- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Testük méretéhez képest a bogarak a legerősebb állatok bolygónkon. Egy orrszarvúbogár például saját tömegének 850-szeresét képes elvinni a hátán.
130. szám - 2015. július
A waterlooi csataKétszáz évvel ezelőtt, 1815. június 18-án zajlott le az a csata, amely megpecsételte Napóleon sorsát, és ez az esemény az általa képviselt polgári eszmék ideiglenes visszaszorítását idézte elő az Ókontinensen egészen 1848-ig…
|
8
|
Az esemény 200 éves évfordulója igencsak politikai töltetet kapott, ugyanis erődemonstráló üzenettel telítődött, hiszen az éppen aktuális EU és Oroszország közötti feszült viszonyt mélyítette tovább. Ám nem csak ez tette méltatlanná a megemlékezést, hanem az is, hogy az EU fényűző vásárrá változtatta az évfordulót. Maga a csata napja csütörtökre esett, de a megemlékezést az ezt követő hétvégére tették át, vagyis azt a látványos show műsort, amellyel jó mélyre túrhattak a fogyasztói társadalom által beetetett kíváncsiskodók zsebébe, mert egyértelműen eszem-iszomos, emléktárgy áruval (bóvlikkal) megrakott csatatérré változtatták Waterloo környékét. A fenti kitérő után térjünk magára a csatára. Napóleon végső bukásának egyik korai előzménye az 1813-ban bekövetkezett lipcsei vereség volt. A népek csatájaként emlegetett összeütközés után Napóleon helyzete igen szorulttá vált. Seregével visszavonult Franciaország határai mögé. 1814 elején elkezdődött a Franciaország elleni csata. A koalíciós erők több irányban bevonultak Franciaországba, így Napóleon kénytelen volt feldarabolással tovább gyengíteni amúgy is kis, és harci kedvét vesztett seregét. 1814 április 4-én Napóleon lemondott francia császári címéről, és a fontainebleu-i békeszerződés értelmében Elba szigetére száműzték, majd visszaültették a Bourbonokat a francia trónra, azaz XVIII. Lajost, amivel visszaállították nem csak a királyságot, hanem a feudalizmust is franciaföldön és Európában 1815. március 1-jén, az Elba szigetéről elszökött Napóleon partra szállt Franciaországban, és már március 20-án diadalmenetben bevonult Párizsba. Sok régi híve csatlakozott hozzá, de sokan kételkedtek benne. A belpolitikai helyzet nem volt stabil, ám meglepő módon a nemrég hatalomra került XVIII. Lajos elmenekült a fővárosból. Napóleon „100” nap erejéig visszaszerezte a Franciaország feletti uralmat, de a Bécsben összegyűlt szövetségesek ezt nem nézték tétlenül, így Napóleon visszatérése újra háborús konfliktust teremtett. Az újonnan megalakult napóleoni hatalom számára a legnagyobb veszélyt a francia határ közelében (Belgiumban) állomásozó, Wellington által irányított angol és holland erők, valamint Blücher marsall porosz seregei jelentették. Napóleon ellen 1815. március 25-én megszerveződött a hetedik, egyben utolsó koalíció, melynek hadvezérei Belgium területén akarták egyesíteni erőiket. A zseniális hadvezér tudatában volt ennek a veszélynek, de ő ezt csak lehetőségnek tekintette. Napóleonnak szüksége volt egy gyors és döntő csata megnyerésére, hogy saját országában újra maga mellé állíthassa az ingadozókat, meg egy győztes csata ellentéteket teremtett volna a szövetségesek között, ami még inkább a franciáknak kedvezett volna. Napóleon ezért csapataival észak felé indult, hogy Brüsszel környékén éket verjen a gyülekező brit és az érkező porosz erők közé, majd ezt követően külön-külön legyőzhesse őket. A támadás már 1815. június 16-án megkezdődött. Napóleon szándéka az volt, hogy villámtámadással lerohanja a poroszokat, majd Wellington ellen fordul és bevonul Brüsszelbe. A hadjárat első napja Napóleon várakozásai szerint alakult, mert legyőzte Blüchert, miközben Ney francia marsall visszavonulásra kényszerítette Wellington herceget. Csakhogy a kapkodással összeállított francia hadsereg nem úgy működött már, mint Napóleon korábbi seregei a hadvezér fénykorában, hiszen tábornokaiból hiányzott a lendület, a francia hadsereg irányítása nem volt egyértelmű, maga Napóleon is betegeskedett, valamint az időjárás sem kedvezett a franciáknak. Ez utóbbi esetében azt kell érteni, hogy a waterlooi csata előtti éjjelen felhőszakadás tette sártengerré a helyszínt, ami nagyban gátolta a francia tüzérség hatékonyságát. A szövetségesek nem arattak fényes győzelmet a franciák felett, ahogy azt maga Wellington is állította: „elképzelhetetlenül kevésen múlott”, hiszen a csatának voltak pillanatai, amikor a franciák is győzhettek volna, de az angol-holland sereg végül is a porosz Friedrich Wilhelm von Bülow tábornok parancsnoksága alatt vezetett erők által megkapta azt a segítséget, ami eldöntötte a csata menetét. Napóleon ekkor az addig verhetetlennek bizonyuló Császári Gárdát küldte ki a csata leghevesebb pontjára, de amikor azok is megtorpantak, akkor Napóleon már nem tudta végrehajtani haditervét, sőt a Gárda visszavonulása pánikot, káoszt váltott ki a franciák körében, ami teljesen megpecsételte a híres hadvezér helyzetét. A csatát követően Napóleon újabb „100” napos hatalma összeomlott, így végül megadta magát az angoloknak, akik az Atlanti-óceán egy igen távoli szigetére, Szent Ilonára száműzték a zseniális hadvezért. Napóleon bukása átmenetileg a feudális viszonyok visszaállítását eredményezte. A tőkés viszonyok térnyerését a reakciós erők azonban csak lassítani tudták, megállítani már nem.
|
Kapcsolódó cikkek
- Ferenc József menyéből magyar grófné
- Gondolatok nemzeti ünnepünkön
- Jó üzlet a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem
- „Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
- A pápa katonái
- A Kossuth-bankóktól a Kossuth-dollárig
- A jobbágy, akiből majdnem pápa lett
- Történelmi járványok és fölkavart politikai iszap
- Szeszélyes járványok a történelemben
- A felemelő szeretet
- A magyar szabadságharcosok törökországi emlékhelyei
- „Uram, segíts békében meghalni” - hogyan élték meg a pestist a középkor emberei?
- A szélsőséges időjárás és a középkori pestisjárvány közötti kölcsönhatás
- A D-nap
- Manipuláció az ókori „pokol kapujában”
- A háború, ami 38 percig tartott
- A mecénás, a világutazó és a régész
- Novellák, amelyek leszámolnak a pátosszal
- A nemzetközi helyzet a Rákóczi szabadságharc idején
- Grúzia, az aranygyapjú földje
- Egyházaink vívódása az 1848–49-es forradalom idején
- A történelmi „Szívföld vagy Magterület” elmélet visszhangja napjainkban
- A parfümök története
- A háborúzást befolyásoló körülmények
- A Katolikus Egyház szerepe a magyar államalapítás korában
- Sirmium – Pannónia Rómája
- Középkori település nyomait tárják fel Bácsfeketehegynél
- A tárgyalási módszerek változása a világpolitikában
- Históriai ínyencségek
- A Százak Tanácsa - Európa védelméről
- Szikkim amerikai királynéja
- Brit geopolitikai érdekességek
- Az eretnekség fiziológiája
- Az eretnekség kialakulásának folyamata
- Császár a kivégzőosztag előtt
- Az 1440-es nándorfehérvári csata
- Jelena Petrović-Njegoš, Olaszország királynéja
- Históriai ínyencségek
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- Szent László emlékek Nyugat-Bácskában
- A Pahlavi-dinasztia tündöklése és bukása
- A demokrácia valódi jelentése és igazi jellemzői
- Kolumbusz és Luther korának egyszerű emberi életérzései
- Szent István társa, Boldog Gizella
- Apáczai Csere János orvosi szakkifejezései a Magyar Encyclopaediában (1653)
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Az Oszmánok udvari asszonyai
- Az Oszmán Birodalom bürokratikus rendszere
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- Ahol minden nő hercegnő és minden férfi oroszlán
- A megfelelő állampolgárok gyártósora
- Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén
- Múltunk egy-egy darabja
- Múltunk egy-egy darabja
- Az ókori népek történetéből
- Az ókori népek történetéből
- Arab szultanátus Afrika partjainál
- Bevándorlási útvonalak és válságövezetek
- Miért léteztek és léteznek ma is boszorkányüldözések?
- A négus
- Miként kísérték figyelemmel a vajdasági magyarok az 56-os magyarországi eseményeket
- Európa utolsó vallási fellángolása
- Kik azok a koptok?
- A doroszlói Szentkút kegyképének történelmi háttere
- Históriai ínyencségek
- A főherceg és a tanítónő románca
- A szenátusi határozatoktól a konzervműsorokig
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Helyettesíthető Vezérek
- Hol nyugszanak Magyarország egykori uralkodói?
- Európa megszületése
- A demokrácia fékei és ellensúlyai
- Kende, gyula és harka
- A civilizációcsere meghatározó alakjai
- A globális népesedés különbözőségeinek veszélyei
- Napóleon a mítoszgyártó
- A terrorizmus történetének rövid áttekintése
- A vasálarcos
- A kétpólusú civilizáció
- Tudatos telepítések
- A japán császárkultusz
- Herman Ottó doroszlói tartózkodásának politikai vonatkozásai
- Királyból egy kommunista vezér protokollfőnöke
- Növények a világtörténelem színpadán
- Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
- Száz éve történt
- Híres magyar asszonyok
- A történelem vége...
- Híres magyar asszonyok
- A künde
- Mátyás király vendége voltam
- Felőrlő közelharc az I. világháborúban
- A vegyi fegyverek bevetése az I. világháborúban, e fegyverek alkalmazásának történelmi előzményei
- Sába királynőjének legendája
- A császárok és a vértanúk városa
- Mennyibe kerülhetett a háború egy napja az I. világháborúban
- Az Áprád-ház kihalása után támadt hatalmi (z)űr
- A félelem oldala az első világháborúban
- Zita, az utolsó császárné és királyné
- Az elfelejtett vidék
- A villámháború tervének fejlődése és alakulása az I. világháború előtt
- A kalapos király
- Az első világháború kitöréséhez vezető út
- 200 éve született Samuel Colt
- A tököli kormánydelegáció kíséretének kihallgatási jegyzőkönyvei az Ungváron őrzött KGB dokumentumok között
- A nagy háborúra való 100 éves megemlékezések csúf csapdái
- Közeledve az első világháborús centenárium felé
- Telepítések, földhöz juttatások a visszacsatolt Bácskában
- A bácskai földbirtok-politika kezdetei levéltári források tükrében
- A 15 éves háború záró szakasza
- Az 1956-os forradalom Kárpátalján őrzött dokumentumai
- A keresztény seregek sikerei a 15 éves háború első szakaszában
- A fejedelem, aki a nemzete szabadsága mellett az Istent is kereste
- Nagy Katalin
- A Spanyol Birodalom születése
- A földrajzi felfedezések körülményei és előfeltételei
- Olvasóink ajánlata