- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Ha a cápa nevét halljuk, már látjuk is magunk előtt, hogyan marcangolja szét az embert. A több száz cápa fajból azonban csak 4 – 5 támad az emberre. Ilyen például a tigris – és a nagy fehér cápa. Évente az egész világon 60 cápatámadás történik, több mint a felét azonban ember provokálja…és ebből 2 – 3 halálos.
170. szám - 2018. november
A nagy háború végének centenáriumaA központi hatalmak összeomlása a háború végét vetítette elő, pontosabban a vég újabb szörnyűségeit…
|
8
|
Sötét sírok nyílnak sorokban, /A. A. monogramot viselő magyar honvéd Halottak napján c. versének részlete 1915-ből/ Vajon valóban lezárult száz évvel ezelőtt a nagy háború? Vagy csak arról volt szó, hogy a szembenálló felek annyira kimerültek, és már nem bírták anyagiakkal, de az I. világháború kitörését előidéző terveiket ennek ellenére továbbra is a keblükben melengették, és a következőkig elodázták a harc folytatását? Ezek csak feltételezések, tény viszont az, hogy 1918 nyarának végén már eldőlt a győztesek és vesztesek sorsa, azok kerültek ki nyertesként, akik nem roppantak össze teljesen pénzügyileg, emberileg. Csakhogy senki sem volt megelégedve az eredménnyel, még a győztesek sem. Amikor 1918. szeptember közepén megindult a szaloniki front áttörése, ami a központi hatalmak oldalán álló Bulgária összeomlását eredményezte, kártyavárszerűen omlott össze minden. Hamarosan a törökök is kapituláltak, majd az Osztrák-Magyar Monarchia, és végül Németország is (november 11-én) letette a fegyvert. A várva várt béke helyett az öreg kontinens túlélői újabb kihívásokkal kerültek szembe, mint: forradalmak, ellenforradalmak, etnikai összetűzések, járványok, nincstelenség, infláció, pogromok, szabadságharcok, intervenciók és polgárháborúk. A felgyülemlett emberi keserűség, tehetetlenség, nyomor és elégedetlenség újabb és újabb válsággócokat teremtett Európában, a nagy háború ugyanis a győzteseket és a veszteseket egyaránt addig sosem látott tömeges társadalmi konfliktusok, válságok elé állította. Ez azért volt így, mert mindkét fél, az antant és a központi hatalmak is a végsőkig mentek, maximálisan kimerítve a tartalékaikat. Az akkori katonai és politikai hatalom az emberek feje fölötti tervekbe, gondolati kombinatorikába veszett a reális helyzetfelismerés helyett. Bár ma már tudjuk, kik voltak a vesztesek, az 1918-as évnek a kezdetén még nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. A száz évvel ezelőtti tavaszon, 1918 márciusában még úgy tűnt, hogy a központi hatalmak megfordíthatják a háború kimenetelét, hiszen március 3-án aláírták a keleti harcszíntér lezárását eredményező breszt-litovszki békeszerződést. Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia ezen egyezmény alapján kieszközölték, hogy Oroszország felfüggessze az antanttal kötött szövetségét, hogy elfogadja az új határokat, ami a szovjetek számára a lengyel, litván, lett, észt, finn és a Kaukázuson túli területek elvesztését jelentette. A keleti frontról felszabadult erőket a németek a nyugati fronton akarták minél előbb bevetni, és ezt elég sietősen kellett véghezvinni, mert az amerikai erők Európába való érkezése már csak hetek kérdése volt akkoriban. Ma már ismerjük a tényeket, hogy az 1918 március 21-én elindított német támadás az első sikereket követően végül kudarcba fulladt. A remélt győzelem elmaradt. A háború kegyetlenségei azonban még fél évig folytatódtak. A nyugati front áttörhetetlennek bizonyult mindkét háborús fél részéről. Bár a németek júliusi, utolsó próbálkozása sem hozott eredményt, ez a másik oldalon is így volt. A francia, angol, amerikai erők csak hatalmas emberi és anyagi veszteségek árán tudtak apró kilométereket előrehaladni. A fordulat akkor állt be, amikor az antant katonai vezetői belátták, talán a balkáni (szaloniki) fronton kellene megkísérelni az áttörést. Sokáig nem is gondoltak erre a lehetőségre, mert 1915-ben, a törökök elleni gallipoli hadművelet kudarca után nem mertek jelentősebb erőket összpontosítani az itteni harcokhoz. Azonban 1918-ban, a szaloniki frontról érkező jelentések már arról szóltak, hogy a bolgár hadsereg felszereltsége egyre rosszabb, s bár a katonaság hősiesen védekezik, az áttörés nagyarányú sikerekkel kecsegtet. Sőt Bulgáriában ekkoriban belpolitikai viszályok jelentkeztek, ez a központi hatalmakat támogató bolgár kormány bukása volt. Erre azért került sor, mert a legyőzött Romániával való béketárgyalásokon alig kaptak valamit a nagy emberveszteségeik és a hatalmas anyagi erőfeszítéseik ellenszolgáltatásaként. Ezután már antant párti politikusok kezébe ment át a hatalom Bulgáriában. A felsorolt változások eredményezték a francia hadvezetés berkeiben, hogy a Balkánon akarták immáron eldönteni a háború kimenetelét. Persze ehhez a nyugati arcvonalon is folytatni kellett a támadásokat, hogy a németek ne tudjanak segítséget küldeni a bolgároknak, vagy ha mégis megteszik, akkor a nyugati front válik sebezhetővé, áttörhetővé. Végül az antant vezetőinek számításai bejöttek. A központi hatalmak összeomlása a háború végét vetítette elő, pontosabban a vég újabb szörnyűségeit: amit már fentebb felsoroltam egyszer. Száz évvel ezelőtt nem a béke köszöntött az arra kiéhezett egyszerű emberekre, hanem az akarnokok újabb politikai cselszövései. Éveknek kellett eltelni, hogy normalizálódjon a helyzet Európában, de a 20-as évek látszatbékéje csak egy máz, egy felszín volt. Mégis sokan hittek benne! Tartóssá azonban mégsem tudták tenni. |
Kapcsolódó cikkek
- A kommunista Krisztus
- Járványok idején keletkezett babonák
- A D-nap
- A háború, ami 38 percig tartott
- Valósággyűlölő eszmék fogságában
- Becslések a nagy háború katonai áldozatait illetően
- A kommunisták új világa
- A nemzeti Messiás-Király
- A politikai vallások exportja
- A pszichológiai hadviselés kialakulása és fejlődése
- A főbűnös és a felmentett
- A háromszoros uralom
- Párhuzamos társadalmak
- A sikeres novemberi bolsevik puccs
- A posztmodern forradalom
- A forradalom keresztes vitézei
- Európa harca önmaga ellen
- Kivezető utak a forradalomból
- Az SR-71-es kémrepülő
- A Messiások átalakulása
- Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén
- A Kim-dinasztia
- A helyettesíthetetlen ember
- A forradalmi Messiások
- A forradalom hithirdetői
- A forradalom pogányai és eretnekei
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Helyettesíthető Vezérek
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Növények a világtörténelem színpadán
- Száz éve történt
- A történelem vége...
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A karácsony csodája a fronton
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- Koppány lázadása
- A 15 éves háború előzményei, és a háború kialakulása
- Hatvan éves az atomtengeralattjáró
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- Olvasóink ajánlata