Tudta-e?
Ha a Föld történetét egy évnek feleltetjük meg, akkor április eleje táján jelent meg az élet, az emberek pedig Szilveszter előtt pár perccel érkeztek.

157. szám - 2017. október

Újságírás és nyomdászat kezdetei Óbecsén

Az első óbecsei székhelyű nyomda és néhány ott nyomtatott újság rövid története
Gutási Mihály, történész

5

A nyomdászat Óbecsén csak a XIX. század végén jelent meg. A megjelenése egy Lővy Lajos nevű nyomdásznak köszönhető. Lővy Lajos 1879-ben érkezett Óbecsére. Nyomdászatot Szegeden tanult, majd tudása további gyarapítása céljából Németországba, majd Svájcba utazott. Ezen utazás alkalmával megszerzett tudását kamatoztatta Óbecsén egy nyomda megnyitásával, amely nem volt állandóan egy helyen, hanem többször is át lett költöztetve. Először Rajsli Sándor házának udvarában, majd a Zöldfás és az Újvidéki utca sarkán lévő Gajger Mór házában, majd a Főutcán lévő bank épülete helyén álló házban is volt. Becsületesen és megbízhatóan dolgozott, erről nem csak a ránk maradt legrégebbi képeslapok Óbecséről, hanem erről tanúskodik az is, hogy Budapesten is volt képviselete. Lővy a vezetéknevét később Lévaira változtatta, feltehetően a XIX és a XX század fordulóján felerősödő antiszemita hullám hatására.

Lővy Lajos nyomdájában az újságok közül legelőször a Bácskai Gazda látott napvilágot 1884 és 1888 között. A szerkesztője Zsótér Andor volt. Az újság legfőképpen mezőgazdasági tárgyú cikkeket közölt. A lap szerkesztője nagy földbirtokkal rendelkezett, így a lapszerkesztés egyfajta szórakozást, kikapcsolódást jelentett számára. Az újságot azonban csak a tehetősebb földes gazdák vásárolták. Ennek két oka is volt. Az egyik a pénzügyi ok. Egy egyszerű napszámos, vagy béres, vagy kisgazda nem tudta magának megengedni, a másik pedig az írástudatlanság, mivel akkor a lakosság nagy hányada írástudatlan volt és a legtöbb írástudatlan a lakosság szegényebb rétegéhez tartozott. A mezőgazdasági témájú cikkek mellett politikai témájú cikkek közlésével is foglalkozott. Az eseményeket nem kommentálta, csak leközölte. Az idő előrehaladtával az újságot más foglalkozásúak is olvasni kezdték. Ide tartoztak az iparosok, a kereskedők és a tisztviselők.

A második újság amely Lővy Lajos nyomdájában készült egyben a legjelentősebb is, az az Óbecse és Vidéke hetilap. Az újság első száma 1888. július 1-én jelent meg. A terjedelme az idő során változott. Legtöbb száma 6 oldalas volt. Tartalma vegyes volt. Mindenféle témájú cikk jelent meg a rovataiban. Egy fő részből állt, és egy mellékletből. A címlapján a fejlécben megtalálhatóak az előfizetéssel kapcsolatos információk. Lehetett negyed, fél és egész évre előfizetni. A vezércikk általában a községi gyűlésről tudósított, de megesett, hogy a vármegyei gyűlésről is közölt tudósítást. Mindemellett több külön rovatot is tartalmazott az újság. Ilyenek a „Humor”, „Az Óbecse és Vidéke tárczája” és az „Újdonságok”. Ezek a rovatok újságonként sok apró cikkből álltak össze, amelyek az óbecsei közéletet és a századforduló mindennapjait tátják az olvasó elé. Tudomást szerezhettünk a legkülönfélébb közéleti eseményekről, ilyenek a bálak, a különféle egyesületek tevékenységei, iskolák működése, a piaci árak, vasúti és folyami menetrend, járványok kitörése, rendbontások, peres ügyek, templomépítésel, vasútépítések, eljegyzések és gyászjelentések.

Az újság szemetgyönyörködtető része a reklámok és a hírdetések voltak. Ezek különféle díszített keretben voltak megjelentetve. A reklámokból nyomon követhettük az akkori gazdasági, ipari és kereskedelmi tevékenységet. Mindemellett a hetilap még tudomást adott a különböző infrastrukturális nagyberuházásokról, is mint például a vasút kiépítése Óbecse-Újvidék vonalon (1899), Óbecse-Zombor vonalon (1906-1907) és a Ferencz-csatorna kiépítése Bácsföldvár-Óbecse távon (1896-1900). A téli hónapokba az ünnepek idején külön cikk jelent meg a katolikus és a pravoszláv ünnepekről, és néhány szóban köszöntötte is az ünneplőket. A hetilap, felelős szerkesztője dr.Galambos Pál ügyvéd volt, ezen kívül a lap szerkesztésében még részt vettek: Szulik József (katolikus pap), Fárbás József (tanító), Szászy István (községi orvos) és Göndör Ferencz (tanügyi dolgozó). Az Óbecse és Vidéke hetilap 1908-ban gazdát cserélt. Ekkor a nyomdát Lővy Lajostól a fia, Jenő vette át. A nagy háború ideje alatt tudósít a háborús eseményekről és témákról. Tudósít a háborút megelőző merényletről is és hogy a város lakossága hogyan fogadta a hírt. Az emberek összejöttek a nagyobb tereken azzal a céllal, hogy többet tudjanak meg a történtekről. A háború előrehaladtával a cikkek hangulata hűen tükrözi az emberek hangulatát is. Kivehető az, hogy az embereknek elegük van a háborúból, az éhezésből és a kilátástalanságból. A hetilap utolsó száma 1918. október 18-án jelent meg.

A nyomdában mindemellett képeslapok és különböző űrlapok is készültek. Az legrégebbi ma fennmaradt fénykép Óbecséről, amely képeslap formájában maradt fenn a Lévai nyomdában készült. Könyvkötést is vállaltak. Ma is megtalálhatóak az óbecsei levéltárban az árvízvédelmi társulatok jegyzőkönyvei, amelyeken ott van a „Lévai Lajos könyvkötészete” felragasztott kis narancssárga címke. A nyomda is 1918. október 18-ig működött. Az okok egyértelműek. A politikai változás, a bizonytalanság, kilátástalanság, és a tásadalomban beálló vátozások. A lap fennmaradt példányai mára már történelmi forrásnak számítanak. Megtalálhatóak az óbecsei múzeumban és a levéltárban.

Források:

Páll Sándor, Becse Bibliográfiája, I.füzet 1805-1944, Városi Múzeum és Képtár, Becse,1989.

Simonyi Mária, A magyar politikai sajtó története 1918-ig a mai vajdaság területén, Tótfalu, 2003.

Zentai levéltár, Óbecsei részleg, F-436, óbecsei újságok gyűjteménye, 3. doboz, Óbecse és Vidéke 1888-1918.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2017 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor