókorban nem csak az asszírok gyakorolták ezt a hatalmi módszert, hanem a Hettita Birodalom, Urartu, az Újbabiloniai Birodalom is. A nagy tömegeket érintő lakosságáthelyezés eszközének több célja is volt. A deportálások, lakosságcserék, migrációk legfőbb célja gazdasági megfontolással bírt. A terjeszkedő hatalmak munkaerőigényeit mindenkor mesterségesen kellett kielégíteni, ugyanis a hadra fogott férfiak helyett valakiket dolgoztatni kellett. A másik cél sem kevésbé mellékes, de nem hozadéka az első célnak. A meghódított területek feletti uralom megszilárdításában fontos szerepet játszottak/játszanak a migrációk. A saját, otthoni közegükből kiszakított lakosok jóval kevesebb eséllyel lázadtak/nak sikeresen a hódítók ellen, és ha sikerül is fellázadniuk, felkelésüket akkor is könnyebb megtörni, mintha természetes közegükben, megszokott földrajzi környezetükben élnének. Sőt az újonnan betelepített lakosok által az őslakosok körében is változásokat lehet elindítani, de minimum könnyebben lehet rajtuk uralkodni, az oszd meg és uralkodj elve alapján. A középkort átitatták a tervszerű, nagy migrációk. A hunok betörésével kezdődő népek mozgása még sok spontán jelleget mutatott, de a vikingek kirajzása, a magyarok letelepedése már sokkal több tervszerűséggel zajlott le. E migrációk, lakosságcserék gazdasági vonatkozása mindenki számára egyértelmű. A honfoglalások, a rabló-hadjáratok mindig egy jobb élet reményében születtek/születnek. A középkori keresztes hadjáratok által megindult tömegek vándorlásában teljesen nyilvánvaló a tudatosság, de a Szentföld felszabadítása és keresztényekkel való betelepítése nem csupán vallási buzgóságból történt. Bár a pápák gazdasági előnyének kiterjesztése nem tűnik ennyire egyértelműnek, mert e történelmi eseményt vallási lepelbe burkolták, burkolják. A háttércél valójában az egyház hatalmának és gazdagodásának növelése volt. Az újkor kezdete is migrációs folyamatokkal köthető össze. Az újvilág felfedezése, benépesítése, pontosabban gyarmatosítása sosem látott tömegeket késztetett áttelepülésre. A kezdetekben a gyarmatosításnak is igyekeztek vallási színezetet adni (a kereszténység terjesztése ürügyén), de a lóláb ez alól leplezetlenül hosszan kilógott. Az újkor másik nagy lakossági mozgása a törököktől visszafoglalt közép-európai térségekben ment végbe. Amikor 1718-ban a pozsareváci békével felszabadult a Temesköz, akkor annak katonai kormányzójává Mercy grófot nevezték ki. Mercy gróf már 1719-ben részletes tervet dolgozott ki e térség betelepítésére. Az elsődleges védelmi szempontok mellett fontossá váltak a gazdasági újjászervezés és újjáépítés szempontjai is. Ám nemcsak a térség elnémetesítése céljából telepítették ide tömegesen a németeket, hanem mert a szorgalmukról, teherbírásukról ismert németekről több bőrt is lehúzhattak az állam irányítói. A mai világ sohasem látott méretű migrációknak a tanúja. Mint ahogy a történelemben, így most is szemtanúi lehetünk annak a ténynek, hogy a migrációk valódi hátterében gazdasági érdekek állnak. A XX. század második felében praktizált vendégmunkás lét mára már nem tudja kielégíteni a munkaerő iránti éhséget. A divatos „agyelszívás”, vagyis a magasan szakképzett fiatalok elcsábítása sem vált be igazán. Az „ócska” munkák elvégzését is vállalnia kell valakiknek. Csakhogy a fejlett társadalmakban a lakosok „öntudatra ébredése” következtében ezeket a munkaköröket senki, vagy alig néhányan akarják vállalni. Ez pedig más kulturális fokon élők betelepítését vonzza maga után, ami az adott társadalomban további értékzavar, értékvesztés kialakulásához vezet. A migránsok gazdasági bábfiguraként való kezelése egy darabig jelentősebb gondok nélkül művelhető. De… a fejlettebb társadalmakban élők ódzkodása a kemény és alja munkáktól magában hordozza e társadalmak bukásának a csíráit is. Például ezért érdemes a történelmet tanulmányozni. |
Kapcsolódó cikkek
- A japán császárkultusz
- Járványok idején keletkezett babonák
- A D-nap
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunista Krisztus
- A nagy háború végének centenáriuma
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- A főbűnös és a felmentett
- A háromszoros uralom
- Mauser
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Európa harca önmaga ellen
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Kivezető utak a forradalomból
- Az SR-71-es kémrepülő
- Históriai ínyencségek
- A Messiások átalakulása
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A Kim-dinasztia
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- A forradalmi Messiások
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Helyettesíthető Vezérek
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A waterlooi csata
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- Olvasóink ajánlata